Kereső toggle

Milosevics nélkül is forr a Balkán

Villa és arany

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rade Markovicsnak, a titkosrendőrség volt vezetőjének, és a hivatal tizenöt munkatársának letartóztatása jelzés lehet: a jelenlegi kormány nem hagyja, hogy a volt diktátor, Szlobodan Milosevics büntetés nélkül maradjon. Ha teljesülne is a nyugati hatalmak régi követelése, a helyzet a Balkánon akkor sem lenne megnyugtató: Bosznia–Hercegovinában a horvát, míg Macedóniában az albán követelések fenyegetnek azzal, hogy újra konfliktus tör ki a régióban.

A nyomozó hatóságok szeretnék biztosítani, hogy Milosevics letartóztatása mindenképpen szabályosan történjen. Már találtak is olyan gazdasági visszaélésekre utaló nyomokat, amelyek alapján – ha bebizonyosodnak – könnyen rács mögött találhatja magát a volt elnök. A londoni Independent cím? lap úgy tudja, hogy a belgrádi központi börtön egyik szintjét teljesen kiürítették, hogy lakájossá tegyék a volt államfő számára.



KFOR-katona a koszovói határon. Szűkített kilátás Fotó: Reuters

A nyomozás során az egyik szál Milosevics lakásvételi szerződése. A volt államfő Belgrád legdrágább negyedében vett magának házat, és ott engedély nélkül és tisztázatlan forrásból kezdett építkezni. Az építési hatóság mellőzése miatt még nem kerülne komolyabb bajba, de az állami pénzekből történő magáncélú kifizetések már igen közel vezethetik a letartóztatáshoz. Ha ez sem lenne elég, akkor ott van a svájci aranyeladások ügye is. Az arany, amelynek értékét 1,1 millió amerikai dollárban határozták meg, rudakban érkezett a zürichi repülőtérre négy küldeményben szeptember 21. és november 2. között – mondta Roger Gauderon, a berni vámhivatal vezérigazgatója az ATS svájci hírügynökségnek. Alan Kocher, a svájci államtitkárság szóvivője szerint az aranyszállítmány ügyében már január óta vizsgálódnak. Azt igyekeznek megállapítani, hogy a ciprusi és görögországi székhely? külkereskedelmi cégek mögött, amelyekhez az ügyletből származó pénz befolyt, nem a volt jugoszláv hatóságok rejtőznek-e. "Görögország esetében már sikerült tisztázni, hogy nem erről van szó. Ami Ciprust illeti, az ellenőrzés még folyamatban van" – közölte Kocher. Az illetékes nem akarta felfedni a vállalatok nevét – jugoszláv hírforrások saját adataikra hivatkozva azt állítják, hogy mindkettő a Milosevics család saját tulajdona –, és emlékeztetett arra, hogy az export- vagy importtevékenység önmagában még nem törvénytelen.

Miközben Belgrádban a volt diktátor elfogásán fáradoznak, a volt Jugoszlávia területének jelentős részén újra érezhetően nő a feszültség. Mindenki tudta, hogy Bosznia-Hercegovina ügye még nem zárult le teljesen. Most éppen a boszniai horvátok érzik úgy, itt az idő a "történelmi döntésekre". Ezek következtében azonban könynyen büntetőintézkedésekre kényszerülhet a nemzetközi közösség. A zágrábi Vjesnik cím? napilap emlékeztetett arra, hogy Ante Jelavic, a boszniai horvátok vezetője – aki a boszniai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökeként Bosznia-Hercegovina kollektív államfői testületének is tagja – egy Busovacon megtartott nagygyűlésen, mintegy ötezer ember előtt kijelentette: a Bosznia–Hercegovina mintegy felén kialakított Bosnyák–Horvát Föderáció kizárólag a bosnyákok államalakulatává vált, és ezt nem fogadhatják el a boszniai horvátok. "A föderáció mától horvátok nélküli" – hangoztatta a politikus. A tüntetést mellesleg a Hágában háborús bűnökért elítélt boszniai horvátok melletti szimpátiamegmozdulásnak szánták. Jelavic szerint a horvátok törvénytelennek tartják a közelmúltban megalakított boszniai kormányt (amelyben pártja nem kapott helyet), és nem ismerik el e testület határozatainak érvényét a horvátok lakta boszniai területeken. 



Rade Markovics, a Szerb Biztonsági Szolgálat volt vezetője (jobbról) Miloseviccsel egy tavalyi választási kampányrendezvényen. Megelőzte főnökét Fotó: Reuters

Jelavic Bosznia-Hercegovinában a bosnyákok, a szerbek és a horvátok "egyenrangú kezelésének biztosítása" érdekében ideiglenes boszniai horvát önkormányzatot akar kiépíteni, de természetesen Bosznia-Hercegovina teljes területén. A bosnyák–horvát föderációs szervekkel párhuzamosan kiépítendő struktúrában a megyék közötti horvát tanács állna az élen, mostari központtal. Ebben a struktúrában önálló és ideiglenes horvát törvényhozást hoznának létre, ideiglenes elnökséget, ideiglenes végrehajtó tanácsot és bíróságot alakítanának meg. Ennek a tervnek minden pontja ellentétes a daytoni megállapodásokkal, amelyek csak közös bosnyák–horvát államhatalmi szervek működését teszik lehetővé. Wolfgang Petritsch, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának mostari szóvivője bejelentette, hogy a Horvát Népi Gyűlés határozatainak semmiféle jogi érvényük sem lesz. Az más kérdés, hogy a legnagyobb támogatást élvező boszniai HDZ mennyire veszi majd figyelembe ezt a nyilatkozatot. Könnyen megbolygathatják az igen kényes egyensúlyt, miközben a térségnek nem hiányzik egy újabb háború.

Szintén könnyen válságba fordulhat a Montenegróban kialakult helyzet is. A jelenlegi kormánypárt és ellenzéke megegyezett, hogy előrehozott választásokat tartanak. Az új választási törvényben maximálták a 78 tagú parlamentbe bekerülhető albán képviselők számát. Az albánok összesen öt helyhez juthatnak, akkor is, ha sokkal több szavazatot kapnának. Ha ez történik – amire komoly esély van –, akkor a diszkrimináció könnyen zavargásokhoz vezethet. A jelenlegi szerb és szövetségi vezetés sem akarja visszatartani őket. Djukanovicsék, ha nyernek, azonnal szeretnének népszavazást tartani a Jugoszláviától való szakítás kérdésében. Ehhez összesen 110 ezer igenlő szavazat is elég lenne, így szól az általuk alkotott népszavazási törvény, amit a Bulatovics vezette ellenzék – a Jugoszláviában való maradás támogatója – nem szavazott meg. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, ilyen feszült belpolitikai helyzetben bármi megtörténhet. Az ellenzék bejelentette, fontolóra veszi a szavazás teljes bojkottját. 

Az albánokhoz kapcsolódik a hír, hogy a feloszlatott koszovói gerillahadsereg, az UCK újra aktív, vagy talán soha nem is szűnt meg, csak az akcióit kezdte újra. Az elmúlt hetekben Dél-Szerbiát folyamatosan támadják az albán fegyveresek, akik eddig több szerb civil és rendőri személy életét oltották ki terrorcselekményekben és orvtámadásokban. Céljuk a szerb területek Koszovóhoz való csatolása, s nemrég valami hasonló akciót kezdtek Macedóniával szemben is. Macedónia adott otthont azoknak a NATO-csapatoknak, amelyek jelentős mértékben vettek részt a koszovói hadműveletekben. A Jugoszláviából békésen kivált ország – szinte csak a szomszédos görögök küzdöttek a köztársaság elismerése ellen – adott menedéket a bombázások elől menekülő albán lakosságnak – igaz, a határokat végül lezárták. 

Már hetek óta érkeznek olyan jelentések a térségből, hogy az albán gerillák terrorja legközelebb Macedónia felé fog irányulni. Bár Macedóniában nem Milosevicsnek hívják az elnököt, és diktatúráról sem lehet beszélni, de az UCK szerint teljesen mellőzik az albánokat a közéletben. A kis állam lakosságának közel huszonöt százaléka albán. A koszovói konfliktus idején is tudni lehetett, hogy egy ilyen méret? kisebbség gondjai előbb-utóbb napirendre kerülnek. Az albánoknak több politikai pártja is működik, tagjai a szkopjei törvényhozásnak. 

Az első fegyveres támadásokat a nemzetközi szervek által felügyelt koszovói tartomány területéről indították Macedónia ellen. Az esetek után az albán lakosok semmit sem árulnak el – utasításba kapták, nem beszélhetnek, még a régi-új fegyveres mozgalom létezését sem erősíthetik meg. Félnek talán, de könnyen jelentheti ez azt is, hogy támogatják a kezdődő akciókat. 

A macedón UCK soraiban ott vannak a koszovói háború albán veteránjai is. Az egyik vezetőjük már nyilatkozott is – igaz, csak név nélkül: "Sok macedóniai albán harcolt Koszovóban" – állítja. Ő is tagja volt a koszovói UCK-nak. "Nem szabad hagyni, hogy a macedón hadsereg megölje fiainkat – hangoztatja, igaz arról még nem érkeztek hírek, hogy a macedón hadsereg fegyverekkel bántalmazná az albán kisebbséget, de lehet, hogy utólag ez is kiderül. – Elegünk van az igazságtalanságokból. Egyes albánoknak 15-20 éve nincs személyazonossági papírjuk" – tette hozzá. A férfi szerint a macedóniai albánok a legelemibb jogokkal sem rendelkeznek, és folyamatosan hátrányos megkülönböztetés éri őket a szkopjei hatalom emberei részéről. Békét akarnak és azt, hogy a macedón kormány vegye fel velük a kapcsolatot. Az UCK harcosa nem fél: "Elegen vagyunk, és rendelkezünk a koszovói háborúban szerzett tapasztalattal. Mi bátrak vagyunk, ők pedig félnek. Ha a macedón hadsereg támad, a saját sírját ássa meg" – tette hozzá nyomatékkal.

Olvasson tovább: