Szerencsére ritkák az olyan véres merényletek Németországban, mint amilyen a tavaly nyári, düsseldorfi robbantásos akció volt. Mint emlékezetes, tíz külföldi bevándorló, zömében a hajdani Szovjetunió területéről származó zsidó sérült meg a detonáció során. A legsúlyosabban az a terhes anya sebesült meg, akinek közvetlen közelében repültek szerteszét a bombarepeszek, megölve magzatát. Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Tanácsának vezetője azóta is többször adott hangot megdöbbenésének: a tettesek, mint annyi más idegenellenes ügyben, még nem kerültek kézre, de számos prominens személyiség csatlakozott az idegengyűlölet megfékezésének fontosságát hirdető politikai-kulturális programokhoz.
Márciusban sem a második világháborús zsidó kényszermunkások kártalanításának megalázóan hosszúra nyúló ügye az egyetlen affér, mely felborzolta a kedélyeket Németországban. Földrajzilag egymástól viszonylag távol, Berlinben és Münchenben is antiszemita botrány tört ki. A lengyel határtól alig 80 kilométerre fekvő német fővárosban a deportált zsidók emlékművét gyalázták meg. A Tiergarten-kerületi tragikus mementót ez eddig ismeretlen személyek mintegy két négyzetméteres felületen fekáliával kenték be. Andreas Nachama, a berlini Zsidó Hitközség elöljárója szerdán élesen elítélte a legújabb, alantas támadást. Az emlékhely meggyalázása – így Nachama – nem csupán a zsidóság, hanem "az egész, szabad német társadalom elleni merénylet". A másik szomorú, elgondolkodtató eset a bajor fővárosban történt. Egy étteremtulajdonos az utolsó pillanatban lefújt egy zsidó jótékonysági rendezvényt, melynek másfélszáz meghívottja között ott volt az 1995-ben meggyilkolt hajdani izraeli miniszterelnök, Jichák Rabin unokája is. A 24 esztendős Noah Ben Arzi-Pe-losoff megütközéssel vette tudomásul a szokatlanul barátságtalan lépést. Herta Daubler-Gmelin, a szövetségi igazságügyi tárca irányítója maga is helyesli a müncheni ügyészség döntését, hogy vizsgálatot kezdenek népellenes uszítás gyanújával a bajor vendéglős ellen. Az ügyészek a tanúk kihallgatása után döntenek arról, hogy antiszemitizmus avagy rövidlátó üzleti politika áll-e a kényes ügy hátterében. Öröm az ürömben, hogy a Keren Hajeszod elnevezés? zsidó jótékonysági szervezet azért megtarthatta rendezvényét – igaz, egy másik, vendégszeretőbb müncheni étteremben.
2001. 03. 24. (V/12)
