Kereső toggle

Uránpánik Európában

Radioaktív hintőpor

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa aggódik, miután a közelmúltban a Balkánon szolgált hat olasz és több, más nyugat-európai országból származó NATO-katona halt meg leukémiában. Egyes vélemények szerint egy Horvátországban szolgálatot teljesített magyar katona halála is ide kapcsolódik. A közvéleményt erősen foglalkozatja a kérdés: nem az uránmagos NATO-lövedékek okozták-e a "Balkán-szindrómát". Miközben az Észak-atlanti Szövetség illetékesei határozottan tagadják, hogy összefüggés lenne a gyengített uránt tartalmazó lövegek és a rejtélyes megbetegedések között, az oroszok szerint a NATO "szeméttelepként" használta Jugoszláviát az 1999-es bombázások idején. Jugoszláv orvosok rámutattak: a következő tizenöt évben harminc százalékkal nőhet a rákos megbetegedések száma a bombázott területeken. 



Portugál szakember radioaktív sugárzást mér Koszovóban. Évekig hallgattak Fotó: Reuters

A NATO-tagországokat megosztani látszik a Balkán-szindróma kérdése: a kérdéses lövegek gyártásában érdekelt Egyesült Államok és Nagy-Britannia tagadja a kockázat meglétét, míg Németország, Olaszország, Belgium és Portugália követelik a teljes kivizsgálást. Mindenesetre Madeleine Albright távozófélben lévő amerikai külügyminiszter sietett azzal csillapítani az európaiak kedélyeit, hogy "a NATO komolyan veszi az európai aggodalmakat". Az atlanti szövetség megígérte: a közvélemény megnyugtatására csoportot állítanak fel, amely megvizsgálja, a gyengített uránium mennyire veszélyes az egészségre, okozhat-e rákot, illetve más betegségeket.

Időközben az olaszok és a németek gyengített uránra vonatkozó moratóriumi kérelmét az Észak-atlanti Szövetség elutasította. Robertson NATO-főtitkár rámutatott: a moratórium nem indokolt, mivel Európában jelenleg nincsen háború. Robertson szerint "nincs olyan bizonyíték, amely azt támasztaná alá, hogy a gyengített urániumot tartalmazó lövedékek 

felrobbanása nagy veszélyt jelentene a NATO irányítása alatt álló erők és a Balkán civil lakosságának egészsége számára".

A francia védelmi miniszter viszont arról számolt be, hogy négy, a Balkánon szolgálatot teljesített katonát kezelnek leukémiával katonai kórházakban. Olaszországban is nagy port vert fel a probléma, hiszen hat Boszniában és Koszovóban szolgált katona halt meg rákban. Belgiumban öten vesztették életüket rejtélyes körülmények között, Hollandiában ketten hunytak el leukémiában, Portugáliában pedig egy fiatal tiszt halálával volt tele a sajtó karácsony idején. Nemrégiben egy francia újságírónő, aki az Öböl-háborúban és a boszniai válság idején is tudósított, bejelentette: valószínűleg a gyengített uránt tartalmazó fegyverek okozták bél- és idegrendszeri, valamint izomproblémáit. "Nem állítom, hogy biztosan az uránium az oka, de beteg vagyok, és ugyanazok a tüneteim, mint a veteránokéi" – idézte Marie-Claude Dubint a Le Parisien. 



Egy 30 mm-es uránlövedék sajtóbemutatója a brüsszeli NATO-központban. Kemény fegyver Fotó: Reuters

A német békefenntartók elmondták: "bizonyos" radioktivi-tást mértek azokon a NATO-csapások idején kilőtt tölteteken, amelyeket Szarajevó környékén találtak, de nem tudták megerősíteni a gyengített urán jelenlétét. A gyengített urán a dúsítási eljárás mellékterméke. Miközben rádioaktivitásának mértéke negyven százalékra csökken, megtartja a természetben előforduló urániumra jellemző rendkívüli sűrűséget és fémtulajdonságokat. A gyengített urán töltet? tüzérségi lövedékek rendkívüli páncélátütő képességgel rendelkeznek. Amikor a páncélt áttörve az urán apró részecskékre, "uránhintőporra" esik szét, azok öngyulladása az eltalált harckocsiban lévő lőszert és üzemanyagot is felrobbanthatja. Az USA bombázói 10 ezer 800 gyengített uránt tartalmazó lövedéket használtak fel 1995-ben Boszniában, míg Koszovóban 31 ezer 500-at, utóbbiakból több mint tizennégyezret az olasz csapatok állomásozási övezeteiben. 

A brit sajtó szerint a brit hadsereg jelentése már négy évvel ezelőtt figyelmeztetett a nehézfémlövedékek kockázataira. A BBC által is bemutatott dokumentum szerint a gyengített urániumot tartalmazó lövedékből származó port beszívó katonákban könnyen kifejlődhet tüdő- és nyirokrák, illetve agydaganat. "A nem oldódó uránium-dioxid por belélegzés után felhalmozódik a tüdőben és csak nagyon nehezen távozik, ha egyáltalán eltávozik. Bár a kémiai hatás csekély, előfordulhat a tüdő helyi sugárkárosodása, amely rákhoz vezethet. Az urániumtartalmú por ezért veszélyes" – állítja a brit sajtóban megszellőztetett tanulmány.

Az amerikai tudósok is arra a következtetésre jutottak, hogy "az alfa-részecskék módosíthatják a DNS-szerkezetet is. A változások olyan jellegűek, hogy akár hónapokon belül is rákhoz vezethetnek."

Ugyanakkor Spellar brit védelmi miniszter hangsúlyozta: minden kutatás arról tanúskodik, hogy nincs bizonyíték a gyengített uránium és a rák közötti kapcsolatra. 

Anatolij Kornukov tábornok, az orosz légierő feje viszont azzal vádolta a NATO-t, hogy Koszovót valóságos "szeméttelepként" használta a szövetség a lőszerei számára. Kornukov szerint a NATO azokat a bombákat dobta le, amelyeket egyébként is meg kellett volna semmisítenie, de "a puszta megsemmisítésük sokkalta drágább lett volna, mintha csak egyszerűen ledobják őket" – mondta Kornukov az ORT orosz televíziónak.

A jugoszláv szakértők is megmérték a radioaktivitás szintjét, amely öt, 1999-ben urániumot tartalmazó lövedékek által sújtott területen 1100-szorosa volt a normálisnak. A jugoszláv orvosok szerint a konfliktus óta nem emelkedett a rosszindulatú megbetegedések száma, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az ilyen jelleg? bántalmak több év alatt fejlődnek ki. Miodrag Gyorgyevics, a Bezanijszka Kosza-i központ vezetője szerint viszont a következő tizenöt évben a rákos megbetegedések harmincszázalékos növekedése várható. A jugoszláv illetékesek szerint az érintett területeket lezárták a lakosság előtt, ugyanakkor az ENSZ megbízásából végzett vizsgálatok kimutatták, hogy gyermekek és háziállatok szabadon kószálnak a kérdéses területeken. "A háború utáni felfordulásban az emberek a megszokott életüket élik" – mondta Pekka Haavisto, 

az 1999-es NATO-bombázások utáni sugárzást ellenőrző ENSZ-csoport vezetője, aki szerint a helyi lakosságot nem tájékoztatták a rájuk leselkedő veszélyekről. A Koszovóból 1999 júniusában visszavonult jugoszláv hadsereg egyáltalán nem kap információkat a tartományból. 

Az amerikaiak ezenközben aláhúzzák: az USA már másfél éve figyelmeztette szövetségeseit a gyengített uránium kockázataira, minden Koszovóba csapatokat küldő országnak elküldték a jelentést, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a kilőtt lövegeket és a szennyezett anyagokat nem szabad megérinteni, és mindenkinek, aki urániumlövedékkel vagy az általuk eltalált járművekkel lép kapcsolatba, maszkot kell viselnie, bőrét be kell fednie. Az 1999 júliusában készült figyelmeztető jelentés azt is javasolta, hogy az eltakarítási műveletekben résztvevőket vessék alá orvosi vizsgálatnak.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy munkacsoportot állít fel a tagországok orvosi és tudományos szakértőiből. Gunnar Wiegand szóvivő elmondta: a Bizottság a munkacsoport jelentése alapján dönt majd arról, hogy milyen védőintézkedéseket hoz "a több száz, vagy talán több ezer" EU-alkalmazott érdekében, akik a balkáni újjáépítési terveken dolgoztak.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke kifejtette: "Még ha nem is lenne veszély, akkor sem szeretem ezeknek a bizonyos lőszereknek a használatát." Az elmúlt időszakban az olaszok aggodalma csak fokozódott, amikor Salvatore Carbonaro, egy 24 éves szicíliai katona leukémiában meghalt hatodikként azok közül, akik Boszniában teljesítettek szolgálatot. Harminc társa súlyos beteg. Carbonaro családja szerint az első tünetek három hónappal a második szolgálati ideje után mutatkoztak, 1999-ben. A családtagok meg vannak győződve arról, hogy urániumszennyezés okozta halálát. 

Az uránfegyverek betiltása azonban még várat magára. A NATO-vezetők szerint a csökkentett uránnal készített lövedékek a háborúban a gyors győzelmet segítik, és "belátható időn belül a fegyverkészlet részei maradnak".

Olvasson tovább: