Kereső toggle

Vallásellenes törvény a francia szenátusban

Figyelemelterelés a korrupcióról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A francia parlament felsőháza megkezdte egy Európában példátlanul szigorú, vallási közösségek elleni törvény tárgyalását. Az úgynevezett About-Pickard-féle jogszabály – amelyet a nemzetgyűlés tavaly júniusban nagy többséggel szavazott meg – értelmében a francia államhatalom minden különösebb indoklás nélkül betilthat bármely, a szövegben megnevezett vallási csoportot, köztük olyan ismert és nagy létszámú egyházat is, mint a baptisták. A szintén vallásügyi szigoráról ismert Németországban ugyanakkor a szövetségi alkotmánybíróság egy friss, tavaly decemberi határozatában alkotmányellenesnek találta, hogy a berlini kormány megtagadta a Jehova Tanúitól az egyházi minőséget.

A még 2000 júniusában nyilvánosságra hozott törvényjavaslat, melyet Nicolas About szenátor – az ő nevéhez fűződik többek között a vitatott jogkör? Euro-rendőrség felállítására vonatkozó kezdeményezés – és Catherine Pickard képviselő fogalmazott meg, 173 "veszélyesnek" titulált vallási közösséget sorol fel. A javaslatot a francia nemzetgyűlés már tavaly elfogadta, a szenátus elé pedig e héten került. 

A törvény értelmében – többek között – támadható a protestáns felekezetekben bevett gyakorlatként működő, úgynevezett tizedfizetés is, melynek értelmében az egyháztagok jövedelmük egy részével anyagilag is támogatják egyházuk működését. 

A törvény megszövegezői úgy vélik: mindezen "megelőző intézkedések" nagymértékben hozzájárulnak a közbiztonság fenntartásához. Emberi jogi aktivisták szerint a franciaországi vallásellenes támadások mögött az egyre inkább elburjánzó politikai korrupció áll, amiről a hatalmi szervek lázasan igyekeznek elterelni a közvélemény figyelmét. Az elmúlt pár évben például több mint 200 politikus ellen folyt bírósági eljárás, amelyek során legalább 150 elmarasztaló ítélet született. A bíróság tavaly kétszer is elmarasztalta Jacques Guyard képviselőt, aki elkészítette az 1996-os szektákról készült jelentést, illetve aki az 1999-es hasonló céllal életre hívott bizottság elnöke volt. 

Az új törvény valószínűleg mintegy 500 ezer embert érint Franciaországban. A törvényben felsorolt 173 "veszélyes szekta" között szerepelnek többek között például a Jehova Tanúi, a Szcientológia Egyház, a baptista közösségek, és számos pünkösdi-karizmatikus egyház is. Az új francia törvény értelmében más vezető amerikai politikushoz hasonlóan "veszélyes szektataggá" minősült Bill Clinton, volt amerikai elnök, vagy Al Gore volt elnökjelölt is. 

A törvénnyel kapcsolatosan nyilatkozva John Graz, a Nemzetközi Egyesület a Vallásszabadságért nev? testület főtitkára megjegyezte: "A törvény igazi célpontja maga a vallás. Naivitás lenne azt gondolni, hogy csak a listán szereplő vallási csoportok kerültek veszélybe."

A francia szigorítás ellentétes egyébként a tavaly szeptemberben Brüsszelben közzétett, az Európai Unió alapjogokra vonatkozó chartájának vallásszabadságról szóló pontjával is. Ez kimondja: az unió minden polgárának joga "szabadon megváltoztatnia vallását vagy hitbeli meggyőződését, illetve gyakorolnia azt – akár egyedül, akár másokkal közösségben, nyilvánosan vagy a magánszférában – joga továbbá, hogy kifejezze vallását vagy hitét tanításban és gyakorlatban egyaránt". (10. cikkely a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságáról)

Olvasson tovább: