Kereső toggle

Újabb csapás a nemzeti büszkeségre

A néma torony

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Puskin téri metrórobbantás és a Kurszk tengeralattjáró tragédiája után egy
hónapon belül a harmadik csapás érte az orosz nemzeti büszkeséget. Az osztan-kinói
tévétoronyban pusztító tűzvész következtében négy ember meghalt, és a moszkvaiak
milliói adás nélkül maradtak. Az adásszünet sajátos médiaháborút indított el,
ugyanakkor nem igazolódott a szakemberek félelme, hogy az elsötétült képernyők bűnözési
hullámhoz vezethetnek az orosz fővárosban.



Az osztankinói tévétorony. Mit néznek a moszkvaiak?    Fotó: Reuters

Az 1967-ben épült 547 méteres vasbeton építmény, melyet a "szovjet mérnöki
tudomány csodájának" neveztek, a világ nyolcadik csodájaként élt a szovjet polgárok
köztudatában. Nem csak az övékben: mindaddig, amíg Kanadában fel nem épült egy
csupán néhány méterrel magasabb példány, az osztankinói tévétorony számított a
legmagasabb ilyen típusú építménynek a világon.

Az oroszok legalább annyira büszkék voltak rá, mint az űrhajóikra, földalattijukra
és tengeralattjáróikra. A tűzeset után azonban kérdésessé vált a további sorsa.
A torony belsejében a nagyobb stabilitás érdekében építésekor mintegy százötven fémsodronyt
feszítettek ki. Ezek háromnegyede a tűzvész során megsérült. Szóba került a
torony összeomlásának lehetősége is.

A tájékoztatás a Barents-tengeri mintát követte: augusztus 29-én némely műsorvezető
és a tűzesettel foglalkozó kormánytisztviselők kijelentették, hogy hamis a torony közeli
lebontásáról szóló hír, sőt másnap a kormány egyik tagja kijelentette, hogy az épület
még a sodronyok nélkül is képes megállni. Ezt alátámasztandó, megszüntették a tévétorony
körüli, háromszáz rendőrből álló kordont. A kormány ezzel azt kívánta demonstrálni,
hogy a környéken élő és dolgozó emberek élete nincs veszélyben.

A híradások szerint a tűzvész során négy ember életét vesztette, hárman a torony
dolgozói és egy tűzoltó: mindannyian egy liftben haltak meg, amely kétszáz méterről
zuhant le. A liftre néhány tonnás épületelemek is ráestek. A meghaltak teste annyira
öszszeroncsolódott, hogy nem volt könny? feladat az azonosításuk.

A kormányt és a szakembereket sokkal inkább a fő adóvevők, mint az acélsodronyok épsége
érdekelte: ezek az adóvevők kilenc rádió- és tizennégy tévétársaságot szolgálnak
ki. Épségben maradtak, így a fő tévéadók továbbra is ki tudják elégíteni az
ország igényeit, a moszkvai körzet kivételével. Augusztus végéig csak Moszkva délkeleti
részében állították helyre az adást kábeltévé-hálózat segítségével.

A tévétorony leégése egy sor érdekes változást eredményezett Moszkvában. Rendkívüli
mértékben megnőtt a videotékák forgalma, ami nem csak a tulajdonosaikat örvendeztette
meg, de a rendfenntartó erőket is, akik attól tartottak, hogy a tévéadások elmaradása
nyomán felerősödhet a fiatalok bűnözése. Ahogy az egész világ, úgy Moszkva
fiatalságának nagyobbik része is az ókori Róma plebsének életelve, a "kenyeret és
cirkuszt" szerint él. Ha nincs cirkusz, a kielégítetlen ifjúság olyan dolgokba
fektetheti energiáját, ami nem építő a társadalmi rend szempontjából. Jelenleg
azonban úgy tűnik, hogy ilyesmitől nem kell félni: a város elég videotékával,
mozival és más szórakozási lehetőséggel van ellátva. Viszont a moszkvai körzetben,
amely ebben a tekintetben messze elmarad magától a fővárostól, a bűnözés valóban
fokozódhat.

Érdekes változások történtek az információpiacon is. Moszkvában a duplájára nőtt
az internetlátogatók száma, akik nagyobbrészt a szöveges oldalakat keresték fel, nem
pedig az interneten fogható tévéadásokat nézték meg. Némely szakértő már arról
beszél, hogy az osztankinói tévétorony esete kimutatta, az internet rendszere jóval függetlenebb
és életrevalóbb, mint a tévézés, hiszen nem szenved túl nagy kiesést akkor sem, ha
valamelyik csomópontjával történik valami. A tűzvész utáni helyzet elemzésével
alighanem az informatikai cégek kezdenek el behatóbban foglalkozni.

A tűzvész a politikai ellenfelek egymásra mutogatását is felerősítette, és a támadás
két fő iránnyal rendelkezik. Az egyik vád megfogalmazója az NTV tévéadó igazgatója
és az Itogi nev? népszerű független politikai műsor vezetője, Jevgenyij Kiszelev,
aki a moszkvai rádióban kijelentette: "Komolyan tartok attól, hogy a kormány számára
erős a kísértés, hogy a tűzesetet felhasználja az erőviszonyok megváltoztatására
a televíziós piacon." Mint ismeretes, az NTV Vlagyimir Guszinszkij tulajdona. A médiakirály
júniusi letartóztatását kísérő botrány kapcsán az NTV újságírói és a külföldi
média nagy része azt állította, hogy a Kreml – élén Putyinnal – háborút indított
a szabad információáramlás csatornái ellen Oroszországban. Kiszelev figyelmeztet, a
kormánynak hatalmában áll az is, hogy esetleg ne biztosítson lehetőséget arra, hogy
az NTV Moszkvában sugározzon. Erre a vádra egyelőre nincs hivatalos válasz.

Kihasználta az adásszünetet Jurij Luzskov moszkvai polgármester is, aki megtiltotta
Moszkva épületein az állami tévéadók ideiglenes adóvevőinek felállítását,
amelyek meglehetősen gyakran fogalmaznak meg Luzskov-ellenes véleményeket.

Olvasson tovább: