hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Arafat csak a naptárból enged
Második közel-keleti csúcsot terveznek

2000. 08. 19.
Jasszer Arafat palesztin vezető arra készül, hogy elhalasztja az állami függetlenség kikiáltását, de a késleltetés legfeljebb két hónap lehet – írja az al-Hajjat cím? londoni arab nyelv? lap. Arafat közel húsz országot érintő világ körüli útja során szinte sehol nem kapott támogatást az egyoldalú deklarációhoz, így nyilván igyekszik elkerülni a magányos konfrontációt Izraellel, amely egyértelművé tette, hogy a békefolyamat végének tekintené a palesztin állam kikiáltását egy átfogó békemegállapodás nélkül. A halasztás ugyanakkor újra lehetőséget ad a palesztin elnöknek arra, hogy engedménynek tüntesse fel döntését, amelyért cserébe lehet, hogy Ehud Baraknak az utolsó megmaradt tárgyalási adujához, Jeruzsálemhez is hozzá kell nyúlnia.



Ehud Barak izraeli miniszterelnök Abdullah jordán király vendégeként Ammanban. Eltérő
úti célok    Fotó: Reuters

Jeruzsálem ügyében Arafatnak sikerült elérnie, hogy az arab vezetők kiálltak a város
– és különösen az iszlám harmadik legszentebb helyének tartott Templom-hegy –
feletti muszlim fennhatóság megtartása mellett. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök
egyenesen azt állította, hogy a Jeruzsálem ügyében tanúsított bármilyen
kompromisszum az erőszak és terrorizmus ellenőrizhetetlen hullámát szabadíthatja el
a Közel-Keleten. "Egyetlen olyan személy sincs az arab vagy az iszlám világban, aki
elherdálhatná Kelet-Jeruzsálemet és az Al-Aksza mecsetet" – mondta Mubarak egy
kairói napilapnak. Hozzátette: "Ebben az összefüggésben, még maga Arafat sem merne
aláírni egy olyan szerződést, amely feladná ezeket a szent helyeket."

A diplomáciai sürgés-forgásból az izraeliek is kivették a részüket. Ehud Barak a Távol-Keletre
küldte az elnökválasztáson alulmaradt miniszterét, Simon Pereszt, míg az újonnan
kinevezett külügyminiszter, Slomó Ben Ami az európai kormányokat igyekezett meggyőzni
arról, hogy a békefolyamat továbbhaladása nem Izraelen múlik. Ben Ami Párizsban
tartott megbeszélései után kijelentette: arra kérte az Európai Unió külügyi biztosát,
Chris Pattent, hogy segítsenek "lemászni a palesztinoknak az egyoldalú államalapítás
fájáról anélkül, hogy az EU ezért újabb rendkívüli támogatást ígérne
Arafatnak".

Ehud Barak a szomszédos Jordániában látogatta meg II. Abdullah királyt. A találkozón
egy esetleges szeptemberi második izraeli–palesztin csúcstalálkozó lehetőségét
vitatták meg. A jordán uralkodó hangsúlyozta: ellenez bármilyen izraeli fennhatóságot
Kelet-Jeruzsálem felett, megerősítve ezzel más arab vezetők hasonló állásfoglalását.

Körutat tesz a térségben Dennis Ross amerikai különmegbízott is, akinek a feladata,
hogy felmérje: van-e esélye annak, hogy egy újabb Camp David-jelleg? találkozón
megegyezésre lehet jutni az izraeli és a palesztin tárgyalófeleknek. Bill Clinton elnök
az al-Hajjat részére adott interjúban kijelentette: reméli, hogy személyesen
nyithatja meg a palesztin állam fővárosában felállítandó amerikai nagykövetséget.
Az elnök nem nevezte meg, hogy hol lehet a jövőbeli képviselet helyszíne. Néhány héttel
ezelőtt Clinton az izraelieket biztatta azzal, hogy az év végéig megfontolja az
amerikai nagykövetség áthelyezését Tel Aviv-ból Nyugat-Jeruzsálembe. Clinton most
hozzátette: "A tárgyalásoknak nem lehet nyertese és vesztese; vagy mindkét fél
nyertes lesz, vagy a béke lehetősége veszik el."

A Jeruzsálem-kérdés megoldására időközben újabb és újabb javaslatok készülnek.
A héten egy muszlim sejk és izraeli rabbi állt elő meglepő javaslattal. Abu Sallah
ramallahi sejk és a tekoai telepesek rabbija, Menahem Fruman egy konferencián ismertette
tervét a jeruzsálemi Templom-hegy lehetséges vallási megosztásáról. A Jerusalem
Post által ismertetett javaslat szerint a muszlim vallás és a judaizmus számára
egyformán szent helynek számító hegyet első lépésben ki kellene vonni a politikai
alkukból. Ezt követően egy vallási vezetőkből álló közös iszlám-zsidó bizottság
kidolgozná a Templom-hegy – arab nevén Haram al Sharif – átalakítását egy világméretekben
páratlan vallási szenthellyé. Ennek keretében – szól a terv – felépítenének a
jelenleg működő két muszlim mecset közé egy zsidó szentélyt. Fruman rabbi szerint
erre azért lenne vallási szempontból lehetőség, mert a mecsetek kívül esnek azon a
szent területen, ahol hajdan a zsidó templom állt. "A Hegy a világot teremtő
Istenhez való fordulás szimbóluma lehetne az egész emberiség számára"- hangsúlyozza
Sallah sejk. Arra, hogy mit szólnak javaslatához a jelenlegi helyzet még csak
szimbolikus megváltoztatása ellen is tiltakozó iszlám vezetők, nem tértek ki a
kezdeményezők.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!