Kereső toggle

Berlin-Párizs tengely a gyorsított egyesítésért

Szuperállam az élcsapatnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A francia-német kapcsolatok erősítésére és Európa egyesítésének felgyorsítására
hívott fel Jacques Chirac francia elnök a német parlament, a Reichstag előtt mondott
beszédében. Az Európai Unió soros elnöki tisztét július elsején átvevő
Franciaország elnöke azt várja, hogy Berlin mellett Párizs továbbra is az európai
integráció motorja marad.



Jacques Chirac francia elnök Berlinben. Meggyőző beszéd    Fotó:
Reuters

Chirac letette voksát a "kétütem? Európa" mellett, melynek keretében az EU
alapító tagállamai élcsapatot képeznének az integrációtól vonakodó vagy arra
alkalmatlan államokkal szemben. A nemzeti szuverenitásukat éberen őrző britek
rosszallásukat fejezték ki a nagyra törő tervekkel szemben. A csatlakozni kívánó, főként
kelet-európai országokat pedig az aggasztja, hogy a francia államfő óva intett az Európai
Unió elhamarkodott bővítésétől, illetve a franko-germán tervek megvalósulása esetén
csak másodosztályú tagállamokként lépnének be az unióba.

Chirac látogatását az elemzők annak jeleként értékelik, hogy Franciaország végleg
elfogadta az 1990-ben egyesített Németországot azzal a fővárossal együtt, ahonnan
valaha a nácik kormányozták a Harmadik Birodalmat. Chirac nem mulasztotta el, hogy az
egyre inkább magára találó szomszédot "nagyhatalomnak" titulálja beszédében. A
francia államfő egy televízióinterjúban utalt arra is, hogy "nem fog problémát
okozni" a két ország között, ha Németország nagyobb súlyt kap az Európai Tanácsban,
és ugyancsak támogatja az állandó német tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Chirac az első külföldi vezető, aki beszédet tartott a német törvényhozás előtt
azóta, amióta Berlinbe költözött a parlament. Támogatásáról biztosította azt "az
úttörő csoportot", amelyet a németek és a franciák vezetnének az unió megerősítésére.
A tervek szerint egy kemény mag, valószínűleg az EU hat alapító tagállama – Németország
és Franciaország mellett a Benelux államok, valamint Olaszország – gyorsabban
haladna az egység felé, ha a szükség úgy hozná, akár uniós kereteken kívül is.

Chirac beszélt arról is, hogy "a kétütem? Európa" akár már 2001 januárjától
működésbe léphet. Céljaik között szerepel a közös gazdaságpolitika, a védelmi
együttműködés megerősítése és a bűnözés elleni küzdelem.

Az európai föderalizmus odaadó hívei, például Alain Juppe volt francia miniszterelnök
dédelgetett tervei szerint közös európai alkotmányt kellene megfogalmazni és az
EU-vezetőknek elnököt kellene választaniuk. A franciák odáig mentek
reformjavaslataikkal, hogy néhány hete Daniel Cohn-Bendit, a zöldek egyik hangadója és
a centrista UDF vezetője, Francois Bayrou bejelentette: már 2003-ra közvetlenül megválasztott
európai elnököt szeretnének.

A nagy francia-német egymásra találás némileg meglepő a múlt hónap feszültségei
után. Francia részről több kritika érte Joschka Fischer német külügyminisztert az
Egyesült Európáról és annak központi kormányáról elmondott berlini beszéde
miatt. Jean-Pierre Chevenement francia belügyminiszternek utólag bocsánatot kellett kérni
kifakadásaiért, melyek szerint "Németország még mindig a szent Német-Római Császárságról
álmodik. Még nem gyógyult fel a nácizmus történelmi balesetéből."

Most mégis úgy tűnik, hogy a franciák partnerek a németek "szuperuniós" törekvéseihez.
Chirac ugyanis támogatja Fischernek a kétkamarás parlament és központi kormány felállítására
vonatkozó terveit. A kisebb jelentőség? EU-államok és a csatlakozásra váró országok
viszont aggodalmukat fejezik ki, hiszen egy szuperállami Európa maga mögött hagyhatja
őket. A britek is szkeptikusak: a kemény mag létrehozásába "nem egyeznénk bele, és
ugyanígy mások sem" – fejtette ki Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője. "Azt
akarjuk, hogy a tagjelöltek csatlakozásukkor ne találják úgy, hogy egyes országok a
belső kamrába költöztek, amelyből másokat kizártak" – hangoztatta Robin Cook
brit külügyminiszter.

A diplomaták szerint egyébként a francia és a német vezetők már a múlt heti portugál
EU-csúcson is összevitatkoztak a brit miniszterelnökkel az utóbbi kivárásos politikája
miatt. Blair továbbra is ragaszkodik viszont az "Egyenlő Államok Európájához",
Cook szerint pedig a kétsebesség? EU veszélyezteti a bővítést is. Adam Michnik, az
egyik legismertebb lengyel értelmiségi, jelenleg kormánytanácsadó kijelentette: "a
független Lengyelország polgára akar maradni, amíg csak él".

A decemberi nizzai EU-csúcstalálkozón Nagy-Britanniának lehetősége lesz a bizottság
terveinek megvétózására, bár ennek még komolyabb politikai következményei
lehetnek, hiszen Schröder az unió keretein kívüli megoldásokkal fenyegetett.

Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a két gyorsítást óhajtó állam
között is vannak még súrlódások. Kérdéses, hogy az egyébként gaullista francia
elnök mennyire gondolta komolyan javaslatait, és mennyiben kereste a hetven százalékban
az EU-integráció elmélyítését pártoló közvélemény tetszését a választásokhoz
közeledve.

Olvasson tovább: