Kereső toggle

Schüssel fenyeget a szankciók maradnak

Haider a zsebnapóleon francia elnökről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Meghiúsultak az Ausztria elleni szankciók felszámolására irányuló kísérletek
a kétnapos uniós csúcstalálkozón, így egyelőre kétséges a bővítéshez
nélkülözhetetlen intézményi reformok kimenetele. A portugáliai Santa Maria da
Feirában megrendezett tanácskozáson kitűnt: az osztrákoknak megvannak az eszközeik
arra, hogy megbénítsák az EU döntéshozatalát. Egyre többen – Olaszország,
Finnország, Dánia és Írország – szeretnék befejezni a bojkottot, de egyelőre a
saját határaikon belüli szélsőjobb előretörésétől tartó franciák és németek
ragaszkodnak a korlátozások fenntartásához.



Schüssel osztrák kancellár az "Igazságos elbánást Ausztriának" feliratú
kampánytábla előtt. Nincs enyhítés    Fotó: Reuters

Az Európai Unió tizennégy tagországa februárban határozta el büntető
intézkedések kivetését, miután Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadságpártja
(FPÖ) tagja lett az osztrák kormánynak. Bár a szankciók elsősorban diplomáciaiak,
és az üzleti életet nem érintik, az osztrák vezetőket, művészeket, sőt néha még
az egyszer? turistákat is kínos jelenetek fenyegetik Nyugat-Európa-szerte.

Az osztrákok viszont egyelőre nem akarnak engedni a nyomásnak. "Kormányom semmi
rosszat sem tett. Az emúlt öt hónapban tiszteletben tartottuk az emberi jogokat, és
bebizonyítottuk, hogy felelősségteljes és konstruktív partnerek vagyunk" – fakadt
ki Wolfgang Schüssel kancellár az EU-vezetők díszebédjén Feirában. Az osztrák
vezető figyelmeztette kollégáit arra, hogy az unió bővítéséhez szükséges
szerződésmódosításokat nem lehet tető alá hozni a bizalom megfelelő légköre
nélkül. Schüssel szavainak azzal adott nyomatékot, hogy megakadályozta a
kamatjövedelmek megadóztatására vonatkozó uniós reformot, bár a kancellár szerint
nem az országa ellen kivetett szankciók miatt ellenzi az új EU-törvényt, hanem sokkal
inkább az osztrák alkotmányban is megfogalmazott banktitok megsértéséről van szó.

Antonio Gueterres, az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke
mindenesetre most olyan kompromisszumos megoldást javasolt, amely a
büntetőintézkedések fokozatos enyhítését eredményezhetné, amennyiben Ausztria
megengedné, hogy az EU a helyszínen figyelje a polgári jogok betartását a renitens
uniós országban.

Bécsben azonnal elvetették ezt a javaslatot. A Szabadságpárt szerint az ötlet
botrányos, mivel egy demokratikusan megválasztott kormánnyal rendelkező
EU-tagországot egy szintre

helyez Albániával és Ugandával. A Feirában megrendezett csúcs kudarca
valószínűleg eltemetett minden olyan reményt, mely szerint az év hátralévő
részében, a júliusban kezdődő francia elnökség idején áttörést lehet elérni.
Jacques Chirac francia elnöktől, az FPÖ vezetőjének legkérlelhetetlenebb
kritikusától ugyanis, akit Jörg Haider egyszerűen "zsebnapóleonnak" titulált,
aligha lehet a szankciók könnyítését várni. Németország és Belgium mellett
Franciaország volt a fő kezdeményezője az Ausztriát sújtó intézkedéseknek. A
francia vezetés így próbálja megfékezni a rasszizmus legitimmé válását
országában. Megfigyelők szerint Német-országot sem az osztrák belügyek aggasztják
elsősorban, hanem inkább az a kérdés foglalkoztatja, miként reagálnak a német
szélsőségesek a náci Németországgal szimpatizáló osztrák jobboldal
térnyerésére. Mint emlékezetes, Haider elismerően nyilatkozott a Harmadik Birodalom
foglalkozáspolitikájáról, és méltatta Waffen-SS tagjait.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az Olaszországban nagy valószínűséggel
hamarosan bekövetkező előrehozott választásokon Silvio Berlusconi jobboldali
koalíciója kerülhet ki győztesen. Egyes vélemények szerint az egyik lehetséges
partner, az elszakadáspárti Északi Liga olyan bevándorlásellenes nézeteket
képvisel, amelyek jóval túltesznek Haider politikáján is. Talán nem véletlen, hogy
az Európa Bizottság olasz elnöke, Romano Prodi állt az intézkedések kritikusai
mellé, azt állítván, hogy a folytatás "hazárdjáték", és azzal a veszéllyel
fenyeget, hogy az osztrák parlament nem fogja elfogadni a Nizzai Szerződést, így
veszélybe sodorhatja az unió kibővítését. Prodi szerint a tagállamok "azt
tehetnek, amit akarnak a kétoldalú kapcsolatok szintjén, de nem az EU-n belül".

Bár a franciák és a németek – főként Joschka Fischer külügyminiszter –
következetesen kitartanak Ausztria elszigetelése mellett, többen belefáradtak már a
büntetőpolitikába. Az olaszok, a finnek, a dánok és az írek kezdik felismerni, hogy
az osztrák kancellár nyerő helyzetben van: ha fennmaradnak a büntető intézkedések,
az nem árt sem neki, sem kormányának, sem országának, ha viszont feloldják azokat,
Schüssel szabadítóként ünnepeltetheti magát – írja a bécsi Kurier. Az osztrák
közvéleményt szemmel láthatóan nem befolyásolják az unió fenyegetései: Schüssel

– 1986 óta először – vezeti a népszerűségi listát.


A magyarok közömbösek

Magyarországon a felnőtt lakosság fele gondolja úgy, hogy az Európai Unió
14 tagállama által Ausztria ellen bevezetett diplomáciai szankciókat vissza kellene
vonni – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által elvégzett közvélemény-kutatásból.


A lakosság 50 százaléka úgy látja: az EU-országoknak fel kellene oldani az Ausztria
elleni szankciókat, emellett azonban továbbra is figyelni kell Ausztriára. A megkérdezetteknek
csak 23 százaléka válaszolta azt, hogy az uniós országok Ausztria elleni szankcióit
mindaddig fenn kell tartani, amíg a Szabadságpárt szerepet játszik a kormányban. Az
ügyben tartózkodók száma Magyarországon – állapítja meg a felmérés – az EU-államokéhoz
képest kiemelkedően magas, 27 százalékos. A legtöbben – 42 százalék –
Franciaországban érzik úgy, hogy Wolfgang Schüssel osztrák kancellár koalíciós
kormánya fenyegeti a demokráciát és az emberi jogokat. A fenyegetést a német válaszadók
82 százaléka érezte túlzottnak. (E. I.)

Olvasson tovább: