Kereső toggle

Globális felmelegedés: visszafordíthatatlan folyamat

Az évezred kihívása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amikor 1988-ban James Hansen, a NASA Goddard Űrkutató Központjának igazgatója az
Egyesült Államok szenátusa előtt mondott beszédében először irányította a
közvélemény figyelmét az általa használt fogalommal globális felmelegedésnek
nevezett jelenség veszélyeire – azt állítva: "99 százalékig biztos vagyok"
abban, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést –, legtöbb
kollégája komolytalannak tartotta állítását. Az eltelt idő azonban Hansent látszik
igazolni: az angol környezetvédelmi miniszter nemrégiben a huszonegyedik század
legnagyobb kihívásának nevezte a problémát. A sarkvidéki jégtakaró olvadása és a
felmelegedés nyomán kitáguló víztömegek együttes hatása az óceánparti vidékeket
fenyegeti, míg a hőség és aszályok nyomán kiszáradt erdők hatalmas erdőtüzekkel
fenyegetnek – áll egy nemrég megjelent amerikai tanulmányban.



Hatalmas repedés az antarktiszi jégmezőn Fotó: Reuters

A június elején napvilágot látott amerikai kormányjelentés nyomán a globális
felmelegedés kérdése újra az érdeklődés középpontjába került. A több száz
kutató négyéves kutatómunkájának eredményeként kiadott, Az éghajlati változások
hatása az Egyesült Államokra című, több száz oldalas jelentés elsősorban – mint
címe is sugallja – az USA-val foglalkozik, általános megállapításai azonban az
egész Földre vonatkoztathatók. A jellegében egyedülálló írás a készítők
szándéka szerint vészharang kíván lenni, mely a folyamat
visszafordíthatatlanságára hívja fel a figyelmet.

A hőmérséklet általános emelkedéséért a tudósok elsősorban a szerves eredet?
tüzelőanyagok elégetésével a légtérbe kerülő szénhidrogént okolják, amely az
atmoszférában felgyűlve zárórétegként bezárja a beérkező napsugarakat, amelyek
végső soron az atmoszféra felmelegedéséhez járulnak hozzá. A szakemberek úgy
vélik: a folyamat már akkor sem lenne megfordítható, ha most azonnal leállítanánk
minden, környezetre ártalmas tevékenységet, mivel a légtérben már annyi
szennyeződés halmozódott fel, amennyi bőségesen elegendő egy maradandó
éghajlatváltozás előidézéséhez. "Hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy
éghajlatunk meg fog változni – áll a jelentésben. – Nagymértékben
valószínűsíthető, hogy az éghajlatváltozás némely hatása teljesen váratlanul
fog érni bennünket, mivel a bonyolult kölcsönhatásban álló időjárási rendszerek
előre ki nem számítható módon reagálnak a klíma folyamatos változására."

A hőmérsékleti adatokat hivatalosan 1880 óta mérik. Száz év alatt, 1980-ig a Föld
átlaghőmérséklete 1,8 Celsiusfokkal nőtt – írja a Nature cím? tudományos lap. A
folyamat tovább tart: a 90-es évek utolsó két éve rekordokat döntött (Hetek, 2000.
február 19. Fordított jégkorszak). A
három legmelegebb télre 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben került sor.

A Nagy-Britanniai Meteorológiai Hivatal tavaly októberben azt állította: amenynyiben a
légtér széndioxidtartalma továbbra is ilyen ütemben növekszik 2080-ra kipusztulnak
az amazóniai esőerdők, sokkal több helyen lesz éhínség, vízhiány, ugyanakkor
másutt megnő az áradásveszély. A változásoknak az amúgy is számos problémával
küszködő fejlődő országok lakói vannak leginkább kiszolgáltatva, hiszen nem áll
rendelkezésükre sem megfelelő infrastruktúra, sem kellő mennyiség? tőke a
probléma enyhítésére.

A felmelegedés hatással lesz az emberi szervezetre is, bár szakemberek szerint ennek
mértékét egyelőre nehéz pontosan megjósolni – az mindenesetre
valószínűsíthető, hogy 2100-ra a mostaninál hatszor gyakrabban fordulnak majd elő a
hőség következtében történő elhalálozások. 1995-ben egyedül Chicagóban 465-en
haltak meg a 33 Celsius-fok feletti hőmérséklettel jellemzett hőhullám
következtében. Két évvel ezelőtt pedig Texasban volt nehéz olyan helyet találni,
ahol 40 Celsius-fok alatt maradt a hőmérő higanyszála (Hetek, 1998. július 25. Természeti katasztrófák világszerte).

A tudósok ezenkívül úgy vélik: mivel az éghajlatváltozás miatt romlik a levegő
minősége, nagyobb lesz a szmog, megnő a levegőben levő pollenszám, ezért
megszaporodnak a légúti megbetegedések. Emellett 2080-ra mintegy 300 millió embert fog
veszélyeztetni a maláriafertőzés.

A felmelegedés miatt egyes területeken a mezőgazdasági termelés csökkenése
várható, és az is elképzelhető, hogy óriási részek válnak meddővé. Több fa-
és növényfajta élettere északabbra húzódik, a szárazság miatt pedig mintegy 25-50
százalékkal több lesz az erdőtüzek száma. A szárazságra annak ellenére lehet
számítani, hogy a lehulló csapadék mennyisége az elmúlt száz évben az USA-ban
például 5-10 százalékkal emelkedett, 2100-ra pedig további 10 százalékkal nőhet. A
téli hóhullás mennyisége mintegy 50 százalékkal lesz kevesebb, míg a téli
esőzések 60-100 százalékkal növekednek.

Félő, hogy a közeljövő változásai számos közkedvelt s ritka látnivalókat
kínáló turistaparadicsom életében is visszafordíthatatlan változásokat hoznak
létre. Számos vízmenti mocsár, láp száradhat ki, s az alpini legelők állapota is
válságosra fordulhat: jó néhány pedig teljesen el fog tűnni. "Akik szeretnek a
Sziklás-hegységben túrázni, harminc év múlva valószínűleg már nem láthatják
azokat a virágokat, amelyek most a hegyoldalakat ékesítik" – véli Susanne Moser, a
Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Egyesülete) szakértője.

Kutatók a közelmúltban azt is kimutatták, hogy az óceánok vize szintén jelentősen
felmelegedett: egy oceanográfus-csoport 1948 és 1996 között több mint 5 millió
mérést végzett Földünk óceánjaiban, és azt állapította meg, hogy a vizek
hőmérsékletnövekedése még a víz felszíne alatt 300 méterrel is érzékelhető.
Jóllehet a melegedés jelenleg nem tűnik túl jelentősnek – fél Celsius-fok 300
méter mélyen –, hosszú távon, a melegedő víz kitágulásával az óceánok
vízszintjének emelkedéséhez vezethet. A világtengerek vize az elmúlt évszázadban
egyébként 10-20 centimétert nőtt, 2100-ra pedig akár az 1 métert is
megközelítheti, ami komoly veszélyt jelenthet a part menti városokra nézve. Tudósok
szerint egy félméteres szintemelkedés következtében akár 10 ezer
négyzetkilométernyi szárazföld "tűnhet el".

Olvasson tovább: