Kereső toggle

Izrael elengedett 13 libanoni terroristát

Viszonzatlan gesztus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján szabadlábra helyezték
azt a tizenhárom libanonit, akiket több mint tíz éve tartott Izrael "adminisztratív
őrizetben". Bár a fogva tartottak ellen nem folytattak le bírói eljárást, így érvényes
ítélet sem született ellenük, az őrizetbe vétel alapját az adta, hogy a libanoniak
tagjai voltak a Hezbollah terrorszervezetnek, amely nem ismeri el Izraelt, és fegyveres
harcot folytat ellene. A bíróság döntése szerint a foglyok nem jelentenek veszélyt
az állam biztonságára, így őrizetük további meghoszszabbítása ellenkezik az
emberi jogokkal és a demokratikus jogállam elvével.



A kiszabadult libanoni foglyok hazaérkezésük után. Hősök lettek
    Fotó: Reuters

A legfelsőbb bírói fórum döntése váratlanul érte az izraeli kabinetet, hiszen
korábban a fogva tartottak által beterjesztett panaszt ugyanez a fórum elutasította
azzal, hogy a bírói testület politikai kérdésekben nem foglal állást. Ezúttal a bíróság
megváltoztatta véleményét, és – három ellenszavazattal – a demokratikus jogelvek
alapján megszüntette a további fogva tartást. Az indokolás szerint egy jogállamban
nem tarthatók emberek huzamosabb időn át fogva bírói ítélet nélkül, ha azok az állam
biztonságára nézve nem jelentenek közvetlen veszélyt.

Az ítéletben a bírák többsége nem vette figyelembe, hogy Izrael ma is háborúban áll
a Hezbollahhal, és egy olyan térségben helyezkedik el, amelyben általában nem tartják
tiszteletben az egyének demokratikus jogait, továbbá a túszszedés politikai és
gazdasági előnyszerzés céljából ma is mindennapos gyakorlat. Iránban jelenleg is
folyik 13 zsidó pere Izrael javára való kémkedés miatt, amelyben a vádlottakat halálbüntetéssel
is sújthatják. Ron Arad izraeli vadászpilóta hollétéről 1985 óta semmit sem tudnak
Izraelben, arról nem is beszélve, hogy a Szultán Jakub-i ütközetben 1982-ben eltűnt
három izraeli katonát is bírói ítélet nélkül tartják fogva valahol Iránban.

A precedens érték? döntés előrevetíti a még fogságban lévő két libanoni síita
– Musztafa Dirani, az Amal és Obeid sejk, a Hezbollah egyik vezetője – szabadon bocsátását
is. A 13 Hezbollah-tagot szerdán engedték el. Az utolsó pillanatban Ehud Barak egy végső
kísérletet tett, hogy gyors törvénymódosítással megakadályozza legalább öt
libanoni terrorista elengedését. Avi Jehezkéel a Munkapárt és Dani Naveh a Likud részéről
példátlan módon együttes indítványt terjesztett be, amely az ellenséges szervezet
tagjainak fogva tartását a honvédelmi minisztérium hatáskörébe utalja.

A képviselők megpróbálták az eljárást felgyorsítani, hogy az még a zsidó húsvét
ünnepe előtt egy nap alatt átmenjen a szükséges formaságokon. Ebben Ehud Barak és néhány
minisztere, valamint a knesszet elnöke, Avraham Burg is megállapodott. Kedden Barak összehívatta
a biztonsági kabinetet, hogy megkapja a hozzájárulásukat a gyors törvényhozáshoz.
Itt következett be a váratlan fordulat: a biztonsági kabinet elutasította a kormányfő
javaslatát a gyorsított eljárásra, hivatkozva a demokratikus jogrend védelmére. Ez súlyos
vereség volt Barak számára, amelyet saját pártja és a Merec együttesen mértek rá.
A biztonsági kabinet nyilatkozata, miszerint mindent elkövetnek Ron Arad hollétének
kiderítésére, továbbá az 1982-ben eltűntek felkutatására és kiszabadítására, már
csak a fiaskó elrejtését szolgáló szépségtapasz. Joszi Beilin igazságügy-miniszter
szerint azonban a döntés a demokrácia nagy győzelme Izraelben.

Végül az arab terror áldozatainak szövetsége és Batja Arad, a fogságba esett navigátor
édesanyja fordult panasszal a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy a 13 libanoni elengedését
megakadályozza. A Bíróság elutasította a panaszt, és ezzel véglegessé vált a döntés
a Hezbollah-tagok kiszabadulásáról.

Olvasson tovább: