Kereső toggle

Libanoni Masszada

A kivonulás ára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A genfi Asszad–Clinton csúcs kudarcát követően felgyorsultak a Libanonból való
izraeli kivonulás előkészületei. Ehud Barak elfogadta a katonai terveket, amelyek
szerint hét megfigyelőállás a határ mentén a helyén marad, a többieket azonban
lebontják, és a határ izraeli oldalán építik fel ismét.



Izraeli-libanoni határposzt. A biztonsági zóna hiányozni fog
            Fotó: Reuters

A határmenti településeket szögesdrótkerítéssel fogják körül, és őrtornyokat
emelnek minden településhez. Tervek készültek a Cadal, azaz a dél-libanoni keresztény
és síita milícia tagjai és hozzátartozói befogadására. A kibucmozgalom vállalta,
hogy ideiglenes szállást biztosít számukra. Ezen felül a tengerparti Naharián lesz
nagyobb kolónia a libanoni menekültekből. A héten ugyan Antoine Lahad, a Cadal
parancsnoka visszautasította az izraeli menedéket, azt állítva, hogy katonái inkább
megölik magukat, ahogyan a zsidók Masszadán, de nem válnak menekültekké.

David Lévi külügyminiszter hivatalosan is bejelentette Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak,
hogy Izrael – legkésőbb július 7-ig – végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanács 425.
határozatát, és kivonul Libanonból. Eszerint az ENSZ a libanoni kormánnyal együtt köteles
biztosítani a határt. Az izraeli kivonulásnak – tette hozzá Lévi – nem feltétele
az ENSZ-segítség, de örömmel venné, ha a nemzetközi szervezet Izraellel együttműködne
a határozat végrehajtásában. Ehud Barak jól tudja, hogy az ENSZ-erők a korábbi formájukban
még a libanoni haderővel együtt sem alkalmasak arra, hogy Izrael északi határának a
békéjét biztosítsák. A Hezbollah – iráni utasításra és segítséggel – a
szakadár palesztin szervezeteket képezi ki a terrorakciók folytatására. Izrael az
ENSZ-kereteken belül felkért több országot is, hogy küldjenek soknemzetiség? békefenntartó
csapatokat a térségbe. Franciaország és Kanada már ki is fejezte a készségét, hogy
részt venne egy ilyen katonai erő tevékenységében. Az olaszok nemet mondtak, az Egyesült
Államok pedig politikai erejét veti latba az akció sikere érdekében.

Faruk as-Saraa szír külügyminiszter cáfolta Gazi Zuaiter libanoni hadügyminiszter állítását,
amely szerint Szíria – Izrael egyoldalú visszavonulása után – felfejlesztené
csapatait az izraeli határon. Bár korábban a külügyminiszter a kivonulást hadüzenetként
minősítette, most kijelentette, hogy Szíria nem akar háborút. 1976 óta Izrael
Szidontól északra kijelölt egy vonalat, amelyet ha szír katona átlép, az háborús
ok. Ezt a vonalat a szírek is ismerik, és be is tartják. Szelim Al-Husz, libanoni
miniszterelnök a hét közepén várakozó álláspontra helyezkedett. Nyilatkozata
szerint nem hisz Izraelnek, hogy valóban ki fog vonulni.

Libanonban keresztény körökből erősödnek azok a hangok, amelyek a szír csapatok
kivonulását is követelik. Az An-Nahar bejrúti lap múlt heti vezércikke nyílt levélben
fordult Asszad elnökhöz, követelve a szír intervenciós hadsereg távozását és
Libanon szuverenitásának elismerését. "Az 1978. évi taifi megállapodás a
fegyveres milíciák lefegyverzéséről előírja a szír csapatok távozását is. Akkor
ezt – az izraeli jelenlétre való hivatkozással – nem hajtották végre. Ha az
izraeliek kivonulnak, akkor ugyanezt a szíreknek is meg kell tenniük" – olvasható a
nyílt levélben.

Olvasson tovább: