Kereső toggle

Reformálható-e az iszlám állam

Csendes forradalom Iránban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Iránban a reformerek nyerték meg a választásokat, vereséget mérve az 1979-es iráni
forradalom óta hatalmon lévő, keményvonalas iszlámista rezsimre. A reformerek a
parlamenti helyek 70 százalékát szerezték meg, de sokak szerint még ettől sem fog
megváltozni a világ egyetlen modern teokráciájának politikai színtere. A The Globe
and Mail kanadai napilap véleménye szerint a nyugati sajtó hiába visszhangozza azt,
hogy Irán a demokratizálódás útjára lépett, a teheráni vezető politikusok a választás
utáni napon világossá tették, hogy alapvető politikai változások nem várhatók az
országban.

Az újdonsült parlament komoly szövetségese lehet Mohamed Hatami elnöknek, akinek
óvatos reformtörekvéseit eddig komolyan akadályozta az országot valójában kormányzó
iszlám klérus. A Komenei ajatollah által vezetett konzervatív mullahok azonban továbbra
is fenntartják hatalmi pozíciójukat: övék a katonaság, a titkosrendőrség, a törvényhozó
testület és a hivatalos média. A tizenkét fős Felügyelő Tanácsot is ők tartják a
kezükben, ez a hivatal bármilyen parlamenti döntést megvétózhat.

A parlamenti szavazás a reformerek harmadik nagyobb győzelme. Az 1997-es elnökválasztást
és a tavalyi helyközi választásokat is megnyerték. A jogosultak mintegy 80 százaléka
ment el voksolni, a forradalom óta először jelentek meg ennyien a szavazáson. "A
reform mellett leadott szavazatok önmagában üzenet a hatóságoknak" – szögezi le
Ibrahim Jazdi, Irán egykori külügyminisztere, aki egy betiltott ellenzéki párt vezetője.


Az új parlamenttől azt várják, hogy hivatalos reformprogrammal álljon elő. A
konzervatív vezetés az utóbbi időben már arra kényszerült, hogy lazítson a szigorú
iszlám öltözködési szabályokon és a nemek közötti elkülönülési szabályokon.
A Hatami elnök által már felvázolt reformprogramban benne van a sajtószabadság ígérete
és a külföldi televízióadások nézésének engedélyezése is.

A sajtóban, a mozivásznon, a színházakban és a könyvekben egyre többször lehet találkozni
a reformerek sarkalatos véleményeivel. Ennek ellenére nem mindenki hisz abban, hogy az
iráni reformerek valódi reformerek. "A következő parlamenti ciklusba megválasztott
képviselők nagy része az Iszlám Köztársaság híve. Nem olyan reformerek, mint
amilyeneket Amerika elképzel" – jelentette ki Morteza Nabavi konzervatív törvényhozó.

Az iráni politikai rendszer ingatagságát jelzi, hogy a szavazást követően a hétvégén
több városban erőszakos cselekményekre került sor állítólagos választási csalásokra
hivatkozva. Kuzesztán tartományban nyolcan vesztették életüket, és rengetegen
megsebesültek, amikor rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre.

A vereséget szenvedett konzervatív jelöltek között volt két olyan keményvonalas
iszlámista is, akik korábban liberális politizálása miatt vádat emeltek Ataollah
Mohadzseráni kulturális miniszter ellen. A reformerek között található Mohamed Reza
Hatami, az elnök testvére is, aki a legnépszerűbb jelölt Teheránban. Két további
reformista jelölt pedig politikai foglyok közeli hozzátartozói. "Nem akarjuk túl
magasra tenni elvárásainkat. Óvatosan haladunk előre" – szögezte le Ahmad
Boorghani Farahani, aki az egyik reformista jelölt volt Teheránban.

A Daily Telegraph cím? londoni napilap szerint az új iráni kormány megalakulásával
az ország esetleg lazítani fog az Egyesült Államokhoz fűződő feszült viszonyán.
Az viszont már kérdéses, hogy az iszlám ország felhagy-e radikálisan Izrael-ellenes
politikájával, hiszen Komenei ajatollah az újév beköszöntével ismét a zsidó állam
elpusztítására szólította fel az iszlám világot.

Olvasson tovább: