Kereső toggle

Vallásháborúk több kontinensen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ számos pontján véres vallási zavargások árnyékolták be az új
millennium hajnalát. Egymástól függetlenül több országban is fegyveres összecsapásra
került sor egyes vallási csoportok, elsősorban muszlimok és keresztények között.
Emellett Kínában is újabb atrocitás történt: a hatóság rajtaütött egy néhány fős
keresztény csoporton, miközben azok összejövetelt tartottak.

Egyiptomban, a Kairótól mintegy 400 kilométerre fekvő El Kusheh faluban több mint
húsz áldozatot követelt egy muszlimok és keresztények között kirobbant fegyveres összecsapás
– adta hírül a The New York Times cím? amerikai napilap. A biztonsági erők szerint
az áldozatok többsége a kopt keresztény közösség tagja volt. A biztonsági erők és
a belügyminisztérium jelentése szerint ezt követően Dar el-Szalamban mintegy háromezer
mohamedán megrohant és kifosztott, majd leégetett tíz olyan boltot, amelyek kopt
keresztények tulajdonában voltak. A minisztérium azt állította, hogy bizonyos "bűnöző
elemek" próbáltak felekezeti viszályt szítani az országban. A hivatalos adatok a túlnyomórészt
muszlimok lakta Egyiptom mintegy 64 millió fős lakosságán belül alig 10 százaléknyira
becsülik a kopt közösséget. Bár 1998-ban egyes emberi jogi csoportok az országot a
koptok irányában tanúsított diszkriminációval vádolták, Egyiptom tagadja ezt.

Kelet-Indonéziában, a holland gyarmatosítók idején Fűszer-szigetek néven ismert területen
is újabb véres összecsapás-sorozatra került sor muszlimok és keresztények között.
A CNN arról tudósított, hogy a katonaság és a rendőrség házi készítés?
fegyverek ezreit kobozta el a lakosságtól, ám a harcoknak még így sem sikerült véget
vetni. A közel egy hete tartó zavargásoknak már több mint ötszáz áldozata van, a térségben
egy évvel ezelőtt kirobbant vallási indíttatású harcok áldozatainak száma pedig
meghaladja az ezerháromszázat. Indonézia, ahol a 210 milliós lakosság kilencven százaléka
muszlim vallású, a világ legnépesebb mohamedán országának számít. Az itteni vallási
kisebbségek, köztük a kereszténység is, többször váltak már erőszakos zavargások
célpontjává. Bár az egyes etnikumok az ország több pontján harcot vívnak az Indonéziától
való elszakadás érdekében, a Fűszer-szigeteken kitört zavargások elsősorban vallási
indíttatásúak, gyökerük főként a keresztény-muszlim konfliktusban van. Noha a térség
sokáig a különböző vallások együttélésének mintájául szolgált, 1950-ben,
amikor keresztény csoportok indonéz erőkkel csaptak össze az elszakadás érdekében,
feszültté vált a helyzet. A Washington Post tudósítója szerint napjainkban a két
vallásos csoport közötti feszültséget az is növeli, hogy az országba érkezett
muszlim bevándorlók miatt a keresztény lakosság vezető szerepe háttérbe szorult, a
korábban irányításuk alatt álló kiskereskedelem és szállítmányozás mohamedán kézre
került.

Kínában január elsején a hatóságok őrizetbe vettek öt keresztényt, demokratikus
jogokért küzdő aktivistát, akik egy hívő házában gyűltek össze, hogy az új
millennium első napján Istenről és a keresztény hitről beszélgessenek. A híradások
szerint a rendőrség ütlegelte az összejövetel házigazdáját, Csu Zsongait, aki nem
tagja az állam által jóváhagyott "hazafias egyháznak", és arról faggatták,
tervezett-e illegális ima-összejövetelt házában. A kihallgatás után mind az öt
polgárt szabadon engedték. Annak ellenére, hogy egyes források szerint a kínai kormány
a színfalak mögött tárgyalásokat folytat a Vatikánnal, úgy tűnik, a közeljövőben
aligha kerülhet sor megegyezésre. A kínai kormány által "szentesített" Kínai
Hazafias Katolikus Szövetség, amelynek közel hetven püspöke van, nem ismeri el a pápa
tekintélyét. Ezáltal Kína az egyetlen ország, amely nem fogadja el a Vatikán fennhatóságát,
az úgynevezett hazafias egyház legfőbb tekintélyének ugyanis a kommunista párt számít.
A pápa egyik dédelgetett álma – hogy a millennium évében egyezségre juthasson
Pekinggel, és a nagyobb vallási tolerancia elérése mellett beleszólása legyen a
hivatalos egyház püspökeinek kinevezésébe –, úgy tűnik, egyelőre kútba esett. Kína
ugyanis a hét elején bejelentette: három új püspököt fog kinevezni a kormányh?
egyház élére – adta hírül a CNN. A múlt év végén folytatott diplomáciai
megbeszélésekkel kapcsolatban a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága által
kiszivárogtatott információ szerint bármilyen, a Vatikán irányába tett engedmény
az úgynevezett földalatti egyház brutális felszámolását vonja maga után. A kínai
kormány ugyanis egységes egyházat akar létrehozni. A bizottság jelentéstervezete azt
tartalmazza, hogy egy Rómával létrejött megegyezés esetén "a kormány vallási ügyekben
való jelenlétét meg nem tűrő földalatti egyházat meg kell semmisíteni a szemináriumok
és kolostorok lerombolása, újraképzés, kényszermunka, valamint a makacs papok és püspökök
elbocsátása és áthelyezése által". A kínai kormányt ugyanis mélyen nyugtalanítja
az a tény, hogy "a különböző babonák és a vallási buzgalom" teret hódít a
marxizmus rovására.

Olvasson tovább: