Kereső toggle

Fontos lépés a belső békéhez

Egyezség a telepesekkel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az izraeli kormány és a telepesek képviselői megállapodtak abban, hogy felszámolnak
tíz jogellenesen létesített telepet Júdeában és Szamariában. Ezek közül négy
telepnek egyáltalán nem voltak lakói, két továbbit pedig már meglévő településekhez
kapcsolnak. Ehud Barak kormányfő ezzel a kompromisszummal szakított Jichák Rabin
egykori politikájával, amely elutasított minden tárgyalást a radikálisan
jobboldalinak tartott telepesek vezetőivel.

A miniszterelnök saját korábbi döntését is megváltoztatta, amely szerint az
1998-as választások után létesített 42 telepből tizenötöt ki akart üríttetni. Három
másik telepet törvényesnek minősített, egy a tanév végéig haladékot kapott, egy
továbbinak pedig a helyzetét ideiglenesen befagyasztották. A megegyezésnél bábáskodó
Jichák Lévi építésügyi miniszter, a Nemzeti Vallásos Párt vezetője elégedetten
nyilatkozott az elért eredményről: "Nagyon fontos Izrael belső békéje. A végső
megállapodásról szóló tárgyalások idején pedig különösen. Ezt sikerült megőrizni,
és elértük, hogy ne kerüljön sor konfrontációra a kormány és a telepes mozgalom között."

A telepesek vezetői vállalták, hogy a felszámolásra ítélt, jogellenesen létesített
telepeket önként lebontják és elhagyják. Az egyezség váratlanul érte az izraeli közvéleményt,
mivel az elmúlt hetekben a telepesek vezetői többször is eltökélten hangsúlyozták,
hogy önszántukból nem hajlandók a távozásra. Ha erővel eltávolítják az épületeket
– hangoztatták –, akkor másnap ismét felépítik azokat.

Beni Kasriél, a telepesek vezetője hangsúlyozta: évek óta először került sor arra,
hogy izraeli miniszterelnök komoly párbeszédet folytatott velük. Barak most biztosította
őket arról, hogy a zsidó települések Júdeában és Szamariában közel állnak a szívéhez,
és fontos vállalkozást jelentenek Izrael jövője és biztonsága szempontjából.
Ugyanakkor a kormányfő emlékeztetett arra, hogy Izrael jogi előírásait a
telepeseknek is be kell tartaniuk.

A tárgyalások legfontosabb eredménye, hogy 33 telep a mai naptól törvényesnek számít,
és ennek megfelelő védelemben részesül. "Nem azt kell nézni, hogy mi hiányzik a
pohárból, hanem azt, ami benne maradt" – mondta a telepes vezető.

Az egyezség szakítás a Rabin-kormány politikájával, amely elvetette a telepesekkel
való párbeszéd gondolatát. Maga a tragikus sorsú kormányfő "síró csecsemőknek"
titulálta a hagyományosan jobboldali szavazóknak számító telepeseket, és a teljes
felelősséget rájuk hárította, megfeledkezve arról, hogy éppen a korábbi munkapárti
kormány idején indult meg a telepítés az ő kezdeményezésére.

"A törvényen kívüli állapotnak ezzel remélhetőleg vége szakad" – jelentette
ki az izraeli rádióban Zeev Hevel, a telepesek képviselője. A megállapodás azonban
nem keltett osztatlan lelkesedést a telepesek körében. A felszámolásra ítéltek természetes
módon tiltakoznak, és harcot hirdettek az egyezséggel szemben.

A Maon nev? telepen tartott gyűlésükön az ellenállást választották. "Barak hadüzenetet
hirdetett, ha háborút akar, akkor tessék, megkaphatja" – jelentette ki az egyik résztvevő.
Szabályos fegyveres harcra azonban ne gondoljon senki. Ha ellen is állnak, ez azt
jelenti, hogy nem hajlandók a telepeket önszántukból elhagyni. A katonákra senki sem
emel majd kezet, annak ellenére, hogy a településeken élő rabbik tanácsa vallási
határozatban tiltotta meg a "telepek eltávolítását Izrael földjéről".

Barak kormányának több minisztere is a telepek védelmére kelt. Újdonság, hogy a
Sasz párt új vezetője, Eli Jisaj munkaügyi és népjóléti miniszter is arra kérte a
kormányfőt, hogy ne számolja fel a jogszerűen létesített telepeket. Ezzel úgy tűnik,
hogy az ultraortodox vallási párt mindinkább politizálódik és szorosabbra fűzi
kapcsolatát a Nemzeti Vallásos Párttal. A jobboldali ellenzék vezetője, Ariel Saron
üdvözölte a megállapodást és a konfliktus békés rendezését, ám a telepek eltávolíttatásában
Izrael pozíciójának gyengülésétől tart a végső rendezésről szóló tárgyalások
előtt. A telepesek és a jobboldali pártok képviselői ugyanakkor felhívták a kormányfő,
Ehud Barak figyelmét arra, hogy ma az Izrael által ellenőrzött területeken és
Kelet-Jeruzsálemben óriási mértékű, engedély nélküli palesztin építkezések
folynak. Állításuk szerint több mint hatezer engedély nélküli új ház készül,
felszámolásuk azonban mind a mai napig várat magára.


Terrorista támadások világszerte?

Barak izraeli miniszterelnök fölhívta a világ figyelmét, hogy Irán által támogatott
terrorista csoportok léphetnek akcióba világszerte a közel-keleti békefolyamat
megakadályozására. A támadások "Izraelen belül, Júdeában a Zöld Vonalon, Szamáriában,
Gázában és külföldön" várhatóak – mondta Barak.

Az izraeli titkosszolgálatok tudomást szereztek arról, hogy Irán a békefolyamatot
ellenző Hamasz és Iszlám Dzsihád nev? palesztin csoportoknak, valamint a libanoni
Hezbollah gerilláinak adott fegyver- és pénztámogatását megnövelte.

Ahmed Jasszin sejk, a Hamasz szellemi vezetője azzal fenyegetett, hogy egy izraeli buszra
napokon belül bombát fognak helyezni. "Nincs most köztünk fegyverszünet. Bármikor
támadásra kerülhet sor" – mondta a Hamasz-vezér. A palesztin biztonsági vezetők
megerősítették, hogy kézben tartják a helyzetet. Jasszin sejk szerint viszont a
palesztin rendőrség és az izraeli biztonsági szolgálat "csak el tudja halasztani a
támadásokat, megelőzni nem tudja". Ha a fenyegetőzések valóra válnak, válságba
sodródhat a közel-keleti béke. Október 26. a rettegett dátum, Fathi Sikakival, az
Iszlám Dzsihád egykori vezetőjével való leszámolás negyedik évfordulója. (Hetek)


Kiutasított zarándokok

A hét végén egy huszonhat fős zarándokcsoport próbált meg vízum nélkül
bejutni Haifába, amikor az izraeli hatóságok feltartóztatták és kiutasították őket
az országból. Az izraeli rendőrség szóvivője, Linda Menuhin szélsőséges szektának
nevezte a csoportot, melynek tagjait – köztük tizenhat ír és tíz román nemzetiségűt
– a rendőrségi titkosszolgálat egyik különleges alakulata "szúrta ki". Az
alakulatnak az a feladata, hogy a millenniumra a Szent Földre érkező mintegy hárommillió
turista közül kiszűrje a "veszélyes szekták tagjait", mivel az izraeli kormány
attól tart, hogy a látogatók között nagy számban fogják képviseltetni magukat
azok, akik az ezredvég alkalmából valamiféle apokaliptikus háború kitörésére számítanak.


A négy kocsival és 300 ezer dollárral érkező zarándokcsoport kiutasítására azt követően
került sor, hogy annak ellenére próbáltak Haifába jutni, hogy az izraeli hatóságok
két ízben is megtagadták tőlük a vízum kibocsátását. Amikor megpróbálták őket
felszállítani egy hajóra, a csoport több tagja is megtagadta az együttműködést.

Az ír nagykövetség nyilatkozatában kijelentette: "Tudomásunk szerint jó szándékú
emberekről van szó, akik biztonsági szempontból nem jelentenek veszélyt." Helena
OLeary, a zarándokcsoport szóvivője pedig elmondta: "Megértem az izraeli hatóságok
aggodalmát. De mi csak egyszer? katolikusok vagyunk, és ellenzünk mindenféle erőszakot."
(BBC)

Olvasson tovább: