Gerhard Schröder német és Viktor Klima osztrák kancellár a budapesti sajtótájékoztatón.
Várják a magyar kormányfőt Fotó: MTI
A méltató visszaemlékezések mellett azonban emlékeztetnek arra is, hogy Magyarországon
ma már másképp értelmezik az egykori döntést: erre utal, hogy a megemlékezésre nem
hívták meg szónoknak sem Horn Gyula akkori külügyminisztert, sem pedig német kollégáit,
Helmut Kohl kancellárt vagy Hans-Dietrich Genschert. Ez nem véletlen – jegyzi meg az
egyik napilap –, hiszen Magyarországon gyakran előfordul, hogy a maiak kétségbe vonják
a tíz évvel ezelőtti döntéshozók "nemes" szándékait: a kormányzó
fiataldemokraták szerint a szocialisták tulajdonképpen hatalmuk megtartását szerették
volna elérni a Nyugathoz való közeledési szándékukkal. A Frankfurter Rundschauban
megjelent "Hősök a háttérben" cím? írás szerint az 1989-es év szocialista újítóinak
ma már nem sok szavuk van, habár még most is a fordulat tulajdonképpeni hőseinek
tartják magukat. A cikkíró ide sorolja Pozsgay Imrét és Horn Gyulát, akikről a mai
hatalom nem vesz tudomást. Az újság Horn érdemeit méltatva megjegyzi, hogy Erich
Honecker kétségbeesett tiltakozása ellenére döntött a magyar politikus a határok
megnyitása mellett, hatalmas bátorságról téve ezzel tanúbizonyságot.
A Die Welt cím? napilap kiemeli továbbá, hogy az évfordulós ünnepségeken az új
politikusok jutottak szóhoz: Gerhard Schröder német és Viktor Klima osztrák kancellár
mellett Orbán Viktor miniszterelnök a múlt felidézése mellett egyaránt kitért a közeljövő
programszer? felvázolására. A német napilap cikke szerint a magyar kormányfő beszédében
kijelentette: "A határnyitás romba döntötte a kommunizmust, és szabaddá tette az
utat a Nyugat felé." Ugyanakkor a Die Welt szerint Orbán keserűségének és csalódottságának
adott hangot, amikor megállapította, "ezek a határok még tíz év elteltével is elválasztják
Magyarországot az EU-tól."
A Frankfurter Rundschau elemzésében felveti, hogy a határ megnyitása mai ismeretek
szerint anyagi okokra is viszszavezethető: az eladósodott "gulyáskommunisták"
ugyanis nem akarták vállalni az elavult határbiztosító berendezések drága felújítását.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azonban hozzáteszi: "A sikerhez hozzájárult, hogy a
vasfüggöny lebontására irányuló magyar akarat találkozott az ezt kihasználni próbáló
keletnémet akarattal, és így jött létre a történelmi robbanóerő."
1999. 09. 18. (III/37)
