Kereső toggle

Iszlám visszavonuló Csecsenföldre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Dagesztánból Csecsenföldre igyekeznek átcsoportosítani erőiket a visszavonuló
szélsőséges iszlám felkelők. Az Orosz Védelmi Minisztérium szerint a szövetségi
csapásoknak az volt a céljuk, hogy a tüzérség szétverje a lázadók erőit, mielőtt
még szárazföldi erőket küldenének a helyszínre. A harcok három hete alatt mintegy
ezer lázadó lelte halálát, míg az oroszok ötvenkilenc katonát veszítettek el a
konfliktusban – állítják orosz források, ám elismerik: az iszlám dzsihád veszélye
korántsem múlt el a Kaukázusban.

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök máris sietett bejelenteni: Dagesztánban
sikeresen befejeződött a szövetségi erők akciójának első szakasza. Az iszlám erők
visszavonulását nem akadályozta meg az sem, hogy Emír Hattab parancsnok személyesen vágta
el két meghátráló, afrikai származású vahabita fegyveres torkát. Mahacskalai
jelentések szerint a kivégzéseket nyilvánosan hajtotta végre a többi harcos megfélemlítésére
a kegyetlen hadfi. Az iszlám lázadók közel három hete léptek be Dagesztán területére
a szomszédos Csecsenföldről, hogy független iszlám köztársaságot hozzanak létre a
Kaukázusban. Az információ azóta is csak vékonyan csordogál a régióból, hiszen több
mint egy éve tiltott zóna a terület: a fosztogató bandák gyakran rabolnak külföldieket,
hogy az embercsempészet, kábítószerkereskedelem és a köztársaságon át vezető kőolajvezeték
megcsapolása mellett a váltságdíjak is növeljék bevételi forrásaikat.

Az Orosz Védelmi Minisztérium közlése szerint a fegyveresek kisebb csoportokban
igyekeznek visszavonulni Csecsenföldre, miközben az orosz légierő csapásaival próbálja
megakadályozni a szakadárok menekülését. A szövetségi erők fokozatosan veszik
birtokba a dagesztáni magaslatokat. Az orosz hadsereg munkáját megnehezíti, hogy nem
hegyi terepen való küzdelmekre képezték ki őket.

Komoly a veszélye annak, hogy a dagesztáni terroristák Grúzia és Azerbajdzsán határvidékére
vonulnak vissza, arra a területre, amelyen 1980 óta több mint tíz konfliktus tüze parázslik
– írja az Izvesztyija.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat jelentése szerint a lázadók továbbra is újoncokat
soroznak, fegyvereket és 125 dollárt ajánlanak a hadrendbe állásért. Valószínű,
hogy sikerrel fognak járni azon a területen, ahol a munkanélküliség közel 90 százalékos,
s amely Oroszország szegénynegyedének számít.

Az Oroszország iszlám régióiból érkezett zsoldosok vállvetve harcolnak a csecsen lázadókkal.
Az orosz védelmi tisztviselők elmondták, hogy a csecsen hatóságok is készülődnek a
harcra: mintegy nyolc-tízezer szolgálatost és tartalékost irányítottak a Dagesztánnal,
Ingusfölddel és Sztavropollal határos csecsen területekre. Kétezer harcos állomásozik
a dagesztáni határon, mivel Groznij, a csecsen főváros kész viszszaverni a szövetségi
erőket, amennyiben azok csecsen területre is követnék a lázadókat.

Az orosz légierő dagesztáni hadművelete során már támadott csecsenföldi terrorista
bázisokat, melyet több szárazföldi parancsnok is agresszióként kommentált.
Maszhadov csecsen elnök igyekszik nem belekeveredni a dagesztáni válságba. Ha ugyanis
államcsínynyel megbuktatnák, a hatalom Samil Baszajevnek és Hattab parancsnoknak a kezébe
kerülne. Ebben az esetben Oroszország nem tudná elkerülni a háborút. Talán éppen
ezért olyan sietős az orosz tábornokoknak, hogy erőiket felállítsák az Észak-Kaukázusban.

Moszkvai jelentések szerint a dagesztáni harcokban súlyosan megsebesült, majd egy
csecsen kórházban életét vesztette Sirvani Baszajev, a betolakodók főparancsnokának,
Samil Baszajevnek a testvére. Dagesztánban újabb terrorakciókat tervez Samil Baszajev,
a köztársaság "felszabadítására" meghirdetett dzsihád (szent háború) vezetője.
Baszajev, aki a csecsenföldi háborúban nagy szerepet játszott Moszkva vereségében,
megesküdött arra, hogy az oroszokat kiűzi az Észak-Kaukázusból. Egyes értesülések
szerint a vahabiták harcmodort változtattak: sok fegyveres Dagesztánban maradt, hogy
partizánháborút folytasson az orosz hatóságok ellen.

A Kreml szemmel láthatóan nem igyekszik véget vetni a dagesztáni válságnak. Jelcin
elnök ugyanis sarokba szorítva érezheti magát Jevgenyij Primakov egykori miniszterelnök
és Jurij Luzskov moszkvai polgármester újsütet? szövetségének láttán. A két
befolyásos vezető már a decemberi parlamenti választásokra készülődik.

A Die Presse cím? osztrák lap szerint Moszkva sorozatosan kudarcot vall az iszlám térségben.
Fatálisan tévedett Afganisztánban: az ország és az egész térség ma is szenved ettől.
"A kilencvenes évek közepén súlyos hibákat követett el Moszkva Csecsenföldön, és
azóta nem változott semmi: amíg a csecsenek a Moszkvától való teljes elszigeteltségben
nyomorognak, országuk gazdag táptalajt nyújt az iszlám keresztes lovagok számára"
– írja a bécsi újság.

Olvasson tovább: