Kereső toggle

Clinton méltatta Göncz Árpád történelmi érdemeit

Barátunk, partnerünk és szövetségesünk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vasfüggöny lehullása után "a magyarok ezt a nagy embert választották vezetőjüknek"
– mondta Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Ház kertjében Göncz Árpád köztársasági
elnök fogadásán, s a magyar államfőt Václav Havel cseh elnökhöz és a dél-afrikai
Nelson Mandelához hasonlította, akik a szabadságért folytatott küzdelmükben életüket
kockáztatták, meggyőződésükért és tevékenységükért bebörtönözték őket.
"Nagy megtiszteltetés és öröm a számomra, hogy Göncz Árpád elnököt, barátunkat,
partnerünket és szövetségesünket köszönthetem" – tette hozzá Clinton az ünnepélyes
eseményen, amelyet – a koszovói béketárgyalásokkal kapcsolatos elnöki bejelentésre
is várva – élőben közvetített a CNN hírtelevízió.



Göncz Árpad és Bill Clinton a díszegység előtt a Fehér Ház kertjében. Az első
magyar hivatalos elnöki vizit az USA-ban    Fotó: MTI

Göncz Árpád fogadtatása "átlagon felüli és demonstratív volt"
Washingtonban, a térség fontosságát és Magyarország jó megítélését fejezi ki
– nyilatkozta a Heteknek Rostoványi Zsolt, a Budapesti Közgazdasági Egyetem Nemzetközi
Kapcsolatok Tanszékének vezetője.

A Fehér Ház kertjében 21 ágyúlövés dördült el Göncz Árpád tiszteletére, majd
a himnuszok eléneklése után Clinton elnök Doctorow amerikai író szavaival méltatta
a magyar államfő munkásságát: "a huszadik század pusztító európai történelméről
Göncz Árpád egyszemélyben tanúskodik". Clinton felidézte, hogy a megszállók
ellen harcoló Göncz Árpádot náci fegyverek sebesítették meg a második világháború
idején, majd 1956-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a sztálinista
elnyomás elleni felkelésben való részvétele miatt. Bill Clinton emlékeztetett az általa
"nagy magyar hazafiként" méltatott Kossuth Lajos szavaira, aki szerint a szabadság
napsugarának megtalálásához Amerikába kellett jönnie. "Ma büszke lenne Kossuth
arra, hogy megállapítása érvényét veszítette: hogy a szabadság napsugara ragyog
Magyarországon" – mondta az amerikai elnök, aki háláját fejezte ki az Egyesült
Államok eredményeihez és sikereihez hozzájáruló amerikai magyarokért is.

Göncz elnök válaszában politikai pályafutása "legfontosabb eseményének"
nevezte azt, hogy Magyarország és az Egyesült Államok együtt írhatja a XXI. század
első fejezeteit.

A két államfő tárgyalásain főként a koszovói kérdéssel foglalkozott. Göncz
utalt arra, hogy a béke nem lehet teljes a szerbek megbékélése nélkül. "Ha a lángokat
nem oltjuk el végérvényesen, a következő áldozat bármely népcsoport lehet. A
nemzeti kisebbségek léte fontos politikai tényező a mozaikszer? Közép- és
Kelet-Európában"– fejtette ki a köztársasági elnök. Clinton a térség békéjének
megteremtésére irányuló magyar támogatást nagyon fontosnak ítélte, és méltatta,
hogy a térség egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságában, Magyarországon továbbra is
elsők az amerikai tőkebefektetők.


A magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok

Magyarország a diplomáciai kapcsolatot 1945. szeptember 25-én vette fel az
Egyesült Államokkal. Az 1956-os forradalom után évekig feszült volt a két állam
viszonya a budapesti Amerikai Nagykövetségre menekült Mindszenty József hercegprímás
másfél évtizedig húzódó kényszervendéglátása miatt. A kapcsolatok lassú javulását
jelezte, hogy 1966-ban a két ország nagykövetet cserélt. Újabb előrelépést
jelentett a korona visszahozatala.

A washingtoni nagykövetség mellett Magyarországot az USA-ban a New York-i és Los
Angeles-i főkonzulátusok képviselik. Ami a felső szint? kapcsolatokat illeti, George
Bush elnök 1989-ben tett látogatást Budapesten, míg Bill Clinton elnök 1994-ben vett
részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti csúcsértekezletén.
Orbán Viktor miniszterelnök 1998 októberében, Göncz Árpád köztársasági elnök több
alkalommal, utoljára 1998 márciusában tett látogatást az Egyesült Államokban. 1996
januárjában Clinton elnök megtekintette a taszári IFOR-bázison állomásozó amerikai
alakulatokat.

Magyarország 1990-ben törölte el a vízumkényszert az amerikai állampolgárokkal
szemben, míg a magyar állampolgárok továbbra is vízumkötelezettek. Budapest ad
otthont az amerikai kezdeményezésre 1995-ben létrejött Nemzetközi Rendészeti Akadémiának.


A magyar–amerikai kereskedelmi forgalom 1,5 milliárd dollár körül van. Amerika a
legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, a legnagyobb amerikai befektetők között van
az Ameritech International, a General Electric, a General Motors és a Pepsi-Cola
International.

Olvasson tovább: