Kereső toggle

Vita az Európa-hadsergről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy-Britannia euroszkeptikusainak érvanyaga újabb adalékkal bővült az elmúlt
hetekben. Romano Prodi, volt olasz miniszterelnök és az Európai Bizottság soros elnöke
ugyanis kijelentette: az EU vagy létrehozza saját hadseregét, vagy megkockáztatja,
hogy a világtörténelem színpadán a perifériára szorul. Míg a Downing Street-en
heves ellenérzéseket váltott ki az új koncepció, Prodi meggyőződése, hogy ez a lépés
az EU számára létfontosságú kérdés.

Az Európai Bizottság vezetője szerint az euró bevezetésével valóságos változás
állt be az EU természetében, ezért most következő feladatként az egységes, közös
hadsereg létrehozását kell napirendre tűzni.

A szigetország szkeptikusai azonban világosan kifejezték, nem támogatják ezt a felvetést,
mivel véleményük szerint ez a

lépés egy európai szuperállam megteremtésének következő fázisa lenne. Romano
Prodi a BBC-nek adott interjújában kifejtette, közös hadsereg létrehozása nélkül
az EU nemzetei perifériára fognak szorulni, még Nagy-Britannia és Franciaország sem
elég erős ahhoz, hogy katonai erejével számottevő tényező maradjon a világban.
Prodi szerint Európa számára az egyetlen alternatíva

a jelenlegi gyakorlat folytatá-sa lenne, amelynek keretében azonban az USA védelmi költségvetésének
mintegy kétharmadát kitevő költségráfordítással Amerika hadereje egytizedének
megfelelő katonai erőt tudnak csak fenntartani. Prodi úgy véli, a balkáni események
alátámasztják azt a vélekedést, hogy közös kül- és védelmi politika kidolgozása
nélkül "egy jövőbeli háborúba az EU-nak nem lenne beleszólása". Angliában
viszont a toryk védelmi szóvivője úgy nyilatkozott: Itt az idő, hogy Európa
miniszterelnökei véget vessenek ennek a badarságnak és világossá tegyék, Európa védelmi
rendszere kizárólag a NATO-tól függ.

Mindazonáltal a közös európai védelmi rendszer kidolgozása mögött érdekes – és
meglehetősen vegyes – motívumok húzódnak meg. Az USA számára a NATO-val
kapcsolatos nehézségek a konszenzuson alapuló döntéshozatalból erednek. Ha azonban a
tizenkét európai NATO-tagország közös nevezőre jut, az USA nemzeti szuverenitásának
megnyirbálása nélkül is előremozdulhatnak a döntési folyamatok. Franciaországot és
más európai országokat viszont egészen más motívumok mozgatják: ők a közös európai
védelmi és biztonsági rendszer kiépítésével Amerika NATO-beli befolyásának ellensúlyozását
célozzák.

A középutat ezúttal is Anglia képviseli, ahol Thatcher aszszony idején is erősen
ellenezték az ilyesfajta törekvéseket és az "atlanti szövetségest" mindig is
fontosabbnak tartották. Ugyanakkor az USA meggyőződése szerint egy teljesen

integrálódott Nagy-Britannia tudná biztosítani, hogy egy még inkább egységesült
Európai Unió ne váljon a francia Amerika-ellenesség fő megtestesítőjévé.

Olvasson tovább: