Kereső toggle

Netanjahu északi körútja

Moszkva tagadja az atomexportot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Benjamin Netanjahu háromnapos körutat tett, amelynek során Ukrajnába, Oroszországba
és Grúziába látogatott. A baloldali Munkapárt Ehud Barakkal az élén azzal vádolta
a kormányfőt, hogy csak azért utazik most ezekbe az országokba és költi az állam pénzét,
hogy azon megvásárolja a volt Szovjetunióból és az utódállamokból Izraelbe bevándorolt
polgárok szavazatait.



Az izraeli kormányfő Ukrajnában. Kampánykörút    Fotó: MTI

Netanjahu hivatala határozottan cáfolta a híreszteléseket, és rámutatott arra,
hogy útjának egyik legfontosabb célja a további orosz katonai segítségnyújtás
megakadályozása Irán számára. Az iszlám állam ugyanis orosz technológia és
szakemberek segítségével fejlesztette tovább a kommunista Koreától vásárolt Scud
rakétákat, amelyekkel most már elérheti Izrael bármely részét. Hatamiék most azon
dolgoznak, hogy nukleáris töltetekkel szereljék fel a sikeresen kikísérletezett rakétákat.
Teherán nem konvencionális fegyverkezési programját is az oroszok segítik. Netanjahut
elkísérte Ariel Saron honvédelmi miniszter is, aki egy hónappal ezelőtt hasonló ügyben
járt az orosz fővárosban. Az izraeli küldöttségben helyet kapott Zvi Weinberg, az
orosz emigránsokat tömörítő Natan Scsaranszkij-féle párt egyik vezetője, valamint
üzletemberek egy csoportja is.

A néhány órás ukrajnai megállót követően Netanjahu Moszkvában a Központi Zsinagógában
találkozott a zsidó közösséggel, majd résztvett Jevgenyij Giszelov televíziós
showműsorában, amely az Izraelben élő közel egymilliónyi bevándorló kedvenc műsora.


A látogatás érdemi részéhez tartozik, hogy Moszkva és Jeruzsálem megállapodott
abban, hogy felállítanak egy közös "mechanizmust", azzal a céllal, hogy elejét
vegyék a nukleáris, nem konvencionális fegyvezeti technológia Irán számára történő
átadásának. Netanjahu a Primakovval való megbeszélés után kijelentette, hogy az
orosz miniszterelnök is veszélyt lát Irán fegyverkezésében.

Izraeli szakértők ezt egyértelm? kudarcként értékelik. Primakov nyilvánvalóan nem
ismerte be az Iránnak nyújtott orosz segítséget. A magas szint? nukleáris technológia
– az orosz vezetés állítása szerint – akaratuk ellenére kerülhetett iráni kézbe,
mint ahogy arról sincsen tudomásuk, hogy népes szakembergárda támogatná Teherán
atomprogramját. Maga Primakov a közösen tartott sajtóértekezleten is megkerülte a
problémát, és azt hangoztatta, hogy "az orosz kormány tartja magát a nemzetközi előírásokhoz".


Saron ezzel szemben hangsúlyozta, hogy e kérdéshez az orosz hozzáállás – nem utolsósorban
az amerikai nyomás és az oroszországi űrprogramhoz nyújtandó támogatás megvonásával
való fenyegetőzés hatására – valóban megváltozott. Az izraeli külpolitika irányítója
szerint az Iránnak nyújtott orosz segítség oka valójában gazdasági eredetű, s ha
Izrael növeli a kereskedelmet és fokozza gazdasági kapcsolatait, azzal csökkenthetné
Hatamiék támogatását. Izrael mindenesetre új stratégiai kapcsolatok kialakítására
törekszik hajdani ellenfelével, miközben igyekszik mindent elkövetni az "iráni
kapcsolat" felszámolásáért.

Az orosz bevándorlók az 1996-os választásokon külön pártként szerveződve jelentek
meg a politikai küzdőtéren. Natan Scsaranszkijék "Izrael Alijában" nev? pártja
a választási sikert követően csatlakozott a Netanjahu-kormányhoz. A pártvezető
ipari és kereskedelmi miniszterként tagja lett a szűkebb biztonsági kabinetnek. A
mostani választásokra azonban őket is elérte az osztódás. Yvette Liebermann
Netanjahu hivatalának volt orosz származású vezetője ellenpártot alakított "Izrael
– Otthonunk" néven. A pártlistákra leadott szavazatok most megoszlanak majd, de –
minden valószínűséggel – az orosz szavazótábor egyöntetűen a jelenlegi kormányfőre
szavaz majd.

A látogatás egyik közjátékaként Primakov állítólag kijelentette: ha Izraelben
szavazati joga lenne, akkor mindenképpen Netanjahura szavazna. Utóbb az orosz
miniszterelnök cáfolta, hogy beavatkozott volna az izraeli választási kampányba.

Olvasson tovább: