Kereső toggle

Az iráni elnök Olaszországban

Híd az iszlám és Európa között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

II. János Pál pápa magánbeszélgetésen fogadta Mohammed Hatami iráni elnököt,
aki az olasz kormány meghívására érkezett Rómába. Khomeini ajatollah forradalma óta
Hatami az első magas rangú teheráni politikus, aki Európába látogat. Az iráni elnök
az audiencia végén felkérte János Pált, hogy imádkozzon érte, majd utóbb
kijelentette, hogy nem lát "alapvető különbséget" a nagy vallások között: "Mindnyájan
a monoteizmus, az erkölcs, a béke és a megbékélés végső győzelmében bízunk."

A látogatást megelőzően heves viták folytak az olasz parlamentben, ahol a képviselők
többsége felhívásban követelte az olasz kormánytól, hogy ne fogadja Hatamit.
Lamberto Dini olasz külügyminiszter a nyilvánvaló üzleti előnyökre hívta fel a
figyelmet, s arra, hogy támogatni kell egy olyan vezető muzulmán politikust, aki nyilvánosan
elhatárolódik a terrorizmustól, és a Nyugattal való párbeszédet szorgalmazza.

Hatami elnök Scalfaro olasz elnökkel is találkozott, majd az olasz törvényhozás előtt
mondott beszédében síkra szállt az iszlám forradalom vívmányai mellett, és nevet
nem említve elítélte az Egyesült Államokat, amiért az úgymond hegemóniára törekszik
a világban. Arra kérte az olasz kormányt, hogy híd szerepét betöltve Európa és a
muzulmán világ között, segítse Teheránt a nyitás politikájának útján.
Kijelentette, hogy siettetni fogja "a kultúrák közötti párbeszédet", s úgy említette
meg Olaszországot, mint lehetséges "hidat az iszlám és Európa között". Rámutatott
arra, hogy az iszlám forradalom "nem a fegyverek, hanem a hit és az értelem által
jutott győzelemre", valamint, hogy országa képes volt ellenállni "számos nyomásgyakorló
intézkedésnek és embargónak, amely sajnos több európai állam részéről is érte".
Bár a demokratikus értékeket fontosnak tartja hazája számára, határozottan
kijelentette, hogy "Irán nem hajlandó lemondani az iszlám forradalom során
megfogalmazott alapelvekről."

Az európai emigrációban élő iráni ellenzék szerint Hatami kirakatember, akinek
reformjai csupán a Nyugat megtévesztését szolgálják. Hatami alig kétéves elnöksége
alatt Iránban 310 embert akasztottak fel nyilvánosan, kilencet megköveztek, nyolc
ellenzéki írót gyilkoltak meg és huszonnyolc ellenzékit likvidáltak külföldön –
állítja az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa.

Az USA 1995 óta teljes embargót érvényesít Iránnal szemben, mely az OPEC második
legnagyobb olajtermelője. Washington Iránt a nemzetközi terrorizmus támogatásával, tömegpusztító
fegyverek felhalmozására tett kísérlettel és az izraeli-arab békefolyamat fékezésével
vádolja.

Megfigyelők szerint az igazi hatalmat Teheránban még mindig a mullahok és imámok –
a muzulmán klérus – tartják a kezükben. Hatami hatalma azon alapszik, hogy sikerült
táborába csábítania a hadsereg vezetőit és a liberálisnak mondható polgárságot.
Iráni részről a nyitás politikája azzal magyarázható, hogy a kőolaj világpiaci ára
rendkívül alacsony, így elapadtak a bevételi források, és most befektetőket kell
keresni az iráni rendszer életben tartásához. A látogatást megelőző napokban az
ENI olasz olajtársaság 1 milliárd dollár érték? szerződést írt alá egy hatalmas
olajmező feltárásáról, és további jelentős üzletek is várhatók.

Olvasson tovább: