Kereső toggle

Vérontás Afrika szarván

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyolc hónap átmeneti nyugalmi időszak után újrakezdődtek a harcok Afrika szarván
Etiópia és Eritrea között. A konfliktus központi kérdése egy Etiópia északi határán
fekvő, háromszög alakú, cserjével, bozótossal tarkított, mintegy 400 négyzetkilométeren
elterülő kis földdarabka. Ahogy azonban egy etióp lap megjegyzi: "Lehet, hogy a föld
maga értéktelen, de nem ez a lényeg. Az érték itt a szuverenitás." Az alig öt éve
megalakult állam, Eritrea az egykori olasz gyarmattartók által meghúzott határra
hivatkozva tart igényt a térségre.

Eritrea 1993-ban nyerte el függetlenségét Etiópiától, és 1996-ig kitűnő
viszonyban volt déli szomszédjával. Közös valutát használtak, a határok mintha nem
is léteztek volna, a két ország lakossága szabadon átjárhatott egyik országból a másikba.
A határterületek miatti feszültség 1995 óta kezdett érezhetővé válni, de a drámai
változás a két ország viszonyában valójában csak 1997 második felében következett
be, miután Eritrea úgy döntött, hogy az addig használatos birr helyett gazdasági függetlensége
érdekében saját pénznemet vezet be. Az eredmény az 1977-es etióp – szomáliai
konfliktus óta az első háború Afrikában. A tavalyi negyvennapos harc és nyolc hónap
átmeneti nyugalmi időszak után idén újra kirobbant a testvérháború Etiópia és
Eritrea között.

Arról, hogy melyik fél nyitott először tüzet a másikra, pontos, független forrásból
származó információk nem állnak rendelkezésre: a két ország egymásra mutogat. Az
etióp kormány állítása szerint az eritreaiak szegték meg először a légitámadások
kölcsönös beszüntetéséről szóló megállapodást, amikor bombatámadást indítottak
egy észak-etióp város, Adigrat ellen. Eritrea azonban cáfolja a vádakat, azt állítván,
hogy az adigrati támadás csupán koholmány, amely ürügyet szolgáltat Etiópiának
arra, hogy megkezdhesse invázióját.

Az etiópiai hadsereg időközben elfoglalta az eritreai hadsereg két fontos erődítményét
a két ország között húzódó határ középső szakaszán, a Corona város környéki
frontszakaszon – tette közzé az etiópiai kormány szóvivője. Az etiópiai légierő
is jelentős szerepet vállalt az ellentámadásban, melynek során állításuk szerint
komoly vereséget mértek az eritreai hadseregre, bár saját veszteségeik is jelentősek
voltak. Az összecsapásokban a coronai frontvonalon 1500 etióp katona halt meg és 3000
megsebesült.

A Reuters egyik helyszíni tudósítója szerint kedd hajnalban virradat előtt etióp repülőgépek
legalább négy bombát dobtak le Laila Deda falura. A településen mintegy 500 eritreai
él sátrakban, akiket tavaly telepítettek át Etiópiából.

Etiópia és Eritrea viszonyának elmérgesedése a nemzetközi politikában is komoly
visszhangot váltott ki. Algéria, ahol a tervek szerint az idén júliusban afrikai csúcstalálkozót
rendeznek, a háború beszüntetését sürgette. A találkozón az afrikai államfők várhatóan
a eritreai-etióp konfliktust is megvitatják majd. Bill Clinton és az Egyesült Nemzetek
Szervezetének Biztonsági Tanácsa egyaránt azonnali fegyverszünetre szólította fel a
két afrikai országot, és komoly aggodalmukat fejezték ki a háború emberi veszteségei
miatt. A BT követeli, hogy a két érintett ország tárgyalásos úton rendezze
konfliktusát.

Etiópia azonban kijelentette, csak akkor szünteti be a harcot, ha Eritrea kivonja
csapatait a vitatott határterületekről, ahogyan ezt az Afrikai Egységszervezet a béketárgyalások
során készített tervében indítványozta.

Olvasson tovább: