Kereső toggle

Nemzetközi figyelem kíséri az Öcalan-pert

Ki lesz a kurd Herzl

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Létezik kurd-kérdés" – jelentette ki az Európai Unio soros elnöki tisztét
betöltő Németország nevében Lütger Volmer külügyi államtitkár, aki szerint a
kurdoknak joguk van nemzetiségi kultúrájuk megőrzéséhez és bizonyos önállósághoz,
Törökországnak viszont területi egységéhez. Az EU nemzetközi megfigyelést sürget
Abdullah Öcalan, a kurd nemzeti függetlenségért harcoló, nemrég elfogott vezető bírósági
tárgyalásával kapcsolatban. Törökország azonban a belügyekbe való beavatkozásnak
tekinti az Öcalan jogait védeni próbáló nyugati lépéseket, és visszautasítja
idegen államok bármiféle beavatkozását a "független" török bírói testület döntéshozatalába.



Palesztin rokonszenvtüntetés Abdullah Öcalan mellett. Közös célokat vallanak
    Fotó: MTI

Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt (PKK) elnöke kedden jelent meg először a bíróság
előtt a Márvány-tengerben fekvő Imrali szigetén. Bár a török törvények értelmében
az őrizetbe vételtől számított hét napon belül hivatalosan vád alá kell helyezni
a gyanúsított személyt, az elfogott gerillavezér esetében a bírósági tárgyalás
csak áprilisban kezdődik majd. Öcalan meghallgatását a nyilvánosság teljes kizárásával,
a kurd vezér ügyvédeinek jelenléte nélkül rendezték meg a börtönszigeten.

Az Apo ("bácsi") néven szólított kurd vezért, akinek a szigetre szállítása után
a fegyintézet többi 250 lakóját más börtönökbe helyezték át, elit kommandós
alakulatok őrzik. Öcalant a múlt héten hurcolták el a török titkosszolgálat ügynökei
a kenyai fővárosból, ahol Görögország nagykövetségén több országot érintő hányattatása
után rövid időre menedéket talált.

Az EU a kurd vezér perével kapcsolatban több elvárást is megfogalmazott a török
kormány felé: független

bíróságot, igazságos és nyílt tárgyalást, nemzetközi megfigyelők jelenlétét követel-

te. Az EU külügyminiszterei

Luxemburgban kiadott közleményükben megerősítették: határozottan ellenzik, hogy Öcalant
halálbüntetéssel sújtsák. Követelték, hogy a 49 éves lázadóvezér védelmét –
akinek Hollandiából érkezett védőit az ankarai kormány az isztambuli repülőtérről
a múlt héten visszafordította – válaszott ügyvéde láthassa el. Egy 15 főből álló
ügyvédi gárda – amelynek néhány tagja a független török Emberi Jogi Társasághoz
tartozik – már jelezte, kész elvállalni Öcalan védelmét. Az emberjogi csoportokat
aggodalommal tölti el az a tény, hogy az állami bírói testületben jelen lesznek
katonai bírák is. A török kormánytisztviselők viszont felháborítónak tartják,
hogy pont Németország próbál "leckét adni" nekik, amely állam meg se kísérelte
bíróság elé állítani Öcalant. Legutóbbi olaszországi feltűnésekor Bonn nem kérte
a kurd vezető kiadatását, pedig Németországban több szakadár PKK-tag kurd
meggyilkolásával is vádolják a gerillaharcost.

Öcalan tanúvallomása tovább ronthatja a hagyományosan rossz török-görög viszonyt.
Egyik kihallgatásán Öcalan részletesen beszámolt róla, hogyan támogatta Athén sokáig
a PKK-t – közölte a török Hárijet cím? napilap. "Görögország fegyvereket és
rakétákat adott nekünk, a katonákat görög tisztek képezték ki" – idézi a török
lap Öcalan beismerő vallomását. A lap szerint a vádlott az elmúlt öt hónapban is görög
segítséggel utazott a világ sok országában, és így próbált menedékjogot szerezni
magának. Törökország már évek óta feltételezte, hogy görög szomszédja támogatja
a PKK-t, és most Görögország megrovását követeli az EU részéről.

Az EU országai és emberjogi szervezetei mellett mások is hallatják szavukat a kurdok
jogait hangsúlyozva. Több palesztin szervezet párhuzamot vont az izraeli megszállás
és a kurd nép Törökországgal folytatott harca között. Bár a Palesztin Hatóság
nem adott közre hivatalos állásfoglalást, Hatem Abdel-Kader palesztin törvényhozó
szerint "a törökök álláspontja, akik szövetségben állnak a cionista államalakulattal,
ellenséges a palesztinokéval". Ennek köszönhetően a kurd államalapítási törekvés
igen népszerű a palesztinok között. A kurdok és a palesztinok függetlenségi törekvései
között több hasonlóságot is felfedezni vél némely palesztin aktivista. "Ugyanolyan
helyzetben vagyunk, ugyanazok a problémáink: mindkét nép az állami terrorizmussal
szemben harcol" – nyilatkozott Hasszán Joszif ramallahi Hamasz-vezető, aki szerint a
földjeiket felszabadító Szaladdin szultán sem arab, hanem kurd származású volt.

Egyes izraeli vélemények szerint a kurdoknak, bár joguk van saját hazájuk megteremtésére,
a tartós eredmények érdekében most már szükségük lenne egy "kurd Herzl Tivadarra":
egy kevésbé militáns nemzeti vezetőre, aki képes parlamentáris formák között is
megfogalmazni érdekeiket. Az Irak, Irán, Törökország és Szíria területén élő
mintegy 25 millió kurd rendelkezik az államalapításhoz valóban fontos jegyekkel: saját
nyelve van, közös vallása (többségük szunnita muzulmán), mindez egy Olaszország
nagyságú, összefüggő területen. A kurdoknak otthont adó országok segítettek ugyan
néha a területükön élő nemzeti kisebbségnek, ezt azonban rendszerint csak azért
tették, hogy egy másik "házigazda-országnak" kellemetlenséget okozzanak. A "kurd
Herzlnek" az lenne a feladata, hogy olyan békét hozzon tető alá, amelyet mind Törökország,
mind az EU elismer. Az előbbi hálából autonómiát biztosítana a kurdoknak, az utóbbi
pedig EU-tagságot ajánlana fel Ankarának – írja az izraeli The Jerusalem Post, amely
emlékeztet arra, hogy a múlt században a cionizmusról is úgy gondolkodtak, mint ami
sorscsapás a török érdekekre nézve. Jeruzsálemnek ma már viszont szoros kapcsolata
van Ankarával. Ugyanez a kurdoknak is sikerülhet – írja az izraeli napilap.

Olvasson tovább: