Kereső toggle

Két konok fél tárgyalása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A koszovói albánok azt szeretnék, ha a tervezett megállapodás lehetővé tenné
egyfajta koszovói "nemzeti gárda" vagy "önvédelmi erő" magvának a létrehozását
– állítja a Washington Post cím? napilap. Ez az erő a Koszovói Felszabadítási
Hadsereg gerilláinak "újrafelhasználásából" állna össze, és az albánok
javaslata szerint segítséget nyújtana a NATO vezette békefenntartó erők számára
"az emberek magatartásának ellenőrzésében". Enélkül ugyanis a koszovóiak nagy
része – érvelnek az albánok – továbbra is megőrizné fegyvereit. A létrehozandó
fegyveres magból később, a három évre tervezett átmeneti időszak lejártával maga
a koszovói védelmi erő "kelhetne ki" az albán elképzelések szerint. A
washingtoni lap távolinak látja annak esélyét, hogy Belgrád belemenjen ilyesmibe. Miközben
Szlobodan Milosevics sem a nemzetközi erők helyszínre küldésébe, sem a koszovói albánok
széles kör? autonómiájába nem akar beleegyezni, az albánok sem nyugszanak bele
abba, hogy a rendezés ne tartalmazza a három év elteltével Koszovó sorsáról
lebonyolítandó népszavazást. Emellett 10 ezer fősre becsült gerillaseregük teljes
lefegyverzését sem voltak eddig hajlandóak vállalni.



Béketeremtésre vagy békefenntartásra indulnak-e a NATO-katonák?    Fotó:
MTI

Ha az albánok elfogadnák a béketervet, akkor Milosevicsre háríthatnák a felelősséget,
s egyben megteremtenék a hivatkozási alapot az esetleges NATO-légicsapásokhoz. A
jugoszláv elnök környezetéből származó források szerint Milosevics alkatától sem
áll távol az utolsó pillanatban történő irányváltás. Az albánok bizalmatlanok a
Nyugattal szemben: nem hiszik el, hogy a tűzszünet megkötése esetén a nemzetközi közösség
valóban ügyelne a megállapodás-csomag további elemeinek megvalósítására,
nevezetesen a széles kör? autonómia tényleges megteremtésére, mely a mostani
fogadkozások legfőbb tartalma.

Szokatlan fordulatot vett a Koszovóval kapcsolatos orosz– amerikai vita: Washingtonban
hivatalosan tagadták azt a moszkvai állítást, hogy Borisz Jelcin beszélt telefonon
Bill Clintonnal és arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne emeljen kezet Belgrádra.

Az USA-ban régóta ismerik a NATO esetleges légicsapásaival szembeni éles orosz ellenvéleményt,
de azt mondják, hogy az elmúlt napokban nem volt a két elnök között semmilyen üzenetváltás.
Márpedig Jelcin maga állította, hogy telefonon és írásban is felszólította
Clintont, tegyen le Jugoszlávia bombázásának szándékáról, mert azzal úgysem lehet
eredményt elérni. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban "zavarónak" minősítették
Jelcin bejelentését, egyúttal pedig megismételték: mind az Egyesült Államok, mind
Oroszország előnyben részesítené a politikai rendezést, de a NATO világossá tette,
hogy kész a fellépésre.

Olvasson tovább: