Kereső toggle

Bizalmi válság Brüsszelben

Átvilágítják az uniót

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A strasbourgi Európai Parlament képviselői elutasították az Európai Bizottság
tagjai ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az eljárást az Európai Bizottságban
elburjánzó pénzügyi visszaélések tették szükségessé, mivel a bizottság némely
hivatalnoka szerint is olyan súlyossá vált a helyzet, hogy "néhány fejnek a porba
kell hullania" ahhoz, hogy helyreállhasson a közvéleménynek az Európai Bizottságba
vetett bizalma.



Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke.
Berlin utat mutat a reformokhoz    Fotó: MTI

Egyelőre elmaradt a fejhullás, ám Jacques Santer, a bizottság elnöke így is ötéves
hivatali idejének legválságosabb időszakát élte át a testületének tagjai ellen
beadott bizalmatlansági indítvány miatt. A szavazásnak súlyos tétje volt: ha az Európai
Parlament kétharmados többséggel elfogadta volna az indítványt, úgy az egész Európai
Bizottság lapátra került volna. A bizottság számára kedvező végeredmény egyébként
előre sejthető volt, hiszen a parlamentben többségben levő szocialisták és kereszténydemokraták
– a 626 képviselői helyből 415-tel ők rendelkeznek – nem támogatták az indítványt.

Az ügy még tavaly kezdődött, és egyik kiváltó oka az Európai Parlament
pénzügyeiért felelős van Buitenen jelentése volt, aki elmondta: "tudomásom van
arról, hogy megpróbálták elfedezni a visszaéléseket, és a hivatalnokokat arra
utasították, hogy akadályozzák a könyvvizsgálók munkáját". Van Buitenent
egyébként a jelentést követően felmentették tisztségéből. Az indítvány másik
mozgatórugója az volt, hogy az Európai Uniónak március végéig rendeznie kell
pénzügyi reformjait, amelyek az unió bővítéséhez, vagyis a korábban a kommunista
tömbhöz tartozó országok tagfelvételéhez szükségesek.

Az utóbbi időben – vélhetően a közelgő parlamenti választások miatt –
kiéleződött a helyzet a képviselőtestület és a bizottság között, s ezért is
kezdeményezték a képviselők a bizalmatlansági indítványt, jelezve, hogy a
bizottság nem ügyelt eléggé a pénzügyi szabálytalanságok, csalások, valamint
feltételezett visszaélések megelőzésére, és nem lépett fel kellő
határozottsággal a kiderített problémák rendezése érdekében sem.

Állítólag Santernak is van mit takargatnia: fiával együtt érdekelt egy olajkutatás
finanszírozásával foglalkozó vállalatban, amely ellen pénzügyi vizsgálat folyik. A
belga rendőrség kihallgatni készül továbbá az EU brüsszeli végrehajtó
testületének biztonságáért felelős, holland állampolgárságú Pieter de Haant is.
De Haan irreálisan magas – 2,5 milliárd belga frank (12,8 milliárd Ft) – összeg?
szerződést kötött egy őrző-védő céggel a bizottsági épületek őrzésére. A
gyanú szerint ebből a pénzből a politikusnak is bőven jutott.

Az erős támadások mégis csak két személyt helyeztek a célpontba: Edith Cresson,
egykori francia kormányfőt, aki jelenleg a kutatási és oktatási programok
pénzügyeiért felelős főbiztos, valamint a spanyol Manuel Marínt, aki a humanitárius
segélyszervezetek vezetéséért volt felelős abban az időben, amikor a vádak szerint
a visszaélések történtek. Kettejük kiemeléséről egy megfigyelő úgy véli: "a
bűnbakkeresés is azt mutatja, hogy az Európai Parlamentben pánikhangulat uralkodik".


"A mostani hét alapvető fontosságú az Európai Unión belüli visszaélések elleni
harcban, mivel meg kell győznünk az embereket arról, hogy az unió tud nekik is
nyújtani valamit" – nyilatkozták liberálisokat támogató zöldek. "Az embereknek
egész egyszerűen elegük van az EU-n belüli visszaélésekből. Szeretnék, ha gyorsan
véget vetnénk ezeknek."

Talán a gyors leszámolást megelőzendő, Santer fűt-fát ígért a szavazást
megelőző napokban az Európa Parlament tagjainak –, hogy ezáltal is segítse őket a
"helyes" szavazásban. Egyelőre úgy tűnik, elérte célját: a bizottság tagjai
hivatalban maradnak – legalábbis év végéig, amikor újra fogják választani őket,
feltéve, ha marad még valamennyi bizalom feléjük.

Olvasson tovább: