Kereső toggle

Látszatra szabadon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



A
z amerikai elnök Pekingben. 600 millió kínainak üzent Fotó: MTI

Magasra tették a mércét a most lezárult amerikai elnöki vizit előtt
Washingtonban. A tavaly októberi csúcstalálkozón Kína elkötelezte magát Iránba
irányuló rakétaszállításainak leállítására. A két államfő közötti
személyes kapcsolat is javult, melynek eredményeként forródrótot építettek ki
közöttük. Idén májusban a történelem során először beszélt amerikai elnök
kínai kollégájával telefonon, az indiai atomrobbantások után. A látványos
folytatást Clinton republikánus kritikusai is megnehezítették, miután a kongresszus
151 tagja az emberi jogok eltiprása miatt a pekingi út lemondását követelte.

A kilencnapos látogatás csúcspontjává mégsem az aláírt katonai vagy kereskedelmi
egyezmények vagy a vasárnap délelőtt Clinton részvételével megtartott pekingi
protestáns istentisztelet, hanem a televízión élőben közvetített közös Clinton–
Csiang sajtótájékoztató és vita, valamint az amerikai vezetőnek a Pekingi Egyetemen
mondott beszéde vált.

Amerikai elnök ezelőtt soha nem szólhatott közvetlenül 600 millió kínaihoz.
Clinton, otthoni kritikusainak megfelelve, fesztelen stílusú, de összeszedett
beszédében nyíltan kiállt az emberi szabadságjogok egyetemessége mellett, Csiang
Cö-min pedig hajlandó volt a kamerák nyilvánossága előtt vitázni az 1989-es
Tiennanmen téri eseményekről és Tibetről. Vitájuk az udvarias egyetnemértés
szintjén maradt, de a nemzetközi hírcsatornák riportereit ez nem akadályozta meg
abban, hogy a csúcstalálkozót hatalmas sikernek kiáltsák ki.

A visszhang a Fehér Ház sajtóirodájának legmerészebb álmait is túlszárnyalta. A
kínai államfő személyesen hozta meg az élő tévéközvetítést engedélyező
döntést, és erről az amerikai kormány illetékeseit csak kevesebb mint egy órával a
beszéd előtt tájékoztatták. Ahogy egy magas rangú fehér házi illetékes
megjegyezte: "Ahogy ez a kínaiakkal lenni szokott, a végjátékig nem sok
történik." Amerikai diplomaták értékelése szerint az aláírt
fegyverzetcsökkentési, nukleáris együttműködési és gazdasági
kapcsolatélénkítő megállapodások is nagyon fontosak, de az élő tévéközvetítés
hozta meg az igazi áttörést Clinton kínai útja során. Az elnök sikerként
könyvelheti el azt is, hogy a hadászati rakétákról kötött megállapodás
értelmében ezentúl a két ország nem irányozza azokat egymás városaira. Katonai
szakértők rámutattak arra, hogy az egyezmény csupán szimbolikus és bizalomerősítő
jellegű, mivel az indítóállomások irányzéka néhány perc alatt visszaállítható,
a nagyvárosokat fenyegető téves rakétaindítások kockázatát viszont jelentősen
csökkenti.

(A kínai vallásszabadságról szóló írásunk: Vallásszabadság
kalitkában
)

Olvasson tovább: