Kereső toggle

Gerillák kezében Koszovó egyharmada

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ahogy napról napra éleződik a koszovói válság, úgy élesedik a vita arról,
szükség van-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyására a Jugoszláviához
tartozó Koszovó tartományban végrehajtandó NATO-beavatkozáshoz. A döntést
sietteti, hogy a koszovói gerillák már a tartomány területének közel 30
százalékát ellenőrzésük alatt tartják.



Egy fegyveres szerb rendőr. Tartják az állásaikat Fotó: MTI

Európai diplomaták hibának nevezték a két amerikai különmegbízott, Richard
Holbrooke és Robert Gelbard nemrég történt megbeszéléseit a Koszovói
Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőivel. Erről egy magát megnevezni nem kívánó
uniós tisztviselő nyilatkozott Luxemburgban a közösség külügyminiszteri
találkozóját követően az AFP hírügynökségnek. Kijelentése újabb jele volt
annak, hogy az Egyesült Államok, illetve az USA európai szövetségesei között
véleménykülönbségek alakultak ki az UCK lehetséges szerepét illetően.

A luxemburgi találkozón az EU kilátásba helyezte kapcsolatainak szorosabbra fűzését
Horvátországgal, miután a zágrábi törvényhozás múlt héten jóváhagyta a
menekültek visszatérését szolgáló átfogó tervet. Koszovóval kapcsolatban azonban
a külügyminiszterek nem mentek messzebb az eddigi bírálatoknál. Elítélték
Belgrádot, amiért nem tett ígéretet az EU összes feltételeinek teljesítésére,
sőt még azok teljesítésével is adós, amelyeket Slobodan Milosevic jugoszláv elnök
személyesen vállalt Borisz Jelcin orosz kormányfővel találkozva.

Wolfgang Schlüssel osztrák külügyminiszter az EU következő soros elnökségének
képviseletében azt ígérte, hogy az Unió Koszovó ügyében gyorsabban, hatékonyabban
és egységesebben fog cselekedni, mint annak idején a boszniai válságban. Schlüssel
állást foglalt a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, és hangsúlyozta a
gazdasági szankciók Belgrádra gyakorolt hatását. A szankciók miatt havonta kieső 50
millió dollár súlyos gondot jelent a jugoszláv vezetésnek – vélte az osztrák
külügyminiszter.

Klaus Kinkel német külügyminiszter elismerte, hogy az UCK egyre nagyobb befolyással
bír a térségben, immár a tartomány területének csaknem 30 százalékát ellenőrzi,
azonban mégsem fogadja el azt mint tárgyalópartnert. "Mindazokkal tárgyalnunk kell,
akiknek van bizonyos befolyásuk arra, hogy megszűnjenek az erőszakos akciók, ám a mi
tárgyalópartnerünk Ibrahim Rugova, s nem fogjuk őt mellőzni az UCK kedvéért" –
nyilatkozta Kinkel a koszovói albánok választott vezetőjére utalva.

A német külügyminiszter szerint a katonai beavatkozás mindaddig nem lehetséges, amíg
nem merítették ki a politikai rendezés összes lehetőségét. "Erre a napokban
biztos nem kerülhet sor – vélte Kinkel – legfeljebb hetek vagy hónapok
múltával." Szavai szerint a Nyugat nem keltheti azt a benyomást a koszovói
albánokban, hogy a NATO beavatkozása akár holnap megtörténhet.


Menekült az ítélet elől

Hágában hétfőn éjjel holtan találtak cellájában egy szerb férfit, akit
a délszláv háború egyik legvéresebb eseményében, a 200 ember halálát okozó
vukovari tömegmészárlásban való részvétel vádjával állítottak a Nemzetközi
Törvényszék elé. Szlavko Dokmanovics, a kelet-horvátországi Vukovar volt
polgármestere éjfél körül akasztotta fel magát börtöncellája ajtajára. A 48
éves férfit egy éve vették őrizetbe a Jugoszláv Néphadsereg három tisztjével
együtt, és azzal gyanúsították őket, hogy felelősek voltak az 1991. novemberi
kórházi öldöklésért, amelynek során horvát orvosok, ápolónők és betegek
vesztették életüket egy Vukovar melletti faluban, Ovkarában. A bírósági eljárás
januárban kezdődött, az ítélet kihirdetését pedig jövő keddre várták.
"Dokmanovics rossz lelkiállapotban volt, mert ártatlan, és nem bírta elviselni, hogy
alaptalanul vádolják" – nyilatkozta védőügyvédje, Zoran Jovanovics Belgrádban,
aki egyébként felmentő ítéletet várt. Az angol The Guardian információi szerint
azonban, ha bűnösnek találják, minden bizonnyal életfogytiglani börtönbüntetés
várt volna rá.

Az öngyilkosság rossz fényt vet a nemzetközi bíróságra, különösen azért, mert a
háborús bűnökkel vádolt férfit tavaly 24 órás felügyelet alá helyezték, egy
közelebbről meg nem határozott incidenst követően. Christian Chartier, a hágai
bíróság szóvivője közölte, hogy a folyamatos ellenőrzést a védelem kérésére
és a pszichiáter tanácsára állították le, a férfi gyengélkedésére való
tekintettel. A szóvivő hozzátette: "Tudomásom szerint nem volt öngyilkos hajlamú
ember… a felügyeletet sem e célból gyakoroltuk."

Ruff Gabriella

Olvasson tovább: