Kereső toggle

NATO-vita a szenátusban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Megkezdődött az amerikai szenátusban a vita
Lengyelország, Magyarország és Csehország
NATO-csatlakozásáról. Bill Clinton levélben sürgette a
szenátorokat a bővítési javaslat elfogadására. Az elnök
szerint a döntés "jelzést adhat arról, hogy Amerika kész a
jövőben is aktív szerepet vállalni Európában".

A szenátus elé került tervezet négy feltételhez köti a
NATO-bővítés támogatását: nem változhat az Észak-atlanti
Szövetség alapküldetése, azaz a tagállamok területének
védelme; nem növekedhet az amerikai részvállalás aránya a
közös védelmi terhekből; Moszkva nem kaphat beleszólási
jogot a szövetség ügyeibe; és a döntéshez minősített –
kétharmados – támogatás szükséges. Jesse Helms szenátor,
a külügyi bizottság elnöke szerint a közép-európai
országok csatlakozása biztosíték lehet arra, hogy többé nem
esnek zsarnokság és elnyomás áldozatául.

Az ellenzők táborából Bob Smith szenátor elhamarkodott,
érzelmi töltés? döntésnek nevezte a kibővítést.
Megítélése szerint az Egyesült Államok számára a
NATO-bővítésnél sokkal lényegesebb stratégiai érdek
Oroszország együttműködésének a megnyerése, egyebek
között azért, hogy az orosz nukleáris eszközök
biztonságban legyenek. "Bölcs dolog-e új választóvonalat
húzni Oroszország és a Nyugat közé most, amikor keletről
és délről a fundamentalista iszlám és Kína fenyeget?" –
tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy Oroszország
partnerként védőövezetként szolgálhatna az új
veszélyforrásokkal szemben.

Olvasson tovább: