Kereső toggle

Izraeli–amerikai egyezkedés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Dennis Ross, az amerikai elnök közel-keleti
különmegbízottja Izraelbe utazott, hogy találkozzon Benjamin
Netanjahu izraeli kormányfővel és Jasszer Arafat palesztin
elnökkel. A tárgyalások középpontjában a többször
elhalasztott izraeli csapatkivonások körüli nézeteltérések
állnak.

"Az USA-nak nem áll szándékában, hogy bármely félre
ráerőltesse szándékait. Izraelnek joga van meghatározni a
saját biztonsági szükségleteit" – nyilatkozta Ross
indulása előtt a Haaretz cím? izraeli lapnak, hozzátéve:
"Amerikának létfontosságú érdekeltsége van a térségben,
ezért a kétoldalú tárgyalások elakadása láttán az
Egyesült Államok úgy érezte, hogy előremozdítja az
eseményeket azzal, ha saját megoldási javaslattal áll
elő." A javaslat lényege: Izrael vonuljon ki a Jordán
nyugati partjának további 13 százalékáról, cserébe a
Palesztin Hatóság fellép a terrorakciók megakadályozása
érdekében.

Az izraeli kormány biztonsági okokra hivatkozva először
elzárkózott attól, hogy a területek 10 százalékánál
többet engedjen át. Most úgy tűnik, hogy az izraeliek mégis
beleegyeznek egy 10,5–12 százalék közötti csapatkivonásba,
kifejezve ezzel is a kompromisszumra való készségüket. Az
átadott területek egybefüggő részek, amelyek elősegítik
egy mini-állam létrejöttét a nyugati parton. "Izrael
keskeny ország, itt minden kis föld-darab fontos biztonsági
jelentősséggel bír" – mondta Netanjahu. "Ha
megnövelnénk az átadott területek nagyságát, ez már
veszélyeztetné a Ben-Gurion reptér használatát és az utakon
autózókat is" – nyilatkozta a miniszterelnök.

Időközben Jasszer Arafat az Arab Liga külügyminiszteri
találkozóján Kairóban úgy nyilatkozott, hogy a békefolyamat
az utolsókat rúgja. A palesztin vezető Izraelt tette
felelőssé azért, hogy meggátolja az előrelépést, és
ismét sürgette egy arab csúcstalálkozó összehívását.

Közel-keleti körútja részeként Izraelbe érkezett Kofi Annan
ENSZ-főtitkár is. Jeruzsálemi beszédében kifejtette, hogy az
ENSZ felelősnek tartja Izraelt abban, hogy direkt vagy indirekt
módon aláássa a kölcsönös jóakaratot, és
ellenségeskedést szít. Úgy vélte, hogy Izrael sok
tekintetben nem maradt meg a Biztonsági Tanács határozatai
mellett, ezért Annan felszólította Izraelt, hogy kötelezze el
magát az oslói megállapodás betartására. A főtitkár
hangsúlyozta az Izrael és Szíria közötti tárgyalások
azonnali újraindításának szükségességét is. "Földet
adni a békéért az egyetlen esély arra, hogy béke legyen ezen
a földön" – nyilatkozta útja végén Kofi Annan
Jeruzsálemben, aki szerint a "béke és biztonság ugyanannak
az éremnek a két oldala, nem párhuzamos folyamat, hanem az
egyik erősíti a másikat".

Olvasson tovább: