Kereső toggle

NAGYÍTÓ

A Jeruzsálem kérdés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a
nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti
béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító
Jeruzsálem-kérdés megoldására több – egymással szöges
ellentétben álló – rendezési terv is forgalomban van.

Az ENSZ 1947. november 29-i határozata szerint a város –
nemzetközi státussal – a világszervezet ellenőrzése alá
került volna. A döntés értelmében a semleges területnek
nyilvánított Jeruzsálem demilitarizált övezetté vált
volna, ahol a közrend és a szent helyek védelme érdekében
külföldiekből álló különleges rendőrséget állítottak
volna fel. A helyi tanács döntéseivel kapcsolatban az ENSZ
által kinevezett kormányzó vétójogot kapott. Ez a terv –
gyakorlatilag változatlan formában – ma az Európai Unió és
a Vatikán megoldási javaslata a várossal kapcsolatban.

A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet a palesztin állam leendő
fővárosának tekintik. Érvelésük szerint a – korábban
egységes, majd az 1948-as arab–izraeli háború
következtében megosztott, és 1967-ben újra egyesített –
város ma katonai megszállás alatt áll. Úgy vélik: az
izraeli kormánynak a Kelet-Jeruzsálemben élő "180 ezer
zsidó telepest" támogató politikája jelenti a legnagyobb
akadályt a végleges rendezés útjában. Az oslói
tárgyalások során felmerült, hogy Izrael esetleg
hozzájárulna ahhoz, hogy egy Jeruzsálem környéki
településen Al-Quds néven létrejöjjön a palesztin
főváros, amely magában foglalná a jelenlegi Kelet-Jeruzsálem
területének mintegy 10 száza-

lékát is. Az ún. "Beilin-terv" – úgy tűnik –
lekerült a napirendről, azt követően, hogy egy amerikai
zsidó milliárdos Kelet-Jeruzsálemben az átadásra kiszemelt
negyedben számos telket felvásárolt.

Jeruzsálem Izrael örök, oszthatatlan fővárosa – így szól
az egységes izraeli álláspont Jeruzsálem státusáról. Az
izraeli törvényhozás 1980-ban törvényben is megerősítette
ezt az elvet, amely azóta is a világpolitika egyik legnagyobb
vitatémájának számít. A város a történelem során soha
nem volt más nemzet fővárosa, ezért Izrael elutasítja, hogy
Jeruzsálem a béketárgyalások során alku tárgya lehessen.
Jichak Rabin, a békefolyamatot megindító, majd meggyilkolt
miniszterelnök egyik utolsó parlamenti beszédében
kijelentette: "Egy olyan téma van, amelyben nincs vita a bal
és a jobboldal között: ez Jeruzsálem egysége, és az a
tény, hogy a város Izrael fővárosa marad a jövőben is.
Újra elismétlem: nincsen két Jeruzsálem, egyetlen Jeruzsálem
létezik. Álláspontunk szerint Jeruzsálem nem lehet
kompromisszum tárgya. Jeruzsálem a miénk volt, a miénk lesz
és a miénk ma is – és ez így is marad örökké."

Olvasson tovább:

  • Berlin ökle Róma felett

    Augusztus 20-án lemondott Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A kérdés most az, hogy vajon dönthet-e Olaszország népe a folytatásról, vagy a törvényhozás baloldali pártjai állnak össze, hogy megakadályozzák Matteo Salvini belügyminiszter és pártja, a Liga valószínűsíthető választási győzelmét.

  • Lesz-e Michelle az új Obama?

    A 2020-as elnökválasztás közeledtével egyre nagyobb kérdés a demokrata táborban, ki lehetne Donald Trump legesélyesebb kihívója. Sokan kérték az előző first ladyt, hogy szálljon ringbe, de egyelőre ez nem áll Michelle Obama szándékában – ilyet viszont már a férjétől is hallottunk.

  • A pedofilkirály bukása

    Jeffrey Epstein kormányfők, elnökök barátja volt, miközben luxusotthonaiban és privát szigetein kiskorú lányokkal kereskedő szexhálózatot működtetett. Most pedig rejtélyes módon meghalt, és úgy tűnik, az elitben senki sem ártatlan.