Kereső toggle

NAGYÍTÓ

A Jeruzsálem kérdés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a
nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti
béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító
Jeruzsálem-kérdés megoldására több – egymással szöges
ellentétben álló – rendezési terv is forgalomban van.

Az ENSZ 1947. november 29-i határozata szerint a város –
nemzetközi státussal – a világszervezet ellenőrzése alá
került volna. A döntés értelmében a semleges területnek
nyilvánított Jeruzsálem demilitarizált övezetté vált
volna, ahol a közrend és a szent helyek védelme érdekében
külföldiekből álló különleges rendőrséget állítottak
volna fel. A helyi tanács döntéseivel kapcsolatban az ENSZ
által kinevezett kormányzó vétójogot kapott. Ez a terv –
gyakorlatilag változatlan formában – ma az Európai Unió és
a Vatikán megoldási javaslata a várossal kapcsolatban.

A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet a palesztin állam leendő
fővárosának tekintik. Érvelésük szerint a – korábban
egységes, majd az 1948-as arab–izraeli háború
következtében megosztott, és 1967-ben újra egyesített –
város ma katonai megszállás alatt áll. Úgy vélik: az
izraeli kormánynak a Kelet-Jeruzsálemben élő "180 ezer
zsidó telepest" támogató politikája jelenti a legnagyobb
akadályt a végleges rendezés útjában. Az oslói
tárgyalások során felmerült, hogy Izrael esetleg
hozzájárulna ahhoz, hogy egy Jeruzsálem környéki
településen Al-Quds néven létrejöjjön a palesztin
főváros, amely magában foglalná a jelenlegi Kelet-Jeruzsálem
területének mintegy 10 száza-

lékát is. Az ún. "Beilin-terv" – úgy tűnik –
lekerült a napirendről, azt követően, hogy egy amerikai
zsidó milliárdos Kelet-Jeruzsálemben az átadásra kiszemelt
negyedben számos telket felvásárolt.

Jeruzsálem Izrael örök, oszthatatlan fővárosa – így szól
az egységes izraeli álláspont Jeruzsálem státusáról. Az
izraeli törvényhozás 1980-ban törvényben is megerősítette
ezt az elvet, amely azóta is a világpolitika egyik legnagyobb
vitatémájának számít. A város a történelem során soha
nem volt más nemzet fővárosa, ezért Izrael elutasítja, hogy
Jeruzsálem a béketárgyalások során alku tárgya lehessen.
Jichak Rabin, a békefolyamatot megindító, majd meggyilkolt
miniszterelnök egyik utolsó parlamenti beszédében
kijelentette: "Egy olyan téma van, amelyben nincs vita a bal
és a jobboldal között: ez Jeruzsálem egysége, és az a
tény, hogy a város Izrael fővárosa marad a jövőben is.
Újra elismétlem: nincsen két Jeruzsálem, egyetlen Jeruzsálem
létezik. Álláspontunk szerint Jeruzsálem nem lehet
kompromisszum tárgya. Jeruzsálem a miénk volt, a miénk lesz
és a miénk ma is – és ez így is marad örökké."

Olvasson tovább:

  • Ari Fuld

    „Ha az életedben nincs elég kihívás, akkor nem éled jól!” Ez volt a mottója Ari Fuldnak, a magyar származású, amerikai-izraeli kettős állam­polgárnak, akit 2018. Szeptember 16-án, vasárnap délután meggyilkolt egy 16 éves, arab származású tinédzser a Betlehemhez közeli Gush Etzionban.

  • „Változást szeretnék a nemzetemben”

    A Svéd Demokraták pártja történetének legjobb eredményét érte el a svéd parlamenti választásokon, de a sokak által rettegett „szélsőjobbos” fordulat ezúttal elmaradt. A párt megítéléséről, Svédország állapotáról és a jövőbeni feladatokról kérdeztük a keresztény parlamenti képviselőt.

  • „Parancs Berlinből”

    A Fidesz nyolc évet töltött el a Liberális Internacionáléban (LI), mielőtt 2 és fél év kormányzás után 2000 őszén csatlakozott az Európai Néppárthoz (EPP). Érdekes módon mind az LI-hez, mind az EPP-hez való csatlakozáskor német államférfiak voltak az egykori fiatal demokraták protektorai. 1992-ben...