Kereső toggle

"Szükségünk van támogatásra"

Interjú Dieudonné Kéré Burkina Faso budapesti nagykövetével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Eleinte elsősorban katonák és rendőrök, az utóbbi időszakban viszont rengeteg civil is áldozatul esik annak a terrortámadás-sorozatnak, ami 2015 óta sújtja az országot. Képes arra Burkina Faso, hogy felszámolja ezt az erőszakhullámot?

– Az ország egyedül nem képes felvenni a harcot ezekkel a barbár támadásokkal, amelyek sok száz áldozatot szedtek már Burkina Fasóban. Éppen ezért a nemzetünknek, de a régió egészének is szüksége van a nemzetközi közösség támogatására. Létfontosságúak a saját védelmi és biztonsági erőink is, akik kiváló munkát végeznek hazánk védelmében.

A támadók egy jelentős része északról, Maliból érkezik, ahol egyébként békefenntartó erők is működnek. Ennek ellenére nem tudják megakadályozni a terrorcsoportok akcióit. Mi az oka ennek a tétlenségnek?

– Egyfelől nem lehet leszűkíteni, hogy a támadók csupán Maliból jönnének. Másfelől, nem gondolnám, hogy tétlenségről volna szó. Szerintem a válaszcsapások erejét a fenyegetettségnek megfelelő szintre kell emelni, de hagyjuk inkább ezt a hozzáértőkre, hogy ők foglalkozzanak ezzel. Amit erről mondhatunk, az jelenleg puszta spekuláció lenne.

Ön szerint mennyire hatékony a G5 Sahel együttműködés? (A Szubszaharai Afrika 5 országának védelmi együttműködése, amelynek Burkina Faso is tagja)

– Hadd emlékeztessem, hogy a G5 Sahel egy intézményi keretek között működő, regionális politikai, fejlesztési és védelmi együttműködés, amelyet 2014. február 16-án öt állam (Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád) hozott létre Nouakchottban, a Mauritániai Iszlám Köztársaságban. 2014. december 19-én írták alá az egyezményt, és a székhelye Mauritániában van. A következőket tűzte ki céljának: garantálni a tagországok fejlődésének és védelmének feltételeit; egy keretterv felkínálása a lakosság életfeltételeinek javítására; egységesíteni a fejlesztést a biztonsággal megtámogatva a demokrácia és a jó kormányzás által egy kölcsönösen előnyös regionális és nemzetközi együttműködés keretében; egy nyitott és tartós fejlődés előmozdítása.

Ezenkívül a G5 Sahel feladata segíteni a védelem és a fejlődés megvalósulását a tagországokban, amely a következő tevékenységeket jelenti: béke és biztonság megvalósítása az adott földrajzi területen; a közlekedés, az energia és távközlés infrastruktúrájának fejlesztése; egy jobb kormányzás feltételeinek kialakítása a tagországokban; tartósan garantálni az élelmiszer-biztonságot, az emberi fejlődést és az állattenyésztést.

A G5 Sahel különlegessége egy olyan Védelmi és Biztonsági Bizottság létrehozása, amely magába foglalja a vezérkar hadseregparancsnokait és azokat a képviselőket, akik a tagországok védelmi problémáiért felelnek.

A terrorista fenyegetettség és a szervezett bűnözés megerősödésével a G5 Sahel tagországai létrehoztak egy körülbelül 5000 fős hadsereget, amelynek célja a régió destabilizációjának visszaszorítása és a védelem megerősítése. 28 ezer kilométer határvonal és 5 millió négyzetkilométer biztosításáról van szó.

Sajnos a védelmi erők fenntartása pénzügyi nehézségekbe ütközik. Természetesen sok ígéret érkezett a világ minden tájáról, azonban a különböző csúcstalálkozókon, amelyeket a technikai és pénzügyi partnerek érzékenyítésére szerveztek, a költségvetési tervezet felét sem sikerült mozgósítani. A G5 Sahel vezetői igyekeznek az ügyet az ENSZ égisze alá helyezni, hogy így biztosítva legyen a hadsereg finanszírozása.

Ennek kapcsán szeretném megemlíteni, hogy a 2020. január 13-ai Pau csúcstalálkozó a „Koalíció Sahelért” keretében új célokat jelölt ki a Sahel országainak katonai kiképzésére. Ez a kezdeményezés a katonai erők hatékonyabb bevetésére irányul.

Itt szeretném kiemelni az Európai Unió nemzeteinek hadseregeitől jövő támogatás szükségességét. Nagyra értékelnénk Magyarország és Burkina Faso együttműködését ezen a téren is.

Jelenleg milyen kapcsolat van Burkina Faso és Magyarország között?

– A két ország közötti együttműködés még gyerekcipőben jár. 2018 márciusában adtam át megbízólevelemet Áder János köztársasági elnök úrnak, amit aztán több találkozó is követett. A két ország külügyminiszterei 2018 szeptemberében, egy New York-i ENSZ-gyűlés alkalmával találkoztak.

A magyar mezőgazdasági miniszter, együttműködésben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), felsőfokú oktatási ösztöndíjakat ajánlott fel Burkina Fasónak.

Meg kell említenem a humanitárius kérdésekkel megbízott magyar államtitkár, Azbej Tristan úr múlt év decemberi Burkina Fasó-i látogatását. Külügy- és együttműködési miniszterünkkel, Alpha Barry úrral megerősítették a két ország együttműködési szándékának fokozását. Ennek eredményeként reméljük, Szijjártó Péter külügyminiszter úr elfogadja burkina fasói kollégájának meghívását.

Hazámat én képviselem ebben a régióban, bécsi székhellyel, Magyarországot pedig Szabó András úr Accrában (Ghána).

Olvasson tovább: