Kereső toggle

Új „vallás” tombol Svájcban

Megszavazták: Büntetik az LMBT-emberek megsértését

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Február eleje óta akár három év börtönt is kaphat, aki megsérti a melegeket Svájcban. A népszavazásról és a kialakult helyzetről Andreas Gafner konzervatív képviselőt kérdeztük.

Február elején 63 százalékos részvétel mellett a svájciak népszavazás keretében úgy döntöttek, hogy a szexuális orientáció alapján történő diszkrimináció nevesítve legyen a rasszizmus és gyűlöletbeszéd elleni törvényben, és pénzbüntetéssel, de akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető legyen. Össze tudná foglalni röviden, hogy mi is most a helyzet ebben a kérdésben? Mit mond az átlagpolgár a népszavazás eredményéről?

– A kirekesztési bekezdés felvétele a törvénybe számomra egyértelműen a vélemény szabadsága elleni támadást jelenti. A gyűlölet és a rágalmazás már eddig is büntethető volt, de ezzel a szavazással sikerült egy apró kisebbség számára hatalmas teret adni, ráadásul a tolerancia magasztos eszméjének álcája alatt.

Egy ilyen összetett társadalomban, ahol az emberek politikailag ennyire aktívak, és van véleményük, mi vezetett ehhez a döntéshez? Svájc egy protestáns, elvileg konzervatív társadalomnak számít. Vagy ez már nem így van?

– Ki kell jelenteni, hogy 40 százalék a büntethetőség kiterjesztése ellen szavazott. A döntés azonban a konzervatívan gondolkodó polgárokat egyetlen mozdulattal a „homofób” vagy „antihumanista” skatulyába zárja, és azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy ezentúl ez az új valóság – de nevezhetjük akár vallásnak is – jelenti a főáramot.

Melyek a gyakorlati következményei ennek a döntésnek? Valóban azt jelenti ez, hogy mostantól viccelni sem lehet majd a melegekről, vagy akár a bibliai nézőpontot kifejezni, amely bűnnek tartja a homoszexualitást?

– Pontosan ez a kérdés az, amelyben a jogászprofesszorok között is megoszlanak a vélemények, hogy vajon ezt hogyan is kellene értelmezni. Szűk körben nyilván nem lesz gond, a nyilvánosság előtt azonban nagyon óvatosan kell eljárni, mert akár egy vicc is feljelentéssel végződhet, ha egy csoport magát megtámadva érzi ettől.

A svájci társadalom általánosságban hogyan vélekedik a melegekről? Valóban olyan sok bántalmazás éri őket, olyan rosszul bánnak velük, vagy diszkriminálják őket, hogy szükségük van erre a plusz védelemre?

– Nyilván léteznek ügyek, és van sok primitív megnyilvánulás is a melegekkel szemben. Konkrét számok azonban nincsenek arról, hogy hány ilyen eset történik, és arról sem, hogy ezek a kijelentések vajon egyidejűleg nyilvános provokációk-e a csoport ellen. Pontosan ezért nincs rá semmi szükség, hogy extra védelmet élvezzenek, az eddig is létező büntető törvények alapvetően elegendők volnának arra, hogy korlátok közé szorítsák a bizonyos társadalmi csoportok ellen irányuló gyűlöletet.

A törvény más kisebbségek számára is biztosít védelmet? Például ha egy keresztény vagy egy etnikai csoportot valahol rágalmaznak vagy diszkriminálnak, végződhet egy ilyen ügy is pénzbüntetéssel vagy börtönnel?

– A kiindulási törvény az etnikai és faji csoportokat is védelmezi, és Svájcban hivatalosan vallásszabadság van. Ilyen csoportokkal szembeni gyűlöletkeltés esetén is lehet rágalmazásért feljelentést tenni.

A svájci statisztika szerint a melegek között az országra jellemző, egyébként igen magas öngyilkossági rátához képest is sokkal több az öngyilkosság. Mit gondol, vajon igaz, amit a népszavazással kapcsolatosan az újságok állítottak, hogy ez azért van, mert túl sok támadás éri őket a társadalom részéről?

– Semmiképpen nem. Sokkal inkább személyes problémákról lehet szó, amelyek egyénenként az öngyilkossághoz vezetnek. Sajnos Svájban egyébként is igen magas az öngyilkossági ráta. Személy szerint én meg vagyok győződve arról, hogy ez inkább a társadalmunk értékrendjének szétesésével és a zsidó–keresztény értékrend megtagadásával áll összefüggésben.

Társadalom

Nagyon megosztottak a svájci keresztények LMBT-ügyben
Az alapvetően protestáns, és elviekben konzervatív svájci társadalmon belül elmozdulás figyelhető meg a melegjogok kérdésével kapcsolatosan, ahogy a február elején rendezett népszavazás is mutatja.
Három kantonban volt magasabb a „nemek” száma, amelyek az úgynevezett őskantonok. Ezeknek a szövetségéből alakult ki Svájc, és ezek a térségek alapvetően inkább katolikus vallásúak, mint protestánsok. A francia területeken bizonyos kantonokban az „igenek” száma akár a 80 százalékot is elérte, ami arra utal, hogy ezek a protestáns térségek túlnyomó részben liberálisak.  
Egyik helyi forrásunk szerint ez azt jelenti, hogy keresztény szempontból sajnos a katolikus térségekben sokkal jobb a helyzet a melegkérdéssel kapcsolatosan, mint a protestáns térségekben.
Szerinte az igen magasnak számító, 63 százalékos részvételi arány a gyűlöletbeszéd törvény kiterjesztését célzó népszavazáson alapvetően annak köszönhető, hogy Svájc keresztény lakossága igen mélyen megosztott a melegkérdéssel kapcsolatosan. Az aktívan gyülekezetbe, illetve templomba járó keresztények sem egyértelműen ellenzik a homoszexualitást.
Az evangélikus egyházban például évek óta zajlik a vita a melegházasság kérdésében, ami nemrégiben azzal az eredménnyel zárult, hogy ez a felekezet hivatalosan is támogatja az egyneműek közötti házasságot. Ebből az is következik, hogy a népszavazáson a keresztény polgárok is többségében megszavazták a gyűlöletbeszéd kiterjesztését, ugyanis ritka, hogy a homoszexualitással szemben egyértelmű tanításokat halljanak.
Forrásunk szerint az ilyen prédikációk hiánya azzal is összefügg, hogy humanista nézőpontból közelítik meg a kérdést, és nem tudatosul bennük, hogy a melegekkel szembeni gyűlöletbeszéd kategóriájába egy olyan prédikáció is beletartozhat, ahol a pulpitusról a prédikátor bűnnek és elítélendőnek minősíti ezt a fajta életvitelt.
Ilyen prédikációk ugyanis ritkán hallhatók a keresztény felekezetekben, ahol a liberális és humanista nézőpont sokkal erősebb, mint a Biblia tekintélye. Kiváltképpen, ha egy keresztény családjában él homoszexuális, a „tapasztalat” felülírja a Biblia és a prédikáció tekintélyét, ami miatt azok a hitüket aktívan megélő keresztények között is egyre kevésbé mérvadóak. 
Ahogy Amerikában már látszik a bíróság elé kerülő ügyekből, valószínűleg Svájcban is kihasználják majd a rugalmas definíciót tartalmazó szabályozást arra, hogy ügyeket generáljanak a véleménynyilvánítási szabadsággal szemben. Ha létezik egy ilyen „gumi-jogszabály”, azt a frusztrált csoportok fel fogják használni arra, hogy a saját véleményüket próbálják kiindulási pontként meghatározni.
Ezt bizonyítja egy tavalyi ügy is, amikor a Läderach családi csokoládé-manufaktúra tulajdonosa és a cég ellen széles körű diszkriminációs kampány indult, amiért a cégvezető nyilvánosan kiállt a keresztény értékrend és a hagyományos családmodell mellett, illetve egyértelműen állást foglalt az abortusszal szemben. Az ügy egyenes következménye volt, hogy a Swiss légitársaság minden együttműködést megszüntetett a Läderachhal, melegjogi aktivista csoportok pedig aktívan kampányoltak a céggel szembeni diszkrimináció mellett.
Svájc alapvetően nem kirekesztő társadalom, ezt az is bizonyítja, hogy működőképes demokráciában képes több etnikum hatékonyan együttműködni, így helytelen az a feltételezés, hogy egy társadalmi csoportot vagy közösséget kirekesztenek.

Olvasson tovább: