Kereső toggle

Jeruzsálemet csak Izrael tudja megmenteni

Interjú Dore Gold volt izraeli ENSZ-nagykövettel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mielőtt Trump elnök bejelentéséről beszélnénk, tisztázzuk, mi ma Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa?

– Az 1947-es felosztási döntésben az ENSZ-re hárult a feladat, hogy védelem alá vonja Jeruzsálemet. Sajnos azonban a világszervezet a kisujját sem mozdította, hogy érvényt szerezzen a saját határozatának. Ezért Izrael kénytelen volt levonni a következtetést, miszerint az ENSZ Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése, a város nemzetközi ellenőrzés alá történő rendelése érvénytelen, amint azt az akkori miniszterelnök, David Ben Gurion 1948-ban be is jelentette. Azóta Izrael védelmezi a Szent Várost, és amikor 1967-ben egy újabb ellenséges támadás érte Izraelt, sikerült felszabadítani és egyesíteni a várost. A korábban jordániai oldalon lévő környező városrészeket is izraeli joghatóság elá rendeltük. Az izraeli érvelés szerint a zsidó állam az egyetlen felelős erő, amely garantálni tudja minden vallás számára a szabadságot Jeruzsálemben.

Tehát a jelenlegi jogi helyzet alapja – a nemzetközi közösség szempontjából – az 1947-es ENSZ-döntés?

– Igen, Izraelen kívül általában az ENSZ Közgyűlés 181-es számú határozata jelenti a kiindulópontot Izraellel kapcsolatban. Izrael azonban úgy tekinti, hogy ez a határozat érvényét vesztette, mert amikor szükség lett volna rá, az ENSZ nem tett semmit Jeruzsálem védelmére. Mert ne felejtsük el: Jeruzsálem ostrom alá került, a hódító arab hadseregek tüzérségi tüzet zúdítottak a városra, a lakossági vízvezetékrendszert kívülről elzárták, zsinagógákat és iskolákat támadtak, amelyek közül több tucatot elpusztítottak vagy meggyaláztak. Emiatt Izrael joggal szkeptikus, és nem tekinti kiindulópontnak a 181-es számú határozat megállapításait Jeruzsálemmel kapcsolatban.

Trump elnök beszédében többször arra hivatkozott, hogy bejelentésével úgymond a „realitást” akarja elismerni. Mennyiben más az ő megközelítése a korábbi amerikai elnökökhöz képest?

– A korábbi amerikai elnökök többsége is Izrael fővárosaként beszélt Jeruzsálemről, de eddig egyikük sem jelentette be hivatalosan azt, hogy az amerikai kormány is így tekinti a várost. Ezért aztán a palesztinok tovább játszadozhattak a gondolattal, miszerint egy békemegállapodás keretében az egész városra igényt tarthatnak.

Donald Trump sem beszélt az „egységes Jeruzsálemről”, és arról sem, ki hogyan részesedhet a város feletti szuverenitásból, hanem azt mondta, hogy ezekről a feleknek kell megegyezniük. Milyen változást jelent akkor a bejelentése?

– Ez a rész – vagyis hogy lehet-e palesztin főváros Jeruzsálemben – valóban nem volt teljesen világos az üzenetében, ugyanakkor azonban nem zárta ki Izrael igényét sem, hogy Kelet-Jeruzsálem felett is gyakorolja a szuverenitását.

Különböző magyarázatokat olvashattunk arról, hogy miért most hangzott el ez a bejelentés. Vannak, akik amerikai belpolitikai okokkal magyarázzák, mások szerint a Balfour-nyilatkozat 100. évfordulójára időzített ünnepi közlemény volt, míg megint mások szerint az evangéliumi keresztényeknek tett gesztusról van szó. Ön hogyan látja?

– A jelenlegi elnök megértéséhez nagyon fontos látni, hogy olyan emberről van szó, aki igyekszik teljesíteni az ígéreteit. Amikor bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és azt mondja, hogy az amerikai nagykövetségnek is ott a helye, nem pedig Tel-Avivban, akkor bemutatta, hogy nem felejtette el a kampányban tett vállalását. Bizonyos értelemben még az arabok is értékelik azt, hogy olyan vezetőről van szó, aki azt teszi, amit mondott. Ha ez így van Jeruzsálem ügyében, akkor bízhatnak abban, hogy az arab országoknak tett ígéreteit is megtartja. Ezzel Trump fontos szolgálatot tett Jeruzsálem ügyének, valamint elősegítette a város egységét és a vallási szent helyek védelmét, ami a Közel-Keleten ritkaságszámba megy. Emlékszünk, hogy a tálibok 2001-ben hogyan rombolták le a buddhista emlékműveket az afganisztáni Bamiyan-völgyben. Azóta azt látjuk, hogy egyre több támadást hajtanak végre szent helyek ellen a térségben és Dél-Ázsiában is. Arról is hallunk, hogy Egyiptomban az új régészeti felfedezések után gyakran terrormerényletek történnek azokon a helyszíneken, szintén vallási okokból.

Jeruzsálem jövőjébe sokan akarnak beleszólni: az ENSZ, Brüsszel, Erdogan és az Iszlám Országok Konferenciája, Oroszország, a Vatikán és persze a palesztinok is. Melyiküknek van reális befolyása az események alakítására?

– Először a helyes nézőpontot kell megtalálnunk, mit is jelent Jeruzsálem a különböző vallások számára. Az iszlám esetében rendszeresen azt látjuk, hogy túlhangsúlyozzák Jeruzsálem fontosságát. A síita muszlimok számára legfontosabb szent helyek – például Karbala és Nadzsaf –, Irakban találhatók, és sokkal később alakultak ki. Az iszlámban nincs egységes álláspont Jeruzsálemmel kapcsolatban. A 13. században volt egy muszlim filozófus, Ibn Tajmijja, aki nehezményezte, hogy a muszlimok számára Jeruzsálem kezd fontosabbá válni, mint Mekka és Medina. Sürgette, hogy a mohamedánok térjenek vissza az alapító számára spirituálisan fontos városok tiszteletéhez. Ebből is látszik, hogy az iszlám eredetileg nem tekintette kiemelt szent helynek Jeruzsálemet.

És mi a helyzet Európával?

– Az európaiak általában a palesztin kérdést tekintik a kulcskérdésnek a Közel-Kelet stabilitásával kapcsolatban, pedig a térségben a legnagyobb veszély az iráni terjeszkedés. Iráni csapatok vannak Libanonban, Szíriában, Irakban és Jemenben. Ez az igazi probléma, és erre kellene összpontosítanunk a figyelmünket. Az európaiak azonban a palesztin ügy miatt a jelenleg aktuálisnál sokkal nagyobb kockázatnak látják Jeruzsálemet.

Mahmúd Abbasz azt mondta, hogy az Egyesült Államok elveszítette a hitelét mint békeközvetítő, és Washington helyett az Európai Uniónak kellene belépni a folyamatba. Mit gondol erről, eljött Európa ideje?

– Az Egyesült Államok továbbra is egyedülálló katonai erővel rendelkezik a térségben, akár a flottát, akár a légierőt vagy a katonák számát tekintjük. Elképzelhetetlen, hogy félretolják Amerikát.

Ön a Jerusalem Postnak nyilatkozva azt mondta, a Trump- bejelentés legfontosabb eredménye, hogy „halálos csapást mért azokra a koncepciókra, amelyek nemzetközi fennhatóság alá akarták rendelni Jeruzsálemet”. Miért?

– Trump elnök azt mondta, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa. Bár nem jelölte meg, hogy csak a város nyugati felére érti ezt vagy a keleti részre is, egy dolog egyértelmű ebből: mégpedig az, hogy nem maradt talpalatnyi hely sem a nemzetközi státus számára. Ez utóbbi megoldás, ami az 1947-es nem kötelező érvényű ENSZ-határozatban merült fel, most már halott.

Milyen megfontolásból merült fel a nemzetközi státus Jeruzsálem számára? Ki felügyelte volna a várost az eredeti ENSZ-terv szerint?

– A nemzetközi státus (az úgynevezett corpus separatum) azt eredményezné, hogy senki nem vállal felelősséget a városért. Pontosan ez történt 1948 és 67 között. Az egyetlen nemzetközi tényező, amely garantálni tudja a vallásgyakorlás szabadságát és Jeruzsálem szabadságát, az Izrael Állama és az izraeli hadsereg, nem pedig valamilyen nemzetközi szervezet.

Miért fontos Jeruzsálem szabadsága az európai civilizáció és az európai nemzetek, közöttük Magyarország számára?

– Ha valaki számára fontos a kereszténység, az tisztában van vele, hogy a kereszténység Jeruzsálemben született. Mind a keresztények, mind a zsidók számára fontos a történelmi távlat, mert hosszú történelemmel rendelkezünk. Ön el tudná képzelni, hogy a város szent helyei, ahol a Názáreti Jézus vagy az apostolok jártak, olyanok kezébe kerüljenek, akik szerint a keresztényeknek nincsenek jogaik Jeruzsálemhez? Ha megnézi az UNESCO legutóbbi határozatait, nos, azok nem csupán a zsidó jogokat tagadják Jeruzsálemben, hanem a keresztény jogokat is. Ön szeretné azt, ha egy UNESCO-hoz hasonló nemzetközi szervezet ellenőrzése alá kerülne a város? Ez súlyos felelőtlenség lenne a jövő nemzedékeivel szemben.

Említette Iránt. Mit gondol, az iszlám köztársaság számára Izrael legyőzése csak geostratégiai cél, vagy annál több, egy apokaliptikus vízió megvalósulása is?

– Szerintem mindkettő. A teheráni rezsimet vallási és geostratégiai megfontolások egyaránt mozgatják. De ezért fontos Jeruzsálem megvédése, mert a síita Irán számára nem fontos a város. Toborzási lehetőségnek látják, hogy a szunnita világból vagy más államokból támogatókat nyerjenek meg. Jeruzsálemet csak Izrael tudja megvédeni.

Dore Gold

Dore Gold államférfi, diplomata. Több miniszterelnök külpolitikai főtanácsadójaként szolgált. Az első Netanjahu-kormány idején Izrael ENSZ-nagykövete volt. Számos történelmi jelentőségű béketárgyaláson vett részt, már az 1991-es madridi békekonferencián részt vett. Nevéhez fűződik az 1997-es Hebron-jegyzőkönyv végleges változatának megszövegezése, és jelen volt a Bill Clinton közvetítésével rendezett Wye River-i konferencián, 2003-ban pedig Ariel Saron megbízásából részt vett az akabai csúcstalálkozón, ahol George W. Bush közvetített az izraeliek és a palesztinok között. Számos könyv szerzője, a Harc Jeruzsálemért című műve magyarul a Hetek-könyvek sorozatban jelent meg 2011-ben.

Olvasson tovább: