Kereső toggle

A babák szívügyei

Interjú Prof. Dr. Török Miklóssal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon minden 250-dik már életképes magzat a szülés előtti hetekben elhal méhen belül. Átlagosan naponta minimum egy magzat hal meg így. Mivel nincsenek kívülről észlelhető tünetei a bajnak, csak akkor veszik észre, mikor már késő. Dr. Török Miklós szülész-nőgyógyász professzor Európában elsőként fejlesztett ki olyan távgyógyászati monitort - a „Fetaphont” - mely biológiai kockázat nélkül, a terhesség 32. hetétől mindennap lehetővé teszi, hogy az anya saját otthonában megvizsgálhassa, hogy gyermeke jól érzi-e magát az anyaméhben.

Mi a Fetaphon? Hogy működik pontosan?

– Egy otthoni CTG-készülék, ami ugyanazt tudja, amit a szülőszobai monitorok. Mutatja a magzatmozgást, a méhösszehúzódást és a magzat pulzusát. Passzív érzékelővel működik, tehát mint egy különleges mikrofon akusztikus módon érzékeli a magzati szívhangot. Optimális esetben az anya naponta legalább egyszer 20 perces mérést végez.

A készülék automatikusan átküldi az adatokat egy központi szerverszámítógépbe, ahol a hangjelet átalakítják egy pulzusgörbévé, ami ugyanúgy néz ki, mint amit a hagyományos CTG-vizsgálat során készítenek. Ezt a regisztrátumot az orvos bármilyen, az internetre kapcsolódó telekommunikációs eszközzel elérheti, bárhol is tartózkodik éppen. Jelszóval hozzáférhet a saját gondozott várandósainak adataihoz, akik nyilatkozattal feljogosítják erre. Az anya SMS-ben vagy más módokon is megkaphatja az értesítést. Fontos kiemelni, hogy ez egy non-stressz teszt, ami azt jelenti, hogy nyugalmi állapotban figyeljük meg a magzatot. Nem szabad összekeverni a szülés alatti cardiotocográfiával, ami közben a gyermek terhelésnek van kitéve. Az is lényeges hogy a felhasználó anyának nem kell, hogy számítógépe vagy akár telefonja legyen, bárhol, akár a Balaton közepén is elvégezheti a napi mérést, és kap visszajelzést.

Mi ösztönözte arra, hogy kifejlessze ezt az új módszert?

– 40 éve vagyok szülész, és évente találkozom olyan esettel a környezetemben, hogy egy baba minden előjel nélkül meghal a szülés előtt. Az egy tévhit, hogy a gyerek a méhen belül van a legnagyobb biztonságban! Összesen 24,5 százalék esélye van annak, hogy egy nő elvetéli kívánt gyermekét, vagy korán szül, vagy méhen belül elhal a gyereke. Ez utóbbi 100 000 áldott állapotból 400 esetben fordul elől a statisztikák szerint. Közlekedési balesetben ehhez képest az összes, Magyarországon élő, másfél millió gyermekből 20-30 hal meg évente. A fejlett országokban manapság kétszer több gyermeket vesztünk el méhen belüli elhalás miatt, mint koraszülés miatt.

Miért van szükség pont erre a készülékre, hisz olyan sokfajta vizsgálat van már? Milyen problémákat tud kiszűrni, amit más módszerek nem?

– A várandósság 38. hetétől hetente egy alkalommal kötelező CTG-vizsgálatot végezni. Így egy áldott állapot alatt 2-3 CTG-vizsgálatból kellene felismerni, hogy veszély van. A laborvizsgálatok még ritkábbak, és a magzatról csak nagyon áttételes információkat nyújtanak. Az ultrahangvizsgálatok sem azt mutatják meg, hogy a magzat hogy érzi magát, hanem hogy mekkora, van-e fejlődési rendellenessége stb. Mi a 32. héttől naponta ellenőrizzük a magzat állapotát. Azaz akár 80-100 CTG-vizsgálat alapján döntünk. A statisztikák szerint a gyerekek 6 százaléka méhen belül sorvadtan születik, mert a lepénytől nem kap kellő mennyiségű tápanyagot. Sokszor az ultrahangvizsgálatok során ezt sem ismerik fel. A lepény területének harmada képes ellátni a gyereket oxigénnel, tehát ha kétharmada leválik, akkor még van esély a túlélésre. Ahogy öregszik a lepény a terhesség alatt, körülbelül a 30. hét után egyre csökken a felszíne. Minden szervünknek van élettartama, ami változó. A lepény élettartama 280 nap alapesetben. Viszont folyamatosan öregszik, és elkezdenek meszesedni az erei. Sokszor nem képes már arra a teljesítményre, amire „fiatal korában”. De változó az öregedés üteme, függ a genetikától, vagy akár anyai betegségektől. Ezért kell folyamatosan figyelni a magzatot.

Másik veszélyforrás lehet a méhen belüli fertőzés vagy a köldökzsinór-komplikációk, melyek szerencsére ritkábban fordulnak elő, de ezek egy része is időben felismerhető a magzat szívműködéséből. A leggyakoribb vészjel, ha hirtelen lecsökken a gyermek pulzusa, vagy ha a pulzus oszcillációja, játékossága beszűkül, és szinte egyenes vonalat mutat. Ez a halált közvetlenül megelőző időszakban következik be.  Ha a pulzusban a rendezetlenség eltűnik, akkor az lehet tünete annak, hogy a baba nem érzi jól magát a méhben. Ilyenkor még bőven van idő arra, hogy egészségesen emeljük ki, szüljük meg a gyermeket, mert napokkal az elhalást megelőzően már jelentkezhetnek ezek a tünetek.

A fentieken kívül a méh keringésével is lehet probléma például az anya magas vérnyomása miatt. A vércukor ingadozását is azonnal megérzi a gyermek. Előfordulhat, hogy a kismamának ilyenkor semmi tünete nincs. Ezeket a kóros, gyakran átmeneti időszakokat a non-stressz CTG-regisztrátumból gyakran ki lehet mutatni, tehát Fetaphonnal észrevehetőek lennének.

Jelenleg már akkora esetszámnál tartunk a hazai és külföldi mérésekkel, hogy matematikailag szignifikánsan bizonyítható a módszer hatékonysága. Fontos azonban, hogy ez egy diagnosztikus módszer, nem terápia. A mi készülékünk jelzést ad arról, hogy intézkedni kell, de az orvosnak kell mérlegelnie, hogy mi a teendő, ha baj van. Jelenleg ott tartunk, hogy 1700 szülésből egyszer sem történt méhen belüli elhalás, és 35 ezer otthoni mérésről van már adatunk. Ezek közül hat esetben bizonyítottan a Fetaphonnak köszönhette a magzat az életét.

Tudna esetleg erre konkrét példát mondani?

– Természetesen. Legutóbb Salgótarjánban volt egy kolléga, aki kóros görbét észlelt. Nagyon helyesen behívta az anyukát a kórházba további vizsgálatokra, ahol a laboreredményekből kiderült, hogy a baba és a kismama életét is veszélyeztető HELLP-szindróma alakult ki. Ez egy súlyos állapot, amelyre jellemző a vörösvértestek szétesése, emelkedett májenzimek és az alacsony vérlemezkeszám. A kórképnek viszont láthatóan nincsenek súlyos tünetei, ezért a laboreredmény érkezése előtt haza is küldték az anyukát, mondván, hogy nincs semmi probléma, téves jelzés volt. A laborvizsgálatok után viszont azonnal visszahívták a várandóst, és mivel koraszülést kellett indítani, áthelyezték a budapesti illetékes kórházba, ahol sürgősen császármetszést hajtottak végre. Végül mindketten egészségesen mehettek haza.

Jelenleg mennyire elterjedt a módszer itthon? Hogyan működik a rendszer?

– Most is vállalkozások keretében elérhető. A Magzat Hangja program a legnagyobb ilyen magánvállalat. Több készülékkel is rendelkeznek, akár 100 kismamát is el tudnak látni egyszerre. De bármelyik szülész-nőgyógyász csatlakozhat a rendszerhez. A várandós anyukák az adott időszakra bérelni tudják a szívhangmonitort, de mivel magántőkéről van szó, ami költséghatékonyság alapján működik, ezért a szülőknek kell fizetnie a szolgáltatásért. Persze így sem szabad százszázalékos biztonságot ígérni, annak ellenére, hogy az általunk követettek között elhalás még nem következett be.

Nem jelent kockázatot, hogy nem a kórházban veszik észre, ha baj van?

– Elmesélem az első esetemet, akinek az életét konkrétan ennek a módszernek köszönhetjük. Egy magánkórház gondozására járt az édesanya, ahol azt mondták neki, hogy minden rendben van. Ez 2010-ben történt. Az anya közben hallott erről a rendszerről, és úgy döntött, igénybe veszi. Egyből az első mérése kóros volt a 34. héten. Nagy összehúzódások látszottak nála, nem volt magzatmozgás, a magzati pulzus variabilitása beszűkült. Ennek láttán beküldtük a kórházba, de ott azt mondták, hogy minden normális, menjen haza, biztosan hibás volt a mérés. Otthon csinált egy újabb vizsgálatot, ahol még súlyosabb abnormalitás volt látható. A halál felé vezető úgynevezett „silent görbe” jele rajzolódott ki. Ekkor felhívtam az anyát, hogy menjen vissza a kórházba, de először nem akart, mert már egyszer hazaküldték. Végül mégis visszament, és vérvételkor derült ki, hogy úgynevezett HELLP-szindrómája van az anyának, és mindketten életveszélyben vannak. Azonnal megműtötték és kiemelték a babát, aki 1500 grammos volt a 35. héten. Mindkettőjük életét megmentette ez a rendszer.

Említette, hogy a kezdetektől volt nemzetközi érdeklődés a módszere iránt. Most hogy állnak ezen a téren?

– Ez egy magyar világszabadalom, ami nagy érdeklődést keltett a világban. Már a lengyelek is hasznosítják, ők vitték ki Olaszországba, de elérhető Törökországban, az USA-ban, Mexikóban, valamint Németországban.

Mik a jövőbeli tervei, lehet még fejlesztésekre számítani?

– Sok országban sikertörténet a távgyógyászat. Az USA-ban, és Európa fejlett országaiban is már széles körben elterjedt a távdiagnosztika nemcsak a szülészetben, hanem például a radiológiában, a patológiában is. Ez a jövő útja.

Az unióban is a kiemelt programok közé tartozik, mert költséghatékony és orvosi munkaórákat spórol meg. Mára számos új módszer elérhető, melyeket nekünk sok pénzért, más országoktól kellene megvennünk. Szomorú, hogy bár kezdetben az elsők voltunk, lassan az utolsók leszünk. Szerencsére vannak emberek, akik finanszírozzák a működést. Ahhoz, hogy az egész országot el lehessen látni, több ezer készülékre lenne szükség, illetve napi kétezer mérést kellene kielemezni. Már kifejlesztettük ennek a technikáját, mert egy nemzetközi távgyógyászati központot szerettünk volna létrehozni. Természetesen máig nem mondtunk le róla, hiszen 1989 óta küzdünk érte. Vannak új fejlesztési ötleteink, csak nálunk nehéz ehhez tőkét találni. Már háromszor elhagyhattam volna hazánkat, Japánba vagy az USA-ba is mehettem volna. Tudom, hogy mi a különbség az amerikai és a magyar létforma között. De itt maradtam, és még mindig hiszek abban, hogy van jövője a hazai egészségügynek.

 

Névjegy

Prof. Dr. Török Miklós szülész-nőgyógyász. 1987-ben, Európában elsőként fejlesztett ki és alkalmazott távgyógyászati otthoni monitort, amelyről az Angol Királyi Orvostársaságban több előadást tartott. 1988-ban Állami Ösztöndíjasként a római „Tor Vergata” Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikáján kutatott. 1991–1995 között, hazai munkája mellett, a Healthdyne Maternity Management orvos konzultánsa volt koraszülés-megelőzési módszerek témában.
Az Ipari Minisztérium Orvosi Műszer Szakértője. 1993–94-ben megszervezte és vezette az Egészségügyi Minisztérium által szervezett országos koraszülés-megelőzési tanulmányt. 1997–1999 között Japánban a Tokyo Medical College és a Yoshai Orvosi Központ meghívott előadója volt Távgyógyászat a Szülészetben témában. 1999-től a Szent-Györgyi Albert Tudományegyetem magántanára.
2003-tól európai uniós együttműködés keretében a Nápolyi Federico II Orvosegyetemmel hozott létre távgyógyászati együttműködést. 2004 és 2010 között a Szülész-Nőgyógyász Szakmai Kollégium választott tagja illetve a Magyar Nőorvos Társaság Főtitkára volt.
2004 és 2007 között Projektvezetője volt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán elnyert támogatásból megvalósuló szülészeti távgyógyászati monitor (otthoni CTG) rendszer fejlesztésének. 2007-ben a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem professzorává választották. 2007-ben sikeresen pályázta meg az Állami Egészségügyi Központ (jelenlegi Magyar Honvédség Egészségügyi Központ) Szülészeti-Nőgyógyászati és Perinatalis Intenzív Központ osztályvezető főorvosi állását. Jelenleg ugyanezen osztálynak főorvosa.

Olvasson tovább: