hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Jó szomszédi iszony
Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter az Európában példa nélküli szlovák–magyar kapcsolatokról

2009. 09. 05.
Sok elemző szerint a mélyülő szlovák-magyar ellentétek oka abban keresendő, hogy Robert Fico miniszterelnök el akarja hódítani a nacionalista szlovák tömegeket koalíciós társától, a szélsőjobboldali  Slotától, és ennek egyik hatékony eszköze a magyarellenesség. Ön mit gondol erről?

- Ez a tényező jelentős szerepet játszik a pillanatnyi helyzetben, de az okok sokkal mélyebbek. Meggyőződésem, hogy a feszültség alapvető oka a trianoni békeszerződés által rajzolt határ: az 1920-ban békeszerződéssel is elismert Csehszlovákiához egymillió magyar nemzetiségű lakos került, ami az akkori Szlovákia lakosságának 30 százalékát jelentette. Ma körülbelül 500-550 ezer magyar nemzetiségű szlovák állampolgár él, a mai Szlovákiának 10 százaléka, vagyis 30-ról 10 százalékra csökkent a magyarok aránya. Ez a tendencia előre vetíti annak árnyékát, hogy belátható időn belül eltűnik az ottani magyarság. Sajnos azt kell mondanom - és ezt nem a mostani feszültség mondatja velem, hanem régi, történészi meggyőződésem -, hogy Szlovákia valóban fél egy esetleges határváltozástól, függetlenül attól, hogy ennek nincs esélye. Ha Trianonban az akkor meghirdetett önrendelkezési elv szerint az abban az időben  meglehetősen éles nyelvhatár vált volna politikai határrá, ma nem lenne vita, ellentét a két szomszéd nép között.

Nemrégiben Bajnai Gordon miniszterelnök is kijelentette, hogy Magyarországnak nincs semmiféle területi követelése senkivel szemben, ráadásul Szlovákia ugyanúgy uniós tagállam, mint mi. Mindezek fényében még furcsább a hozzáállásuk.

- A határváltoztatásnak elsősorban azért nincs esélye, és azért nem reális veszély a szlovákok számára, mert ez a bizonyos terület, a Csallóköz, az Ipolytól, Salgótarjántól, Sátoraljaújhelytől északra elterülő sáv, ma már nem tisztán magyarlakta sáv. A szlovákok elsősorban az első bécsi döntésre emlékeznek, amely a ma Dél-Szlovákiának nevezett területet visszacsatolta Magyarországhoz, mintegy 85 százalék magyar lakossal. Csakhogy az akkori 85 százalék ma 50-55 százalék. A magyarok 1945 utáni kitelepítése, a nagyarányú szlovák betelepítés, az urbanizáció és az iparosítás következtében azok a városok, melyek 1918-ban mind magyar többségűek voltak - mégpedig 80-90 százalékban -, ma már kifejezetten szlovák többségűek, kivéve Komáromot és Dunaszerdahelyt. A szlovákok elég jelentős része úgy gondolja, akkor lesznek biztonságban, ha minimálisra redukálják az ottani magyarok számát.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!