Kereső toggle

Kövezésre ítélve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az áldozat kezeit hátra kötik. Zsákba teszik vagy lepedőkkel bugyolálják be, majd egy földbe vájt lyukba helyezik. 

A nőket általában nyakig betemetik. A körülötte állók egyre izgatottabban kántálják az „Allah hu Akbar” hitvallást, miközben kisméretű kövekkel kezdik dobálni. A fehér lepel fokozatosan vérvörösbe borul. A halálra kövezés számos iszlám országban jelenleg is érvényben van. Hauwa Ibrahim nigériai ügyvédnő eddig kilencven embert mentett meg a szörnyű végtől. Az Európai Parlament 2005 decemberében Szaharov-díjjal ismerte el munkáját. Hauwa Ibrahim exkluzív interjút adott a Heteknek. 



Hauwa Ibrahim védencével, Amina Lawallal és gyermekével

Össze tudná foglalni a magyar olvasóknak, milyen ma Nigéria vallási térképe?

– Nigériának százhuszonnyolcmillió lakosa van, az ország harminchat államra oszlik. Ezeket kormányzók irányítják. Tizenkilenc állam tartozik Észak-Nigériához, ebből tizenkettő elfogadta az iszlám sariját, ami több tízmillió embert érint. Az ország déli része inkább keresztény, ott polgári törvények vannak érvényben. 

Nigéria 1966-ig angol gyarmat volt. Mióta van érvényben a sarija? 

– 1999-ig a sariját csak polgári jogi peres ügyekben lehetett alkalmazni, ám akkor néhány kormányzó kezdeményezésére kiterjesztették a büntetőügyekre is. 1999-ig például két év börtönbüntetést és tíz dollárnak megfelelő pénzbüntetést kellett elszenvednie annak, aki házasságtörést követett el. Az iszlám törvények azonban főbenjáró bűnként kezelik, és mint ilyet, halállal büntetik. 

Milyen végrehajtási módok léteznek?

– Megkövezés, keresztre feszítés, akasztás. Az iszlám törvény kimondja, hogy szemet szemért, fogat fogért.

Hogyan hajtják végre a megkövezést? 

– Az iszlám országokban a nő által elkövetett házasságtörés büntetése a halálra kövezés, de azt nem írják elő, hogyan kell történnie. Mivel Nigériában ez egy viszonylag új törvény, jelenleg arról zajlik a vita, hogy lefektessék-e a szabályait. Nálunk mindenesetre nincsenek megkövezések, az elítélteket más módon végzik ki. De ismerek egy megkövezéssel kapcsolatos felmérést, melyet tizenegy országban végeztek el, például Afganisztánban, Iránban, Irakban, Szaúd-Arábiában és Szudánban. 

A kődobálás időtartama változó, addig zajlik, amíg az áldozat meg nem hal. A nő számára teljesen lehetetlen a menekülés, mert ha a lyukból, ahová beásták, ki is tud jönni, át kellene törnie a körülötte álló felbőszült tömeg falát. Van, ahol nyakig betemetik az elítéltet, van, ahol derékig. Ami mindenütt egyforma, hogy a kövezés kicsi, három-négy centis kövekkel történik, hogy minél hosszabb ideig tartson a haláltusa. 

A házasságtöréshez két ember kell. A nő büntetéséről már beszéltünk. Milyen következmények várnak a férfira? 

– A törvény szerint mindkét félre ugyanazt a büntetést kellene kiszabni. Ennek ellenére több nőt ítéltek el, mint férfit, mert a terhesség ténye elegendő bizonyíték volt arra, hogy a nő házasságtörést követett el. 

Férfiak esetében gyakrabban előfordul, hogy futni hagyják őket. 

Ezek a szigorú törvények elrettentik az embereket a házasságtöréstől?

– Még nincsenek konkrét adataink, de több szakértővel beszélgetve úgy tűnik, a sarija bevezetése nem javított a helyzeten. Bár vannak, akik azt mondják, hogy igenis változott. 

Hogyan jutnak el Önhöz az esetek?

– Ha emlékeznek az Amina Lawal-ügyre, őt a falujában kerestem fel, miután a BBC egyik riportere ráirányította a figyelmemet. Aminát azért ítélték kövezés általi halálra, mert házasságon kívüli kapcsolatból született gyermeke. 2002-ben a nemzetközi közvélemény nyomása tette lehetővé, hogy bár a halálos ítéletet továbbra is kimondják, de nem hajtják végre.

Amina esetében mivel érvelt?

– Az egyik szabály értelmében háromtagú bírói tanácsnak kell döntenie, ebben az ügyben viszont csak egyetlen bíró ítélkezett. Emellett arra is hivatkoztunk, hogy a sarija szerint a házasságtörést négy férfi tanúnak kell bizonyítania, akik tetten érték az érintetteket. Amina esetében egyetlen tanú sem volt jelen. 

Carmen bin Laden, Oszama bin Laden sógornője azt írja a könyvében, hogy egy muzulmán férfinak négy felesége lehet egyszerre, de ha újabbat akar, elég, ha egy tanú jelenlétében háromszor azt mondja a megunt asszonynak, hogy „elválok tőled”, és ezzel a válás el van intézve. 

– Az iszlám különbséget tesz férfi és nő között. Én azonban nem a sarija beszüntetéséért küzdök, hanem a túlkapások ellen, és azért, hogy a tudatlan muzulmán asszonyok ne válhassanak rosszindulatú bírók áldozatává. 

Leghíresebb esete Szafija Huszein nevéhez kapcsolódik. 

– Igen. A történet a túlkapás és a rosszindulat ékes példája: a nőt megerőszakolták, teherbe esett. A bíróság mégis bűnösnek mondta ki házasságtörésben, és halálra kövezésre ítélte. 2002-ben végül sikerült felmentetnünk, s ezzel megmenteni az életét.

Hány esetben védett, illetve mentett meg embereket a halálos ítélettől? 

– Mostanra kilencvenre emelkedett a számuk. Sokszor látogatok el börtönökbe, ott hamar megtalálnak az ügyek. 

Milyen érveket vet be védencei érdekében? 

– Ezt esete válogatja. Egyszer gyerekeket védtem, akik betörtek egy házba, és emiatt kézlevágásra ítéltek őket. Megnéztük, mit mond a büntetőjog, és mit a saria az ilyen esetre. A büntetőjog szerint, amennyiben nem kerül elő az eszköz, amivel betörték az ajtót, fel kell menteni a vádlottat. A saria viszont semmit nem ír erről. Nem azt mondom, hogy egyetértek a lopással, de a cselekmény súlyával nincs arányban a büntetés.

Úgy tudjuk, nőként nincs joga megjelenni a törvényszék előtt.

– A polgári jogban megjelenhetek, az iszlám törvényszék előtt nem. 

Hogyan tud így részt venni a tárgyalásokon? 

– Férfi képviselőn keresztül. 

Nem érezte soha, hogy az életét kockáztatja, ha konfrontál az imámokkal?

– Én csak egy ügyvéd vagyok. A bíróság nagyobb és jobb nálam, a mollahok, az imámok úgyszintén. Én igazából egy senki vagyok. Azt mondom: „Itt van egy ügy, az önök segítségére van szükségem.” Ez a stratégiám. A megoldást keresem, nem kezdek vitatkozni. Ugyanazt a törvénykönyvet, a Koránt használom, mint a bírók, ha mégis problémám van, elmegyek a mollahhoz, és megalázkodom előtte: „Egy egyszerű, bugyuta ember vagyok, szükségem van a segítségére.” Ez sokszor hatásos. 

Hauwa Ibrahim

A harminchét éves Hauwa Ibrahim kétgyermekes családanya. Szegény családból indulva vált Nigéria vezető emberi jogi ügyvédjévé. Vallásos muzulmánként nem a saria beszüntetéséért küzd, hanem biztosítani szeretné, hogy az analfabéta lányok, nők ne essenek rosszindulatú bírák áldozatául. Ingyen látja el a vádlottak jogi védelmét. 2005 decemberében emberi jogi harcáért megkapta az Európai Parlament elismerését, a Szaharov-díjat.

Olvasson tovább: