Újhelyi István. Álmokkal Fotó: Somorjai L.
– Kik voltak a politikai mentorai? Hogy sikerült ilyen fiatalon megkapaszkodnia a párt felsővezetésében?
– Mindenki és senki. Soha nem voltam egyetlen nagy politikusnak sem személyi titkára, de majd mindenkihez kötődtem, akik az elmúlt tizenegy évben meghatározói voltak a szocialista pártnak. Mindenkitől tanultam jót, és mindenkinél tapasztaltam másképp csinálhatót. Egyébként, akivel a legszorosabb kapcsolatban voltam, az valóban Kiss Péter.
– Ezzel a háttérrel mekkora dilemmát jelentett a Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter közötti választás a miniszterelnök-jelölti kampányban?
– Arról határoztunk, hogy a következő években ki tud, ki képes miniszterelnökként nagyobb sikert a szocialista pártnak előidézni. Nem Kiss Péter vagy Gyurcsány Ferenc személyéről döntöttünk, hanem egy miniszterelnököt kellett megneveznünk. Azon a hétvégén felhívtam Kiss Pétert – szerintem nagyon kevesen voltak, akik hasonlóan tettek –, és őszintén elmondtam neki: bármikor, bármiben támogatom, továbbra sem felejtve azt a segítséget, amelyet adott a pályafutásom során, de a
kongresszuson Gyurcsány Ferencet fogom támogatni. Péternek el is mondtam az indokaimat.
Úgy érzem, az egyenesség ebben a helyzetben sokat segített, hogy érzelmileg túl tudjam tenni magam a választás kényszerén. Egyébként Gyurcsány Ferencet kevésbé régről ismerem, viszont annál aktívabb volt a munkakapcsolatunk az utóbbi két évben. Ragyogó és kreatív államférfi lesz belőle.
– Bár ma kevesen beszélnek róla, de számomra úgy tűnt, hogy az elmúlt hónapok belső csatái, hirtelen "mozgásai" okoztak érzelmi sebeket a párton belül.
– Ma már mindenki látja, hogy Gyurcsány Ferenc nélkül kevesebbek lennénk, Kiss Péter kancelláriaminiszter nélkül pedig nehézkesen tudnánk a kormányzás napi teendőin túltenni magunkat. Azt hiszem, mára lecsillapodtak a kedélyek, sőt az MSZP hatalmas étvággyal látott neki újra a politizálásnak.
– Látványos volt a fiatal politikusokat tömörítő Mozaik Klubhoz tartozó személyek kongresszusi sikere. Ön is "mozaikos". Miért jött létre, mi a célja ennek a klubnak?
– Akkor alakultunk meg, amikor még a ritmusváltás forradalma – aminek jelenleg szemtanúi lehetünk – a szocialista párton belül messze volt. Nem állítom, hogy ennek a folyamatnak mi voltunk az előidézői, de azt igen, hogy részesei és zászlóvivői voltunk.
Tudom, hogy az elmúlt fél évben más nem látszott a nyilvánosság előtt, mint hogy újabb "mozaikosból" lett parlamenti képviselő, megyei pártelnök, pártigazgató, alelnök vagy éppen elnökségi tag. Igazából a párt közvéleménye és a nagy nyilvánosság előtt mint egymást politikai pozícióba juttató csoport látszottunk. Pedig a valóságban sokkal több a tartalmi kérdésekhez köthető kívánalma ennek a csoportnak.
– Jelesül?
– Észlelve az MSZP útkeresését, elkészíttettünk egy olyan közvélemény-kutatást, amely nem aktuális pártszimpátiával kapcsolatos, hanem egy baloldali nagy párttal szemben támasztott értékekre és napi politikai gyakorlatára vonatkozó kérdéseket tett föl a nagyközönségnek. Ez alapján teszünk most javaslatokat a szocialista párt szervezetbeli, működésbeli, stílusbeli és tartalmi megújítására.
– Idősebb szocialisták részéről kritikaként lehetett hallani a "mozaikosokkal", azaz a fiatalokkal szemben, hogy "az ambíción és a karriervágyon túl nem sok minden más mondható el egy részükről. Olyan, mintha azért jöttek volna hozzánk, mert a Fideszben már nem volt hely." Magyarán vannak, akik az úgynevezett valódi baloldaliságot hiányolják Önöktől.
– Hallottam már újságíróktól ezeket a kritikákat. Érdekes, hogy ilyeneket mindig név nélkül idéznek a lapok. Vegyük az én példámat: tizenegy éve vagyok tagja a szocialista pártnak, és nem valamelyik kormányzati ciklusa alatt léptem be, hogy karriert építhessek. A gyökereim, gondolkodásmódom, a társadalmi igazságtalanságokkal kapcsolatos nézeteim "vezettek" el odáig, hogy 17-18 éves koromban így döntöttem. Álljon elém az a nálam három vagy négy évvel hamarabb a szocialista párt kötelékeibe lépő – hiszen 89-ban alakult az MSZP, én meg 93-ban lettem a tagja – politikus, aki emiatt baloldalibbnak mondhatja magát!
A helyzetet árnyalja az a világviszonylatban tapasztalható jelenség, hogy a gazdaságtól a politikáig sok helyütt fiatalok kerülnek pozícióba. Az is általános tapasztalat Kelet-Európában, hogy a baloldali pártok a rendszerváltás utáni gyötrelmes átalakulási időszakban sajnos nagyon sok kiváló képesség? középkorú vagy idősebb politikust "használtak" el.
Szociológiai kutatásokkal lehetne igazából megérteni, hogy mi történik társadalmainkban. Mindez persze konfliktushelyzetet teremt, hiszen a pályája befutását még végig nem járó vezető azzal a kihívással találja szembe magát, hogy egy nála jóval fiatalabb személy kerülhet a helyére.
Egyébként azt vallom, hogy minden döntéshozói környezetben, a politikában különösen, azt a generációs egyensúlyt kell tudni kialakítani, ami a társadalomnak is jellemzője. Az MSZP most érte el ezt az összetételt.
– Gyurcsány Ferenc ifjúsági kormánymegbízottnak nevezte ki. Mit jelent ez a feladatkör?
– A gyermek és ifjúsági korosztály élethelyzeteivel kapcsolatos kormányzati, bármely tárcánál előforduló döntéseket koordinálom és generálom. Remélem, jól látható: a kormány számára prioritás a korosztályom. Ilyen témák például a fiatal családosok lakásvásárlásának támogatása, a gyermekvállalás elősegítése, a gyesről vagy gyedről visszatérő fiatal anyukákat alkalmazó munkáltatók járulékkedvezménye, satöbbi.
– Az a feladata, hogy a fiatal generációt megnyerje az MSZP számára, mert most elég siralmasan állnak ezen a területen a riválisukkal szemben?
– Vannak pozitív döntéseink, amelyek tízezreknek, százezreknek segítenek, miért lenne baj, ha szeretnénk ezeket bátor baloldali politika eredményeként felmutatni? Az én feladatom, hogy kormányzati szinten is megjelenítsem ennek a politikai súlyát. Az MSZP alelnökeként és kormánymegbízottként.
– És mint ifjúsággal foglalkozó politikus, miben látja az okát, hogy a felmérések szerint az MSZP jelentős hátrányban van a fiatalok között a
Fidesszel szemben?
– A 89–90-es időszak lázadó, alternatív stílusú, vagány ifjúsági csapata valóban demokrataként gondolkodott, és valóban fiatal volt. Ez ma már Orbán Viktorra, Kövér Lászlóra és társaira biztosan nem mondható, de a társadalom továbbvitte ezt a sztereotípiát. Remélem, egyértelművé válik, hogy a mai Magyar Szocialista Párt átlagéletkorában, mentalitásában, stílusában sokkal fiatalosabb, mint a sokszor nem konzervatív, hanem ósdi Fidesz.
– Az MSZP új elnöksége az első ülésén szétosztatta egymás között a feladatokat, a hírek szerint Ön továbbra is felelőse maradt a médiaterületnek.
– Ezen kívül még ezer másnak.
– Például?
– Szeretnék a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartásban felelősséget vállalni. Emellett megálmodtam egy olyan intézményt, amely a képzési, oktatási tudományos háttér munkájában az MSZP-nek valami egészen újat tud felépíteni. Szükségünk van ugyanis arra, hogy párton kívüli támogatókat, szakértőket és értelmiségieket is bevonva tudjunk olyan háttérintézményt működtetni, amely hasznos tapasztalatot tud átadni a felnövekvő generációnak, illetve segítséget ad a napi politikai munka elvégzéséhez a jelen vezetőknek.
– Mit jelent az, hogy Ön az MSZP médiapolitikusa?
– Nem kommunikációt. A média és a kommunikációs ipar az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Ezt a szférát érintő kérdésekben az MSZP nevében tartom a kapcsolatokat a szakmával, illetve teszek ezzel a területtel kapcsolatos szakmapolitikai javaslatokat. Tagja vagyok az Országgyűlés kulturális és médiabizottságának.
– Évek óta sikertelen kezdeményezés a médiatörvény módosítása.
– A szakmai elképzelések többségéről még csak tárgyalni sem volt hajlandó az ellenzék. Úgy tűnik érdekük, hogy a kaotikus állapotok ne rendeződjenek.
– A kormányváltás után a Heteknek adott interjújában azt mondta, hogy vége a fideszes banánköztársaságnak, és a közmédiumok politikai kézi vezérlésének. Elégedett az elmúlt két évvel?
– Nem lehetek elégedett. A társadalom sem elégedett. A Magyar Rádió elnök asszonyának, és vele a rádió egészének a napi politikában, a közéletben való pártosságának és működésének semmi köze a közszolgálatisághoz. A Duna tévében jól látszik, hogy a fideszes kurátorok viselkedése miatt fordulóról fordulóra lehetetlen elnököt választani. A Magyar Televízióban ugyanakkor kedvező folyamatok zajlanak: elindult Közép-Európa legmodernebb székházának felépítése, és elindult a belső átszervezés is. Mindez egy új, minőségi közszolgálati televíziózást tesz lehetővé. Az is bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány – különösen a kampány utolsó heteiben tapasztalható – látványos kézi vezérlése a híradónak és a hírműsoroknak mekkora kárt okozott. Alig háromszázezres híradós nézettséget produkált akkoriban az MTV. Azzal, hogy a híradó ma pártatlanul dolgozhat, megötszörözte a nézettséget. Komoly bizalmi tőkét ért el.
– A politikai ellenfeleik szerint éppen ma működik kézi vezérlés a tévében.
– Akik, ha "begőzölnek" egy vitában, hirtelen maguk is elhinnék azokat az érveiket, hogy a Hír Tv-től a Demokratáig, a Heti Választól az Info Rádióig mindent az én szobámból irányít az MSZP. Nem érdemes ilyen hangokra figyelni.
– Az MTV leépít, műsorokat szüntet meg vagy szüneteltet, eközben a tévé vezetése tervezi egy új, Demokrácia csatornának nevezett adó indítását. Az MTV rendelkezik azzal az erkölcsi tőkével, hogy belefoghat egy ilyen vállalkozásba?
– Igen.
– Bővebben?
– Természetesen az új csatornának meg kell vívnia a tekintélyteremtő harcát a médiapiacon. Sokan a Hír Tv-vel szokták összehasonlítani a tervezett televíziót. Biztos vagyok abban, hogy elég szembetűnő lesz a különbség egy párttévé és egy közszolgálati tévé hírcsatornája között.
2004. 11. 05. (VIII/45)
