Kereső toggle

Közös harc az újkori rabszolgakereskedelem ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Előnyös a magyar csatlakozás 

- állítja Staffan Carlsson, az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország budapesti nagykövete



Staffan Carlsson. "Együttműködnénk Oroszországgal" 

– A svéd kormány számos alkalommal kifejezte nyilvánvaló elkötelezettségét az Európai Unió bővítése iránt, amióta elfoglalta az unió elnöki székét ez év elején. Mi az alapja ennek az elkötelezettségnek? Miért követ Svédország olyan politikát, amely egyes EU-tagok szerint az unió gyengüléséhez vezethet?

– Természetesen számos tényező játszik közre, de van egy alapvető politikai tényező: Európa egyesítése. A Balti-tenger másik partján olyan szomszédaink vannak, amelyek közül számos a Szovjetunió megszállása alatt volt. Magyarországgal is kapcsolatos az elkötelezettségünk. Svédországban a magyar közösség harmincezer főt számlál. Sokan közülük 1956 után jöttek, vagy az 

56-osok gyermekei. Az a politikai alapállás, hogy támogatjuk az egyetlen Európa gondolatát. Vannak persze más tényezők is. Azt hiszem, joggal állíthatjuk, hogy Svédország felismerte: olyan problémák merültek fel Európában, amelyeket csak együtt tudunk megoldani, nem lehet boldogulni a közép-európai országok nélkül. Olyan kérdésekről van szó, mint a környezetvédelem. Hogyan lehet megoldani a Balti-tenger szenynyezésének problémáját, ha Lengyelország nem kapcsolódik be? Lehetetlen. Hogyan lehetne megoldani a szervezett bűnözés kérdését anélkül, hogy a közép-európai országokat bevonnánk? Ez is lehetetlen. Aztán van még egy harmadik tényező is, amit soha nem is titkolok. Természetesen arra gondolok, hogy úgy érezzük: gazdasági előnyünk fog származni a közép-európai országok belépéséből. Bővülni fog a kereskedelem, a befektetések mind a jelenlegi tagországokban, mind a tagjelölt országokban. Ez az a három ok, amiért Svédország olyan erősen támogatja a kelet-európaiak belépését.

– Tehát nem tart az EU "felhígulásától"…

– Csak azt tudom mondani, hogy szerintünk az EU-t bővíteni kell, de azt is meg kell vitatnunk, hogyan mélyítsük az együttműködést az EU-n belül, és ehhez erős uniós intézményekre van szükség. Lehet, hogy különböző elképzeléseink vannak az intézményi reformról, de azt hiszem, kétség sem férhet ahhoz, hogy a két folyamat – a bővítés és az együttműködés elmélyítése – párhuzamosan kell, hogy haladjon.

– Értékelték-e már a francia elnökség "örökségét"? Mely területeken kívánnak változtatni a múlt évi francia elnökség munkájához képest?

– Amit az unióban teszünk, azt együtt tesszük. Számos fontos eredményt ért el a francia elnökség. Sok ezek közül közvetlenül is érinti Magyarország uniós kapcsolatait. Befejeztük a nizzai kormányközi konferenciát, ami feltétlenül szükséges volt, hiszen a konferencia befejezése nélkül nem tudtunk volna továbblépni a bővítés tekintetében. Feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a bővítés kérdésében előbbre lépjünk. A francia elnökség alatt – és ez nagyon fontos – nagy lépést tettünk a csatlakozás irányába. A franciák által elkezdett jó munkát fogjuk továbbfolytatni. A svéd elnökség ugyanis egy abban a sorban, ahol mindenki az előd munkájára épít. 

– Mégis, melyek azok a területek, amelyeket másképp akarnak kezelni?

– Nyilvánvaló, hogy a hangsúly odébb fog kissé tolódni, mivel a francia elnökség alatt sikerült több kitűzött célt teljesíteni nem utolsósorban az intézményi reformok és a kormányközi konferencia lezárása tekintetében. A svéd elnökséget ez olyan helyzetbe hozza, hogy egy kicsit más kérdésekre is tudunk koncentrálni. Megemlíthetjük a bővítés, a környezetvédelem és a foglalkoztatás kérdését mint prioritásokat. De arra építünk, amit az előző elnökségek elértek. Különösen aláhúznám, hogy mind a portugál, mind a francia elnökség alatt fontos munkát végeztek a foglalkoztatás területén. A tavalyi lisszaboni csúcson fontos döntések születtek, és a stockholmi európai csúcstalálkozón márciusban is napirendre kerül a foglalkoztatás kérdése. Arra fogunk építeni, amit a portugál elnökség elért. 

– Számos EU-tagország csak fenntartásokkal tudja értékelni Magyarország és más régióbeli országok gazdasági eredményeit. Osztja-e azokat az aggodalmakat, amelyeket olyan jelek táplálnak, mint a budapesti tőzsde gyengélkedése?

– Magyarországnak nagyon meggyőzőek voltak a makrogazdasági mutatói az elmúlt években. Biztos vagyok abban, hogy a siker folytatásának feltételei rendkívül kedvezőek az ország számára. A magyar gazdaság már mélyen beágyazódott az európai gazdaságba, és mindnyájan függünk egymástól. Ha tehát Európában erős gazdasági lassulás lesz, az Magyarországra is kihat, de nem látom ennek jelét. 

– Korábban már érintettük a szervezett bűnözés kérdését. Az egykori kommunista blokk országaiban ez központi kérdés. A kábítószer-kereskedelem problémáját nem rendezték, és a Time minapi cikkében arról ír, hogy évente mintegy két-háromszázezer nőt visznek ki az egykori kelet-európai kommunista országokból, többségüket kényszerítik, hogy bordélyházakban és éjszakai mulatókban dolgozzanak. Hogyan tárgyalják az említett kérdéseket a csatlakozási tárgyalásokon, és milyen feltételeket támasztanak a jelöltekkel szemben? Kér-e az EU garanciákat ezen a területen?

– Ma ez az egyik legkomolyabb társadalmi probléma Európában. Szörny? következményei lennének, ha nem tudnánk megbirkózni ezzel a feladattal. Nagyon nagy figyelmet kell szentelni neki. Több országgal kezdtünk kétoldalú tárgyalásokat, köztük Magyarországgal is. Tavaly ősszel járt itt a női egyenjogúság témájáért felelős svéd miniszter, aki erről is tárgyalt Harrach Péter családügyi miniszterrel. Először is a tagországoknak kell lépéseket tenniük. Másodszor a tagjelölt országokkal tárgyaljuk meg a témát. Meghívtuk a tagjelölt országok igazságügyi és belügyminisztereit, köztük a magyar minisztereket is, egy brüszszeli tárgyalásra, hogy megvitassuk, hogyan lehetne közösen fellépni. Ami történik, azt újkori rabszolga-kereskedelemnek lehet nevezni. Megdöbbentő, hogy ez megtörténhet a 21. században Európában, és ezért nagy figyelmet szentelünk neki. Természetesen a szervezett bűnözés elleni harc, a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem elleni harc összetartoznak. A szervezett bűnözés elleni harc nagy teret kap a csatlakozási tárgyalásokon. 

– Egy német javaslat szerint a munkaerő szabad áramlását korlátozni kellene a belépés után még pár évig. Mi Svédország álláspontja ezzel kapcsolatosan?

– Mint ismeretes, az unión belül is különböznek az álláspontok. A német kancellár nagyon világosan megfogalmazta véleményét a kérdésről. Mi most közös álláspontot kívánunk kidolgozni az unióban. Nyilvánvalóan tekintetbe kell vennünk a tagállamok aggodalmait. Miután megfogalmaztuk közös véleményünket, le fogunk ülni, hogy megvitassuk a kérdést a jelöltekkel. 

– Svédország kifejezte abbéli szándékát, hogy Magyarországot be kívánja vonni az EU jövőjéről és az intézményi reformokról folytatott vitákba. A többi tagország is osztja ezt a nézetet, vagy kizárólagosan svéd javaslatról van szó, amelynek nincs támogatottsága az EU-n belül?

– Nem, ez teljes mértékben tükrözi az unió tagállamainak álláspontját. Nem pusztán svéd véleményről van szó. Látjuk, hogy Magyarország hamarosan tagja lesz a családnak. Egyeztetnünk kell a jövőbeni családtagokkal, mint amilyen Magyarország is, arról, hogy milyen legyen közös jövőnk, milyen reformokat kell végrehajtanunk, hogy a jövő követelményeinek megfeleljen az európai felépítmény. Fokozatosan kell ezt végrehajtanunk, az első lépés a gondolkodási időszak lesz, amikor az európai jövőről folytatott szélesebb vitába vonjuk be a civil szférát, a kormányon kívüli szervezeteket, egyetemeket, parlamenteket és általában az érdeklődő polgárokat mind a tagállamokban, mind a csatlakozásra váró országokban. Nem hiszem, hogy ezt a vitát le lehetne szűkíteni azokra a témakörökre, amelyeket Nizzában felsoroltak. Sok kérdés napirendre került ugyan Nizzában, de a vitának, amely az állampolgárok és civil szervezetek Európa jövőjéért érzett aggodalmait is magában foglalja, még kiterjedtebbnek kell lennie.

– Magyarország elég kis ország, lehet-e beleszólása az európai jövő formálásába?

– Nem tudom, hogy Magyarország tényleg kis ország-e. Kettővel több szavazata lesz az Európai Tanácsban, mint Svédországnak, amikor majd taggá válik. Több a lakosa, mint Svédországnak és sok más tagországnak. Tapasztalataink szerint Svédországnak van beleszólása az unió dolgaiba. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak is lesz szava az unióban. 

– Mennyi az esélye annak, hogy a júniusi csúcson bejelentik a belépési dátumot és az első belépők névsorát? 

– Ez nagyon fontos kérdés. Őszintén szólva még nem tudom, lehetséges-e, hogy meghatározzuk az országokat és a céldátumokat a svéd elnökség végére. Szerintem fontos előrehaladni, amennyire csak lehet, a tagjelöltekkel és persze Magyarországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokon. Ez nem jelentheti a nehéz témakörök félretolását, hanem meg kell velük birkózni, ahány nehéz témakörrel csak lehet a következő hónapokban. Ha ezt sikerül megtennünk, nem kizárt, hogy az EU fontos döntéseket hoz a svéd elnökség végén Göteborgban. 

– Ön a sajtóban nemrégiben arról nyilatkozott, hogy milyen sikereket ért el az Ericsson Budapesten, mennyire hatékonyan használja a svéd cég a magyar humán erőforrást. Lát-e további lehetőséget a magyar–svéd üzleti és más jelleg? kapcsolatok fejlesztésére?

– Természetesen vannak lehetőségek a svéd–magyar gazdasági kapcsolatok további erősítésére. Svédország Európában a fejlődés élvonalában van, ami az internetet és az információ-technológiai fejlesztéseket illeti. Ez az a terület, ahol lehetőség nyílhat további együttműködésre, többek között a magyar szürkeállománynak köszönhetően. Szeretnék több svéd kis- és középvállalkozást látni Magyarországon. Ez olyan fejlődési irány, amelyet a magyar kormány erősen támogat, például a Széchenyi-terv keretein belül. Ebben az irányban szeretnénk együttműködni a magyar kormánnyal. 

– A svéd kormány támogatja a Magyarországra irányuló befektetéseket?

– Elsősorban Svédországban szeretnénk több befektetést, de megvan az érdeklődés a svéd vállalatok körében magyarországi befektetések iránt. Úgy gondolom, hogy a Közép-Európába irányuló befektetések iránti élénk érdeklődés folytatódni fog. Az elmúlt évtizedben több mint félmilliárd dollár volt a svéd befektetés Magyar-országon. Nem mi vezetjük a listát, hanem középtájon vagyunk. A tavalyi kimutatások szerint a svéd befektetések úgy a tizedik helyen voltak Magyarországon. 

– Elégedettek-e azzal, ahogyan a Honvédelmi Minisztérium kezeli a huszonnégy Gripen-gépre vonatkozó ajánlatukat?

– Amint az ismeretes, új ajánlattal álltunk elő a huszonnégy Gripen-vadászgép kölcsönzésére vonatkozóan. A magyar kormány biztosított bennünket arról, hogy ajánlatunkat másokéval egyenlő alapon fogják kezelni, és ezzel rendkívül elégedettek vagyunk.

– Nem gondolják, hogy kicsit későn érkezett az új ajánlat?

– Előzőleg új gépek vásárlására vonatkozó kérés érkezett, de nem kaptunk használt gépekre vonatkozó kérést. Megértettük, hogy a magyar kormány ebben az irányban akar haladni, ezért levontuk a következtetéseket, és ezt az új ajánlatot tettük le az asztalra. Természetesen jobb lett volna, ha ezt előre láttuk volna, de elégedettek vagyunk a helyzettel: új ajánlatot tettünk le az asztalra, amelyet meg fognak fontolni. Magyarország számára sem lehet rossz, hogy több ajánlatot kapott. 

– A svéd kormány kinyilvánította, hogy kész Oroszországot integrálni az európai biztonsági rendszerbe. Mik a konkrét javaslatok? 

– Számos területen fontos az együttműködés Oroszországgal. Vannak javaslataink. Említhetnék olyan területeket, mint a szervezett bűnözés, a környezetvédelem, a nukleáris biztonság, Oroszország integrálása a nemzetközi kereskedelembe, az orosz tagság elősegítése a Világkereskedelmi Szervezetben. Talán nem lehet gyors eredményeket várni, de fontos erősíteni kapcsolatainkat Oroszországgal ezeken a területeken. Segíteni kell a civil társadalom kiépítését is, és a független sajtót. Úgy gondoljuk, hogy az uniónak lehet szerepe ebben a tekintetben. Az európai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben is tárgyalásokat akarunk folytatni Oroszországgal. Fontos, hogy együttműködjünk Oroszországgal, és párbeszédet folytassunk ezekről a kérdésekről. De az is fontos, hogy akkor is nyílt és őszinte tárgyalások legyenek, amikor olyan fejleményeket látunk, amelyeket nem tudunk helyeselni. Olyan kérdésekre gondolok, mint például Csecsenföld, ahol az unió, illetve az unió tagállamainak véleménye különbözik az orosz kormányétól.

Olvasson tovább: