Kereső toggle

Trumpé a legmarkánsabban életvédő adminisztráció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Becslések szerint 100 ezer résztvevője lehetett Washingtonban a január végén 47. alkalommal megrendezett March for Life felvonulásnak, melyen most először mondott beszédet személyesen az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Korábban egyetlen kormányfő sem vállalta be, hogy hivatala tekintélyével ilyen egyértelműen súlyt adjon az életvédő mozgalomnak.

Az első March for Life (Felvonulás az Életért) tüntetést 1974. január 22-én, az abortuszt legalizáló Roe kontra Wade legfelsőbb bírósági döntés első évfordulóján tartották. A szervezők a polgárjogi megmozdulásokra tekintve azt remélték, demokratikus úton nekik is sikerülhet egy kiszolgáltatott csoport – az önmaguk védelmére képtelen magzatok – jogainak helyreállítása.

A Nellie Gray nevű aktivista kezdeményezte felhívásra azon az első januári délutánon körülbelül 20 ezren reagáltak, akkor még abban a hitben, hogy egyszeri alkalomról van szó, hiszen a Legfelsőbb Bíróság hamarosan visszavonja a Roe kontra Wade határozatot. Noha azóta immár negyvenhetedszer vonult végig a tömeg a National Mall parktól a Legfelsőbb Bíróság épületéig vezető úton, soha nem veszett el az optimizmus, hogy egyszer csak „kijárják” a magzatok élethez való jogát.

Agyonhallgatott tömegmegmozdulás

Egy biztos: a média ebben soha nem volt partner. A világ legnagyobb emberi jogi demonstrációjának tartott esemény legfeljebb szűkszavú említés szintjén szerepel a mainstream híradásokban. Bár Trump ez évi részvétele óhatatlanul ráirányított némi figyelmet, a vezető csatornák, így

a CNN vagy az MSNBC nem közvetítette a March for Life történetében először a felvonulókat személyesen megszólító elnök beszédét. Helyette a szenátusban folyó impeachment eljárás fő alakjának, Adam Schiff demokrata képviselőnek a nyilatkozatait sugározták. A CBS szintén kihagyta a washingtoni megmozdulást, cserébe viszont riportot közölt „több százezer” iraki tüntetőről, akik Kászim Szulejmáni iráni terrorista likvidálása miatt tiltakoztak. A hálózat online kiadása, a CBSN pedig leközölt egy interjút is az „abortuszgyárként” is emlegetett Planned Parenthood igazgatójával.

A The New York Times elismerte, hogy történelminek számít a pillanat, de jelentőségét mindössze annyiban állapította meg, hogy Trump nyilvánvalóan konzervatív szavazói támogatását igyekezett megszilárdítani, miközben néhány saroknyira a demokrata képviselők az eltávolításán dolgoztak.

Kritikus kulturális pillanat

Trump személyes részvétele mindenképpen újfajta optimizmust generált az életpárti oldalon. „Megértette, hogy a fizikai jelenlét elkötelezettséget és azonosulást közvetít” – jegyezte meg Marjorie Dannenfelser, a Susan B. Anthony List, a legjelentősebb grassroots (alulról szerveződő) életvédő csoport elnöke a The Times-nak. „A telefonos bejelentkezés mindig azt jelezte, hogy az életvédő mozgalommal kapcsolatban meg kell őrizni az egy lépés távolságot.”

Dannenfelser arra utalt, hogy idáig még a magukat életpártinak valló republikánus elnökök sem mentek el a March for Life-ra: a két Bush és Ronald Reagan is csak telefonon „jelentkeztek be”. Köztudottan úgy igyekeztek az abortuszt ellenző szavazók kegyeiben maradni, hogy közben a „mérsékeltebb” bázist se riasszák el, mondjuk a róluk a tömeg előtt készült „ciki” fotókkal. A PJ Media konzervatív hírportál szerint ehhez képest Trump „az elnöki hivatal súlyát adta az életvédő mozgalomnak”, Dannenfelser pedig „kritikus kulturális pillanatnak” nevezte az eseményt.

Trump egyébként már az előző években is messzebbre ment elődeinél: 2017-ben és ’19-ben alelnökét, Mike Pence-t kérte meg, hogy képviselje az adminisztrációt a tüntetésen (Pence volt az addigi legmagasabb rangú tisztségviselő, aki ezt megtette), tavaly és tavalyelőtt pedig a Fehér Házból, műholdas közvetítéssel, élőben „csatlakozott” a tömeghez.

A lelkesedés és a várakozás valójában Trump hivatalba lépése óta felfokozott. Egy másik konzervatív oldal, az American Greatness már 2017-ben az írta, sokan azzal az érzéssel jöttek el a March for Life-ról, hogy „ez lehet az az elnökség, amely egyszer s mindenkorra véget vet az abortusz rémségeinek az Egyesült Államokban”. És hogy az akkori, 44. felvonulás „belebetonozta az életvédő mozgalmat a Trump-mozgalomba. Egyértelművé vált, hogy Amerika akkor lehet ismét nagy (Trump 2016-os kampányszlogenje), ha visszatér az élet alapvető tisztelete, és ezt törvény is szentesíti”.

Végletekig polarizált pártok

A March for Life-on való részvétel vitathatatlanul egyben kampányesemény is volt, és szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy választási év van. A Susan B. Anthony List bejelentette, hogy idén 52 millió dollárral támogatja az elnököt és a képviselőházi helyekért induló republikánus politikusokat. A March for Life-fal egy időben, Marjorie Dannenfelser vezetésével elindult az életpárti szavazók mozgósítását célzó Pro-Life Voices for Trump (Életpárti hangok Trump mellett) kampány. A felvonulás és a mozgalom személyes „bevállalásának” jelentősége ugyanakkor nem redukálható puszta politikusi számításra.

A Trump-kormány nyíltsága az életvédő mozgalom felkarolásában éles ellentétben áll a demokraták mind radikálisabb abortuszigenlésével. A „biztonságos, törvényes, ritka” jelzőkkel fémjelzett egykori álláspontot, melyet Hillary Clinton is képviselt, már az ő 2016-os kampányában is az igény szerint, akár a terhesség utolsó harmadában is elérhető terhességmegszakítás platformja váltotta fel. Ugyanebben az évben vette fel a párt a programjába az adófizetői pénzek abortusz finanszírozására való felhasználását tiltó Hyde-kiegészítés eltörlését.

Épp egy éve okozott nagy közéleti vihart egy virginiai törvénytervezet, amely egészen a születés pillanatáig engedélyezte volna az abortusz végrehajtását, majd egy hasonló, a kései  terhességmegszakításokat legalizáló jogszabály, amelyet New York kormány-zója, Andrew Cuomo alá is írt.

A 2020-as elnökválasztás demokrata indulói Tulsi Gabbard kivételével mind a kései abortuszok korlátozásának eltörlését támogatja. A novemberi tévés vita során Elizabeth Warren hitet tett amellett, hogy az abortuszhoz való jog emberi és gazdasági jog, és kijelentette, hogy a Demokrata Pártban nincs helyük Pro-Life tagoknak.

A jelenlegi adminisztráció ugyanakkor az ellentétes irányba húzta el a Republikánus Pártot. Trump a beszédében is kiemelte, hogy az abortuszt népszerűsítő hazai klinikák és külföldi szervezetek állami támogatásának megvonása mellett az ENSZ-ben figyelmeztette „a globalista bürokratákat, hogy nem sérthetik meg az ártatlan életet védelmezni kívánó nemzetek szuverenitását”. Trump ezen kívül eddig összesen 187 konzervatív szövetségi bírót, valamint két életvédő legfelsőbb bírót (Neil Gorsuch-ot és Brett Kavanaugh-t) nevezett ki. Az intézkedések nyomán 17 állam hozott abortuszt korlátozó törvényeket, abban a reményben, hogy az ezeket támadó perek a Legfelsőbb Bíróság elé kerülnek, ahol végül alkotmányellenesnek nyilvánítják a Roe kontra Wade-et. (Néhány hét múlva a testület valóban tárgyalni fog egy abortusszal kapcsolatos ügyet, első ízben a két új bíró beiktatása óta.) Dannenfelser szerint a jelenlegi elnöknek köszönhetően a Republikánus Párt a 2020-as választás egyik központi kérdéseként fogadta el az abortusztémát.

Életpárti, egyenlő nőpárti

A March for Life minden évben más témát és szlogent kap. Idén a nőknek szavazati jogot biztosító 19. alkotmánykiegészítés 100. évfordulójára emlékezve az „Életpárti, egyenlő nőpárti” (Pro-Life is Pro-Woman) jelmondat alatt futott a rendezvény. Jeanne Mancini, a kezdeményezés elnöke ezt azzal magyarázta, hogy meglátásuk szerint sokan, akik azt állítják, hogy a nőmozgalmat szolgálják, valójában a nők érdekei – és a korai szüfrazsettek által megtestesített értékek – ellenében tevékenykednek.

Mancini megkérdőjelezi, hogy a nők egyenjogúságába beleférne az abortuszhoz való jog. Az eredeti szüfrazsett célokkal – a politikába való beleszólás lehetőségén keresztül saját és családjuk életének javításával – ellentétben az abortusz tartós fizikai és lelki károkat okozhat az anyának, a magzatot pedig másodrangú emberként sorolja be, megfosztva őket a szüfrazsettek által szorgalmazott egyenlőség jogától.

Trump elnök beszédében szintén kiemelte az élethez való jog fontosságát, miközben nyolcszor hivatkozott Istenre. „Minden emberi lélek isteni eredetű, és minden emberi élet – megszületett és meg nem született egyaránt – a Mindenható Isten szent képére teremtetett” – jelentette ki az egykor magát demokratának és Pro-Choice-nak (választáspárti, vagyis az abortuszt támogató) valló Trump.

A vele szemben eleinte szkeptikus életvédők – köztük Dannensfeld, aki 2016-ban az első előválasztások előtt „bármelyik másik jelölt” támogatására szólított fel – mára hitelesnek fogadták el az elnök pálfordulását. Trump nem várt bajnoka lett nemcsak az életvédő mozgalomnak, de végső soron a vallásszabadságnak is: „A szélsőbal minden követ megmozgat, hogy eltörölje Istentől kapott jogainkat, bezárassa a vallásos segélyszervezeteket, kiszorítsa a hívőket a közéletből, és elhallgattassa azokat az amerikaiakat, akik hisznek az élet szentségében. Azért támadnak, mert értetek harcolok” – hangoztatta a March for Life-on. Elnökségének eddigi mérlege mindenesetre azt mutatja, hogy a háromszor elvált, a nőkkel kapcsolatban a múltban olykor vulgárisan megnyilvánuló Trump mégsem minden alap nélkül mondja, hogy „soha nem volt még a Fehér Házban nagyobb védelmezője a meg nem született gyermekeknek”.

 

 

Olvasson tovább: