Kereső toggle

Evangéliummal a választásokon

Latin-amerikai vallási-politikai gátszakadás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A több mint 50 milliós brazíliai evangéliumi keresztény tábor szavazói dönthetnek a hétvégi elnökválasztáson. Hogyan lett a világ legnagyobb katolikus országából a karizmatikus kereszténység egyik centruma?

 

Jó két évtizede, 1997 őszén egy használaton kívüli Sáo Paoló-i katonai repülőtéren a kereszténységnek új dimenzióját ismertem meg. A brazil metropoliszban evangéliumi keresztények tartottak nagygyűlést egy héttel azután, hogy II. János Pál pápa ugyanezen a hatalmas aszfaltsíkságon tartott ünnepi misét. Megdöbbentő volt ott állni az Európából érkezők számára elképzelhetetlenül sok karizmatikus hívő között, de bevallom, akkor azért úgy gondoltam, hogy a nagygyűlés egyfajta demonstráció, hogy a világ legnépesebb katolikus országában élő evangéliumi keresztények is megmutassák jelenlétüket és erejüket. Nyilván így is volt, de amihez akkor országos összefogásra volt szükség, az mára természetes társadalmi tapasztalattá vált. A hagyományos, tekintélytisztelő katolikus Dél-Amerika a világ legdinamikusabb keresztény régiójává vált.

 

Voltaképpen nem is kontinentális, hanem világjelenségről van szó, még ha innen Európából ezt nehéz is felismerni. Trump megválasztása óta azt már az átlag európai is kezdi ugyan felfogni, hogy az amerikai „evangelical” keresztények nagy létszámú, és társadalmi-politikai kérdésekben is befolyásos csoportot alkotnak, és a nevüket is egyre ritkábban fordítják félre evangélikusnak. Ebben a felismerésben sokat segítenek azok a mainstream liberális portálok, amelyeken az amerikai szélsőbal kliséit átvéve bigott, hataloméhes, a fegyverlobbit támogató, időnként nőket zaklató fehér férfiak gyülekezetének ábrázolják az evangéliumi keresztényeket. Róluk mondta Hillary Clinton azt, hogy „Trump támogatóinak a felét abba a kategóriába sorolhatjuk, amit én a szánalmasak kosarának nevezek. Rasszisták, szexisták, homofóbok, iszlamofóbok, ami tetszik”, és nekik üzente a 2016-os választási kampányban, hogy a „mélyen beültetett kulturális kódokat, vallási hiteket és strukturális elfogultságokat pedig meg kell változtatni.” (Elhangzott Hillary Clinton 2015. március 25-ei beszédében New Yorkban, a Women in the World női világkonferencián.) Clinton vereséget szenvedett, nem utolsósorban azért, mert az általa „szánalmasak kosarába” soroltak rekordszámban mentek el szavazni – ellene. A kulturális háború azonban tovább dúl, amint azt legutóbb Brett Kavanaugh főbíró kinevezése körüli cirkusz mutatta.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: