Kereső toggle

Minden ház érdekes!

A Budapest100 program

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Május első hétvégéjén rendezik a Budapest100 programját, amelynek mottója, hogy „legyen egy olyan hétvége, amikor mindenki megismerheti és megszeretheti a minket körülvevő várost, épületeivel és lakóival együtt”.

A Budapest100 az egész várost megmozgató, rendhagyó civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ– kezdeményezésére. 2011-ben ünnepelte 100. születésnapját a Goldberger-ház, az OSA Archívumának épülete az V. kerületben, ez adta az ötletet, hogy abban az évben minden százéves ház ünnepeljen együtt az év századik napjához közeli hétvégén. Azóta évente minden olyan ház – lakóépület vagy intézmény – csatlakozhatott, amelynek az építése valamilyen módon kapcsolódott az adott évhez. A rendezvény mára közösségépítő városi ünnep lett, felhívja a figyelmet a város alig ismert épületeire, az ott élők történeteire, épített környezetünk értékeire. A program állandó jelmondata: Minden ház érdekes!

2016-ban változott a téma, hiszen a békeidőt követően az első világháború idején kevés új épület épült. A házak korától függetlenül a pesti Nagykörút lett a Budapest100 helyszíne. 2017-ben a Duna-parti épületek nyíltak meg az áprilisi hétvégén, bemutatva a 18. századtól a 21. századig épült régi paloták mellett a modern és kortárs épületeket is. A Budapest100 látogatottsága az elmúlt években fokozatosan nőtt. Az utóbbi években 60 helyszínnel, 150 programmal és több mint 20 ezer látogatóval büszkélkedhetett a kétnapos program.

Budapest100: kezdetek és kutatás

A 2011-es indulás óta sok minden változott a Budapest100 kutatásában. Az ünneplő házak listája alapvetően a korszak építészetével foglalkozó könyvek, már megjelent helytörténeti kiadványok, a műemlékvédelmi hivatal tudományos osztálya és a kerületi önkormányzatok védettségi listái alapján állt össze. Mert, bármennyire is furcsa, egyáltalán nem egyértelmű, hogy Budapest épületei mikor épültek, ugyanis csak kevés összefoglaló szakirodalom van, amelyből ez kiderül. A használatbavételi engedélyek kiadása – amelyeket a házak születési anyakönyvi kivonatának is tekinthetünk – a kerületi építési hatósághoz tartozott, és ezeknek nem maradtak fenn a mutatókönyvei, amelyekből hitelesen kiderülne, hogy hol vannak a „szülinaposok”.

Jelenleg csak a Buda és Pest történeti topográfiája című kiadvány áll rendelkezésre, amelyben a Vár, Krisztinaváros Belváros, Lipótváros, Terézváros, és Ferencváros esetében tudható, hogy a telkeknek mi volt keletkezésüktől kezdve az azonosítója, aminek a segítségével a levéltárban lehet kutatni, de az erre alapozó építészettörténeti szakirodalom nagyon hiányos. Így elmondható, hogy Budapest történetét kutatni egy életre szóló kihívás. A Budapest100 kutatása ezenfelül azért is speciális, mert elég ritkán fordul elő, hogy valaki egy egész városnyi, egy bizonyos évből származó házakat keres – az sokkal természetesebb kutatási cél, ha egy építész vagy egy megbízó épületeit keresi, esetleg egy kisebb terület történetét, bizonyos építészeti stílusát vizsgálja.

Az Építő Iparban – az 1871 és 1921 között megjelenő építészeti szaklapban – nyilvánossá tették az engedélyezési jelentéseket, melyekben szerepeltek azok az építési engedélyek, amelyeket az építeni kívánt házakhoz adtak be az építtetők. Ez a gyűjtés a korabeli címet, helyrajzi számot, építtetőt és építészt tartalmazza, amelyet korunkbeli címekre kellett átváltani. Így egy 300-400 tétel közötti listát kellett ellenőrizni, hogy az adott épület megépült-e, jelenleg is áll-e még, vagy azóta egy másikat emeltek a helyére.

2014 végén pedig eljött a nagy pillanat: a fesztivál sikeres lett! Közeledett viszont az első világháború 1914-es kitörésének centenáriuma, és a töredékére esett vissza az ünneplésre felkérhető százéves házak száma. Így alakult ki végül a „Budapest100 bemutatja” főcímmel elindított tematikus fesztiválok sorozata, amelynek első témája a Nagykörút lett, ahol az előző 4 évben születésnapot ült épületeket mutatták be. Ezzel a kutatás is újra átalakult, mivel a címlista összeállításában sorba kellett venni az összes nagykörúti címet. Így szinte a kiszemelt útszakasz minden házáról született dokumentáció, majdhogynem attól függetlenül, hogy megnyitott-e az ünnepen vagy sem.

Ezt a sort folytatva a 2017-es ünnepen a rakparti épületek kapták meg a figyelmet a kutatóktól.

Idén, 2018. május elején „Nyissunk a térre!” felkiáltással a budapesti tereket és terek övezte házakat szeretnék bemutatni. Természetesen az épületek mellett legalább annyira fontosak a benne élők és történeteik. A nyitott kapukkal látogatókat fogadó, különleges hangulatú házak listája már elérhető a honlapon.

A Budapest100 honlapja folyamatosan bővülő hírekkel várja a népszerű civil ünnep iránt érdeklődőket. A már korábban is gazdag tartalommal működő oldal könnyen kezelhető tableten és telefonon egyaránt. Az adatbázis folyamatosan fejlődik, és az online látogatókat is bátorítják, hogy pontosító, bővítő javaslataikat küldjék el a kutatas.budapest100@kek.org.hu címre.

2013-ban a brit The Guardian egy cikkében beválogatta a Budapest100-at a kontinens legérdekesebb programjai közé. „Zseniálisan egyszerű koncepció. Csodálkozunk, hogy más városok még nem követték a példáját.” Ugyanakkor a Budapest100 „A legszebb városi ünnep” díjazottja lett. A hamburgi Stiftung Lebendige Stadt  (Élő Város Alapítvány) által kiírt pályázaton a Budapest100 az Európa különböző városaiból benyújtott 631 pályázat közül egyedüli külföldiként került az első ötbe.

Kalandra fel! A 2018. május 5–6-án „Nyissunk a térre!” Budapest100 program alatt az épületek ingyenesen látogathatók. Egyes épületbejárásokra előzetes regisztráció szükséges.

 

Olvasson tovább: