Kereső toggle

Hogyan foglalta el Washingtont a Wall Street

Rabul ejtett demokrácia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Egyesült Államokat már egyre kevésbé az amerikai nép és az általuk megválasztott politikusok irányítják. A hatalom fokozatosan átkerült az amerikai szavazók kezéből transz-atlanti vállalatok vezetőinek egy nagyon szűk csoportjához. „Elüzletiesedett” a hatalmi szféra – a kormány már nem a népet, hanem a vállalatokat képviseli. A demokrácia árucikké vált, a kongresszusi képviselők megvásárolhatóak, ezt pedig oligarcharendszernek és nem demokráciának szokták nevezni – mutat rá Richard Belzer és David Wayne új könyve, a Corporate Conspiracies: How Wall Street Took Over Washington (Vállalatok uralma – hogyan vette át a hatalmat Washington fölött a Wall Street).

Pedig, ahogyan a néhai amerikai elnök, John F. Kennedy unokaöccse, Robert F. Kennedy Jr. fogalmaz, „nem szabadna, hogy a nagyvállalatok irányítsák a kormányt, hiszen nekik nem ugyanaz a céljuk, mint az amerikai polgároknak. Nem érdekük, hogy demokrácia legyen. A céljuk a profit növelése, illetve hogy ne legyenek versenytársaik. Ezek a vállalatok aláássák a demokráciánkat. Ellopják mindazt, ami fontos számunkra Amerikában”.

A Princetoni Egyetem nemrégiben megjelentetett tanulmánya szerint ugyanakkor az Egyesült Államok ténylegesen már nem klasszikus demokrácia, hanem egy gazdasági uralkodó osztály által vezetett ország.

Yasser Nafei, az LG eletronikai vállalat vezérigazgatója, a Corporate Dictatorship: The Evil Behind the Collapse of the World’s Economy (Vállalatok diktatúrája: a világgazdaság összeomlása hátterében álló gonosz) című könyv szerzője pedig úgy fogalmaz: „napjaink csúcsvezetői celebek: a kapitalizmus rocksztárjai, a társadalom pillérei”. Úgy véli, nagyfokú hasonlóság figyelhető meg a politikai diktátorok és a nagyvállalatok vezetői között – abban, ahogyan irányítják a cégüket, bánnak az alkalmazottaikkal, tárgyalnak a befektetőikkel, viselkednek a konkurenciával és a kisebbségi véleményekkel szemben.

Mindkét „diktátortípust” ugyanaz a cél vezérli: a profit és a hatalom maximalizálása – mindenáron. Az eszközeik is hasonlók: a politikai hatalmat megszerzik (megvásárolják), a saját érdekeiket a nemzetük érdekei elé helyezik (adóoptimalizálás, gyártás külföldre ki-szervezése), az ellenfeleiket – ha szükséges, akkor erőszakos eszközökkel is – elhallgattatják, és maguk köré felépítenek egy jól megfizetett vazallusokból álló birodalmat.

Óriásvállalatok kontra polgárok

Belzer és Wayne könyve nem állítja, hogy az USA-ban már megvalósult volna a multik totális diktatúrája – ez azt jelentené, hogy a vállalatok vezetői abszolút kontrollt gyakorolnak a társadalom egésze felett, mindenféle fék nélkül. Talán a „plutokrata köztársaság” jobban leírja Amerika mostani állapotát: a gazdagok, a privilégiumokat élvezők, az elitbe beleszületett emberek által vezetik a társadalmat. Tény, hogy az amerikai szenátus és a képviselőház minden tagja – keresetük alapján – a társadalom felső 1 százalékához tartozik.

Hasonlít ez az ókori Rómára, amely a köztársaság időszakában szintén plutokráciaként működött. A ha-talom a szenátorok kezében koncentrálódott. Az embernek vagy beleszületnie, vagy beházasodnia kellett egy nemesi családba, hogy a hatalomból részesedhessen. Létezett ugyan a szegény, plebejus rétegnek is politikai képviselete, de a tényleges hatalom az elit kezében maradt.

(Az Egyesült Államok korai időszakában is be volt szűkítve a hatalom gyakorlóinak köre: csak a földbirtokos fehér férfiak szavazhattak – a szavazati jogok később kibővültek, a jelek szerint viszont a hatalom most egy még sokkal szűkebb elitréteg kezébe került.)

„Korporatokráciának” (az angol corporate szóból, amelynek jelentése vállalati, céges) is nevezik ezt, amikor olyan gazdasági és politikai rendszer jön létre, amelyben az óriásvállalatok érdekei érvényesülnek az állampolgárok érdekeivel szemben. Jeffrey Sachs közgazdász A civilizáció ára (The Price of Civilization) című, 2011-ben megjelent könyvében korporatokráciának nevezete az USA-t. A szerző szerint ennek a rendszernek a kialakulásához több tényező is hozzájárult: a globalizáció, amely a munkavállalók befolyását csökkentette, a nagyvállalatoknak kedvező kampányfinanszírozási rendszer, illetve az USA-nak a második világháború után fenntartott hatalmas hadiipara – amelynek beszállítói, haszonélvezői szintén óriáscégek.

A nagyvállalatok elképesztő növekedése az egyenlőtlenséget növelte az amerikai társadalomban. A kaliforniai Berkeley Egyetem egy 2014-es tanulmánya rámutatott, hogy az elmúlt 10 évben a vagyongyarapodás jelentős hányada nem az amerikai kis és középvállalkozások tulajdonosait, hanem a társadalom felső 0,1 százalékát, a „szuperelitet” gazdagította. (A 0,1 százalékhoz az a mintegy 320 ezer ember tartozik, akiknek az éves jövedelme meghaladja a 2 millió dollárt – ez havi 50 millió Ft jövedelemnek felel meg!)

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: