Kereső toggle

A történelem fekete napja

Grüll Tibor a zsidóság legnagyobb gyászünnepéről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten emlékeztek a zsidóság legnagyobb kollektív gyászünnepére. Tisá beáv (áv hó 9-e) napján a történelem különböző korszakaiban olyan csapások érték a zsidóságot, amelyek máig ható következményekkel bírnak. Hogy csak kettőt említsünk: a Második Templom pusztulása Kr. u. 70-ben és a „nagy diaszpóra” kezdete a Bar Kochba-felkelés leverése után, Kr. u. 136-tól. Áv hó 9-e azonban – úgy tűnik – nemcsak a zsidó nép számára hozott rengeteg szenvedést, hiszen például az első világháború kezdete is erre a napra esett.

Az Izraeli Régészeti Hatóság a múlt hét végén meglepetésszerűen bejelentette, hogy a Dávid városában zajló ásatásokon újabb bizonyítékaira bukkantak annak, hogy a babilóniaiak Kr. e. 586-ban elpusztították Jeruzsálemet. A Bibliában olvasható leírás szerint II. Nabukudurriuszur csapatai „az Isten házát meggyújták, Jeruzsálem kőfalait lerontották, palotáit mind elégeték tűzzel, és minden drágaságait elpusztították.” (2Krón. 36:19) A régészek most ennek a pusztításnak a nyomait találták meg elszenesedett famaradványok formájában az úgynevezett „G-körzetben”, ahol a ’60-as években már folytak izraeli ásatások. Akkoriban Nahman Avigad régész több mint hatvan olyan pecsétet talált egy lerombolt épület maradványai között, amelyeken számos korabeli zsidó előkelőség, sőt, szinte az egész királyi udvar személyzetének nevei megtalálhatók voltak. Igazi világszenzáció volt, hogy Jeremiás könyvének több szereplője – köztük Báruk, a próféta személyi titkára – is ott szerepelt e nevek között.

Az Első és Második Templom vége

Az Első Templom pusztulása – amelyet még Salamon, Izrael harmadik királya épített – nem érte teljesen váratlanul a zsidóságot. A Krónikák könyve is úgy fogalmaz, hogy mindez azért történt, hogy „beteljesedjék az Úrnak Jeremiás szája által mondott beszéde”. A babilóniaiak lerombolták ugyan a Templomot, és Júdea lakosságát fogságra hurcolták, de ez az időszak sem tartott örökké. A Jeremiás siralmai, amely a templompusztulás és a babilóni fogság prófétájának szavait tartalmazza, ugyan telis-tele van keserűséggel, de a reménység még ebben a szomorú helyzetben is felcsillan: „Mert nem zár ki örökre az Úr. Sőt, ha megszomorít, meg is vigasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.” (Jer. sir. 3:31–32)

És a száműzetés keserű esztendei után valóban be is következett a meg-ígért szabadulás! A száz évvel korábban, Ézsaiás próféta által megjövendölt szabadító pedig nem más volt, mint II. Kürosz perzsa uralkodó, aki Kr. e. 538-ban kiadta nevezetes rendeletét arról, hogy a babilóniaiak által elhurcolt valamennyi nép – köztük a zsidók is – visszatérhetnek otthonukba, sőt, Ezsdrás szavai szerint azt is rendeletbe adta, hogy „az Úr, a mennynek Istene e föld minden országait nékem adta, és Ő parancsolta meg nékem, hogy építsek néki házat Jeruzsálemben, mely Júdában van; Valaki azért ti köztetek az ő népe közül való, legyen vele az ő Istene, és menjen fel Jeruzsálembe, mely Júdában van, és építse az Úrnak, Izráel Istenének házát, ő az Isten, ki Jeruzsálemben lakozik.”

Ez lett a Második Templom, amely sok viszontagság után végül újra felépült korábbi helyén, a jeruzsálemi Templom-hegyen. Ez a Szentély ugyan jóval kisebb és szerényebb kivitelű volt, mint a salamoni, de a próféták szavai szerint nagyobb ígéretek kötődtek hozzá. Aggeus próféciája szerint az Úr azt mondotta: „És megindítok minden né-pet, és eljön, akit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsőséggel (…) Nagyobb lészen e második háznak dicsősége az elsőnél (…)” Nyilvánvaló, hogy ezek a szavak a megígért Messiásra vonatkoznak, aki az Újszövetség szerint nem más, mint a názáreti Jézus.

Jézus szolgálata idején, vagyis Kr. u. 30–32 között már a Heródes által újjá-épített (de még be nem fejezett) Templom magasodott Jeruzsálemben. Ez a tény még a zsidó vallás egyes vezetőinek körében is komoly aggodalmakra adott okot, hiszen sokan a Heródes-klán uralmát teljességgel illegitimnek tekintették.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: