Kereső toggle

Dogmákkal a hit ellen

Az új ateizmus vallásháborúja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyakorlatilag húsz éve tart már az a technológiai és tudományos forradalom, amely az eltelt időszakban teljesen átformálta a világot, és amelynek következtében a hétköznapi életünk, szokásaink és jövőképünk is teljesen átalakult. A mindennapi élet átalakulása mellett ez a forradalom egy olyan új és egyre erősödő világnézetet – új ateizmus – is kitermelt, amely mára milliók számára vált meghatározó eszmerendszerré, anélkül, hogy ezt észlelték volna.

Bár felbukkanása a tudomány és a technológiai fejlődés felgyorsulásához kapcsolódik, az új ateizmus elsősorban nem egy tudományos világnézet, hanem egy olyan ideológiai rendszer, amely maga is vallási jegyekkel rendelkezik: megvan a saját dogmatikája, megvannak az apostolai, prófétái és evangélistái, jelen van benne a vallási türelmetlenség, és gyakorlatilag vallásháborút is folytat.

A dogma

Peter Atkins professzor. Világnézete tudósgenerációk felfogását befolyásolja.
Az új ateizmus centrális dogmája tulajdonképpen igen egyszerű: a tudomány mindent megmagyaráz, mindenre választ ad, tisztán tudományos alapokon nemcsak az univerzum működése írható le, hanem létezésének oka is. Ezt a centrális dogmát a legtömörebben Peter Atkins híres brit vegyészprofesszor fogalmazta meg, aki szerint „semmi okunk, hogy azt gondoljuk, a tudomány nem tud megbirkózni a létezés minden aspektusával. Csak a vallásos emberek – akik közé nemcsak az előítélettel rendelkező hívőket, hanem az alulinformált embere­ket is sorolom – remélik azt, hogy akár a fizikai univerzumnak, akár a megtapasztalások univerzumának van egy olyan sötét szeglete, amelyet a tudomány nem tud megvilágítani. A tudomány ezzel szemben semmilyen akadályt nem ismer…”.

Ez a gondolat mellesleg nem tekinthető teljesen újnak: a 2. világháborút követően ugyanis már jelen volt a közgondolkodásban a tudomány „istenítése”, vagyis az a gondolat, hogy a tudomány minden kérdésre választ tud adni, gyógyszert talál az összes betegségre, és létrehozza a tudósok által vezetett tökéletes társadalmat. H. G. Wells híres sci-fi író a Nyílt összeesküvés című könyvében például már 1935-ben egy a tudósok által vezetett világkormány létrehozását javasolta. A történelem azonban másképpen alakult, és ez a materialista optimizmus néhány évtizedre megtorpant. Az elmúlt húsz évben azonban a szcientizmus vagy – népszerűbb nevén ­– új ateizmus egyre inkább teret hódít, nem függetlenül attól a hatalmas fejlődéstől, amely végbement a tudomány és ezen belül a biológiához kapcsolódó tudományterületeken.

Jelenet a Mentő-expedíció című filmből. Az új ateizmus a populáris kultúra része lett.
Ian Wilmut skót tudós húsz évvel ezelőtt klónozta Dolly-t, a bárányt, és bár a tökéletes másolat sok betegséggel küzdött és korán pusztult el, mégis egy olyan tudományos forradalomnak a jelképe, amely még most is tart. Ha számba vesszük az azóta elért tudományos eredményeket, ezek valóban lélegzet­elállítóak: 1999-ben feltérképezték az ember genetikai állományát, hatalmas áttörések történtek az őssejtkutatások területén, szintetikus baktériumokat állítottak elő, egy örökletes betegség felszámolásának érdekében emberek genetikai állományát részlegesen kicserélték – és ezek csupán a biológia eredményei. Ezzel párhuzamosan a fizikában megtalálták a hatvanas években megjósolt Higgs-bozonokat, egy éve pedig megfigyelték a száz évvel ezelőtt Einstein által prognosztizált gravitációs hullámokat. A CERN fizikusai valamivel több mint 25 éve alkották meg a World Wide Web-nek nevezett világhálót – annak érdekében, hogy a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék adataikat –, elindítva az internetnek nevezett technológiai forradalmat, amelynek hatásait nap mint nap tapasztalhatjuk. Összességében tehát világosan látni, hogy a tudomány és a technológia területén az elmúlt húsz évben robbanás­s­zerű fejlődés történt. Ennek fényében érthető, hogy ez sokakban vált ki csodálatot vagy rajongást a tudomány iránt, vagy akár hitet annak mindenhatóságában. Ugyanakkor kijózanító azt látni, hogy a tudomány vagy a technológia fejlődése nem járt együtt a jellem vagy a lélek fejlődésével: a technológiai robbanás ellenére nincs kevesebb társadalmi feszültség, nem lett nagyobb a társadalmi harmónia, az internet jelenléte pedig tömegek jellemében végzett korábban elképzelhetetlen pusztítást.

Az ateizmus apostolai és evangélistái

Az új ateizmus nagy lendületet vett az utóbbi tíz évben, elsősorban annak köszönhetően, hogy a mozgalom vezetői zelótai eltökéltséggel terjesztik meggyőződésüket. Az új ateizmus arcának, vagy túlzóan „pápájának” nevezett Richard Dawkins evolúcióbiológus volt a legismertebb személyisége annak az ateista kampánynak, amely 2009-ben Nagy-Britanniában buszokon elhelyezett plakátokon hirdette, hogy „Isten valószínűleg nem létezik. Hagyd abba az aggódást és élvezd az életet”. Dawkins mellesleg saját pénzéből is támogatta a reklámhadjáratot. Érdekes adalék a történethez, hogy a kampányt követően keresztény szervezetek is szerettek volna hasonló jellegű, de ellentétes tartalmú plakátokat elhelyezni a londoni buszokon, ezt azonban megakadályozta a Boris Johnson által irányított városvezetés.

Elon Musk, a technológia evangélistája.
Az új ateizmus berobbanása természetesen nem a plakátoknak köszönhető, hanem a mozgalom „apostolainak” is tekinthető tudósoknak, akik kiváló eredményeket értek el a területükön, rendkívüli szónokok, és kiemelkedő tanárok. A nyugatinak nevezett világban – beleértve Magyarországot is – kis túlzással nincs olyan vegyész vagy gyógyszerész, aki nem Peter Atkins könyveiből tanult volna. Edukatív stílusának köszönhetően Atkins szemlélete, világnézete értelmiségiek százezreinek világnézetét befolyásolja.

A mozgalom fő ideológusának talán Richard Dawkins tekinthető, aki könyvei olvasmányos stílusával, vitakészségével vívta ki magának ezt a pozíciót. A közelmúltban megjelent önéletrajzi művének a címe – Gyertyaláng a sötétben –  is jól mutatja, hogy miként tekint a saját tudományos és közéleti szerepére.

Az új ateizmus filozófiájának elterjedésében kulcsszerepe volt annak, hogy ez a világnézet megjelent a populáris kultúrában: izgalmas és szórakoztató filmek sora készült ennek jegyében. Az egyik legismertebb és legnagyobb hatású – legalábbis az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában – az itthon Agymenők címen ismert, rendkívül népszerű filmsorozat. A sorozat eredeti címe The Big Bang (A Nagy Bumm) az ősrobbanásra utal, és minden rész kezdő képsoraiban levezeti – ezt persze a nézők szinte észre sem veszik –,  hogy az élet eredete a nagy robbanásnak köszönhető. A sorozat főhősei „jófej”, vidám fizikusok, akiknek szinte vallása a tudomány. Az antihősök közé tartozik az egyik zseni édesanyja, a beszűkült, vallásos texasi háziasszony, aki mindent imával akar megoldani (és nem tudománnyal).

Szintén a szcientizmus filozófiája hatja át például A marsi című regényből készült filmet (Mentőexpedíció): a főhős a Marson ragad, ám tekintettel arra, hogy nemcsak képzett űrhajós, de biológus is, nem esik kétségbe, hanem krumplitermesztésbe kezd a túlélés érdekében. Az izgalmas film végső kicsengése: a tudomány mindent megold.

Nem említhető egy napon a filmsorozatokkal, de óriási hatást fejtenek ki az úgy nevezett TED (Technology, Entertainment, Design = Technológia, Szórakoztatás, Dizájn) programok, amelyeken a legváltozatosabb területekről hangzanak el nagyon magas színvonalú, szórakoztató előadások mindössze húsz percben. Bár ezek a műsorok nem csak a tudomány és a technológia területével foglalkoznak, a legnézettebb és legközkedveltebb előadások technológia jellegűek – például hogyan menjünk lifttel az űrbe –, amelyeket áthat a szcientizmusba, vagyis a tudomány mindenhatóságába vetett hit.  

Vallásháború

Richard Dawkins szerint Isten csak egy megcsalattatás.
Tekintettel arra, hogy a szcientizmus vagy az új ateizmus legjelesebb képviselői komoly és nagyon sikeres tudósok, az avatatlan szemlélő arra számítana, hogy elegáns vitákat folytatnak az élet és az univerzum eredetének kérdésében. Ez viszont távolról sincs így: az új ateizmus egyik legmeglepőbb – és a vallásokra jellemző tulajdonsága – a mozgalom militánssága, illetve türelmetlensége a hittel és a vallásokkal szemben. Steven Weinberg Nobel-díjas fizikus egy 2006-ban tartott konferencián azt állította, hogy „a világnak fel kell ébrednie a vallás okozta rémálomból. Mindent meg kell tennünk, amit csak lehet, hogy meggyengítsük a vallás szorítását. Valójában ez lehet a legnagyobb hozzájárulásunk a civilizációhoz”. Richard Dawkins véleménye sem kedvezőbb a témában. Az oxfordi professzor szerint „manapság népszerű apokaliptikus képet festeni azokról a veszélyekről, amelyet mondjuk az AIDS, a kergemarha-kór vagy más betegségek jelentenek az emberiségre nézve. Hasonló veszélyt jelent a hit. Ugyanolyan veszélyes, mint a fekete himlő, csak nehezebb kiirtani. A hit ugyanis olyan hiedelem, amely nem tényekre épül” – írta a The Humanist című lapban, a Vallás-e a tudomány című cikkében. Richard Dawkins harcos ateizmusa nem koherens és sokszor meglepő területekre is kiterjed.

Az Isteni téveszme című könyvében Dawkins azt állítja, hogy a Bibliában, Józsué könyvében leírt honfoglalás „erkölcsi szempontból nem különböztethető meg Lengyelország Hitler általi lerohanásától vagy Szaddám Huszeinnek a kurdok ellen elkövetett mészárlásától”. Tekintettel arra, hogy Dawkins egy olyan könyv és olyan történetek ellen intéz kirohanásokat, amelyekben valójában nem hisz, jól kitapintható, hogy a vallásokkal és a hittel szembeni ellenérzései nem tudományos tevékenységének eredményei, hanem egy a priori, vagyis előzetesen is létező világnézet. Ugyanez tetten érhető az új ateizmus számos ismert személyiségénél, vagyis a hit és vallásellenességük oka nem a tudomány, hanem az már korábban is jelen volt az életükben.

Olvasson tovább:

  • A falusi srác szerencsét próbált - Interjú Oláh Gergővel

    Volt, hogy közmunkásként az utolsó húszforintosért túrta fel a lakást, ma már az egyik legnépszerűbb magyar énekes.
  • A rendelt idő

    Az idő kereke örökké forog – ez a gondolat az ősi Babilonban született, de a mai napig ez a tudat ringatja az emberiséget abban a kényelmes hitben, hogy az időben, a végtelen Kronoszban sötét múltja elfolyik, fényes jövője pedig örökké tart. A mai tudományos világkép, a görög–római kultúra, a...
  • Szolidaritási tüntetés Denverben. Betelepítés, nyílt határok, vallási integráció.

    Keresztények a betelepítés és abortusz mellett

    Új felekezetközi mozgalmat hozott létre Amerikában a Trump-ellenesség. Az elnök rendelete az átmeneti beutazási korlátozásokról és az abortusz-szervezeteknek nyújtott szövetségi támogatások megvonásáról arra indított számos egyházi vezetőt, hogy demonstratív módon kiálljanak a muszlim bevándorlók...