Kereső toggle

A Feltámadás temploma: feltárták Jézus sírhelyét

Jeruzsálemben több mint 500 év után először láthatták a történelmi helyszínt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Történelmi események zajlottak Jeruzsálemben október végén. A Szent Sír-templom évszázadok óta érintetlen köveit most mozdították meg először. Nem is akármelyik pontján: egyenesen a Jézus sírjaként számon tartott teremben. Az esemény a helyszínen és az egész világon számos keresztény felekezet híveit és képviselőit is megmozgatta, csakúgy mint a régészet berkeit.

Nagyszabású munkálatok indultak Izraelben, a híres Szent Sír-templomnál. A Jeruzsálem Óvárosában található templomról nem kevesebbet állítanak évszázadok óta, mint hogy Jézus Krisztus egykori sírja fölött áll, éppen ezért a helyszínt keresztények és turisták milliói látogatják. Ennek az állításnak azonban hosszú ideje csak a történelmi emlékezet és a tradíció ad hitelt. Most azonban a megindult átfogó munkálatok keretében a régészeknek lehetőségük nyílt megvizsgálniuk a helyszínt.

Soha nem fényképezték még

A Szent Sír-templom közel kétezer éves múltra tekint vissza, de a most zajló munkálatok nem régészeti szempontból számítanak szenzációs eseménynek, hanem azért, mert az épület legkülönlegesebb területét is érintik: a Jézus Krisztus sírjaként számon tartott helyiséget. Erre a pontra egy kisebb épületet építettek a templomon belül, amelynek egyik termében található egy márványlappal lefedett sír. Ezt a kis épületet közel kétszáz éve nem újították fel, a sír fedelét pedig legalább 1555 óta nem mozdították el a helyéről.

Október 26-án zarándokok és turisták tömegei várakoztak feszülten a templom előtt, amelyet a széles tömegek elől aznap korán elzártak. Ekkor került sor a történelmi pillanatra: régészek leemelték a sírt elfedő egy-másfél méteres márványtáblát. A feltárást végző szakemberek munkáját izgatottan figyelték a templomba beengedett egyházi személyek, köztük a ferences rend szerzetesei, a görög ortodox papok és a kopt egyház képviselői. Úgy tűnik azonban, hogy a helynek nem csak egyházak tulajdonítanak nagy jelentőséget.

„Ez egy nagyon szent hely, ez az érzése az embernek ebben az épületben, különösen a sírnál. Azt lehet látni, hogy a zarándokok extázisba kerülnek ezen a helyen. Sokakon látható, hogy olyasmit jelent ez nekik, amiben egész életükben hittek. Ez a speciális hangulat áthatja az egész helyet” – nyilatkozta Fredrik Hiebert, a National Geographic archeológusa, aki részt vesz a projektben.

A CBN televízió riportja szerint a helyszínen dolgozó szakemberek közül sokaknak többet jelent ez a projekt egy megszokott munkánál. Egy görög mérnök úgy fogalmazott, hogy görög ortodox lévén nagy izgalommal végzi a feladatát, és bár eddig is egyházi műemlékeken dolgozott, ez a mostani feladat rendkívüli és különleges számára. „Nem hiszem, hogy valaha is ennél nagyobb jelentőségű helyszínen leszek” – mondta.

A munkálatok alapvetően a kegyhely állagmegóvása érdekében indultak el, ugyanis a sír fölé emelt kisebb épület már évtizedek óta felújításra szorul egy földrengés miatt. Felekezeti nehézségek és pénzhiány következtében azonban csak 2015-ben sikerült elérni, hogy megkezdhessék a feltárást az Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem szakembereivel. A helyreállítás több mint 4 millió dollárba kerül, amelynek költségeihez hozzájárult II. Abdullah jordán király, továbbá Mica Ertegun, aki a legnagyobb nemzetközi magán műemlékvédő szervezet, a World Monuments Fund nevében 1,3 millió dollárral támogatta a felújítást. A munkálatokat jövő év folyamán fogják befejezni.

Különlegesség, hogy a sír belsejéről még soha semmilyen fénykép vagy rajz nem született. Az évszázadok óta tisztelt sírt emberöltők óta most lehetett először megnézni belülről. Habár csak 60 órát kaptak a kutatók a vizsgálatokra, a kutatás vezetője szerint professzionálisan dokumentálták a helyszínt annak érdekében, hogy a világon minden érdeklődő tudós úgy tudja majd megvizsgálni az adatokat, mintha ő is ott járt volna bent a sírban.

„Teljesen meg vagyok döbbenve. Remegnek a térdeim, mivel erre nem számítottam” – mondta Fredrik Hiebert a sír feltárása után. Ugyanis a vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a sír belseje az idők során teljesen érintetlen állapotban maradt fenn, ami izgalmas fejlemény a tudósok és a történészek számára is. Különösen ha megnézzük, milyen sorsa volt a helyszínnek az elmúlt kétezer évben.

Történelem viharaiban

Úgy tartják, hogy már az 1-2. században tisztelettel tekintettek a keresztények erre a helyre Jézus Krisztusra emlékezve. Ezt látszik bizonyítani, hogy Euszebiosz leírása szerint Hadrianus császár azért épített pogány templomot ide, hogy azzal elfedje Jézus sírjának helyét. A császár Afroditének szentelt templommal akarta hangsúlyozni a római államvallás felsőbbségét a keresztények előtt. (Hadrianus volt továbbá az, aki Jeruzsálemet Aelia Capitolinára nevezte át, a Szentföld területét pedig Palesztinára.)

Nagy Konstantin azonban, miután anyja, Heléna meglátogatta a helyszínt, leromboltatta a pogány templomot, és rátalált egy sziklába vájt sírra. Ekkor monumentális munkába kezdett, és templomot épített a hely fölé. A sír ezáltal egy épület része lett, méghozzá úgy, hogy évtizedekig tartó munkával kivájták és elhordták a domboldalt és a sziklafalat a sír körül, miközben csak annak hagyták meg az eredeti falait. A 7. században a perzsák támadásakor a templom leégett, de Herakleiosz császár újjáépítette. 638-ban Omár kalifa vezetésével a muszlim seregek meghódították Jeruzsálemet, de a templom továbbra is keresztény használatban maradt. Egészen 1009-ig, amikor is a fatimida al-Hakim kalifa a keresztény istentiszteleti helyek ellen indított hadjárata során teljesen szétverte, és csak romhalmazt hagyott a helyén.

Valójában a templomot csak az első keresztes hadjárat lovagjai állították helyre, akiknek vezetője, Bouillon Gottfried a „Szent Sír védelmezőjének” tartotta magát. A keresztesek építették újjá a sír körüli épületkomplexumot is. Ebből az időből ered, hogy három keresztény felekezet felügyeli az épületet: a görög ortodox, az örmény ortodox és a római katolikus. Később csatlakozott ehhez még három felekezet: a kopt, az etióp és a szír ortodox egyház, melyeknek mind megvan a saját épületrészük és hatáskörük.

Érdekesség, hogy a sírhoz a görög ortodox egyház csodákat is köt. Állításuk szerint minden évben az ortodox húsvét előtt egy fény gyullad ki a templomban Jézus sírjában. Egy görög ortodox pap azt állítja egy görög tévéinterjúban, hogy ő annak hatására lett gyerekpszichiáterből pap, hogy elment a Szent Sír-templomba egy kamerával annak bizonyítására, hogy a „szent tűz” egy hazugság, azonban ő is megtapasztalta.

A Szent Sír-templom lett a Latin Patriarchátus székhelye 1244-ig, miután a keresztesek rövid időre visszaszerezték a várost. 1555-ben a ferencesek felújították az épületet, amelyben a következő századokban földrengés és tűzvészek okoztak károkat. A sírt magát azonban, úgy tűnik, megőrizték a jelentős károktól a védelme érdekében ráhelyezett márványfedél és a fölé emelt épületek.

A legélőbb helyszín

A sír felnyitása után – a tudósok számára meglepő módon – a márványlap alatt egy törmelékrétegre találtak, amely értékes vizsgálati eredmények alapjául szolgálhat. Majd pedig egy újabb márvány sírfedél került elő, amelynek a tetejére egy kereszt van felvésve és valószínűleg a keresztesek idejére datálható. Mindezek alatt pedig jó állapotban tárták fel azt a mészkősziklát, amely az eredeti sírt alkothatta. A régészek így most először a történelemben képesek lesznek tudományosan megvizsgálni azt a felületet, amelyről századok óta úgy tartják, hogy Jézus Krisztus teste nyugodott rajta egy ideig.

Annak érdekében, hogy meg lehessen győződni arról, hogy valóban ezen a helyen helyezték el Jézus testét, a tudósoknak át kell nézniük azokat a leleteket és adatokat, amelyek csak most kerültek napvilágra. Martin Biddle archeológus véleménye szerint Euszebiosz nem tévedett ezzel a hellyel kapcsolatban, és most már csak meg kell találniuk a szakembereknek a bizonyítékokat. Dan Bahat, a Jeruzsálemi Körzet egykori főrégésze szerint pedig nincs még egy olyan helyszín, amellyel kapcsolatban ilyen megalapozott lenne a feltevés, hogy Jézus sírját jelöli, ezért nincs semmi ok arra, hogy hiteltelennek tekintsük. A dokumentáció és az előkerült leletek készen állnak a tudósok vizsgálatára a kérdés tekintetében. A márványfedelet azonban visszahelyezték, és újra lezárták a sírt, és talán a következő évszázadokban vagy évezredben nem is nyitják fel újra – fogalmaz a National Geographic. A sír megítélése azonban már biztosan nem lesz akkora rejtély a most elinduló kutatások eredményeképp, mint korábban.

„Mindannyian átérezzük a szent sír értékét. A szent sír a legélőbb helyszín a világon! A feltámadás üzenetét közvetíti” – jelentette ki Antonia Moropoulou, a restaurációs munkákat vezető professzor. Az épületet valóban Feltámadás templomának is nevezik, hiszen Jézus sírjának helye egyben a feltámadása helyét is kell, hogy jelentse. A Biblia szerint Jézus teste három napig volt a sírban, ezután feltámadott, majd a tanítványaival eltöltött negyven nap után elragadtatott a mennybe.

Olvasson tovább: