hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hat megapolisz, amelyek alatt bármikor megindulhat a föld
Törésvonalon

2016. 06. 23.
Bár a földrengés messze a legkiszámíthatatlanabb és legdrámaibb megnyilvánulása a természet erőinek, az emberiség mégis ősidők óta előszeretettel építi legnépesebb városait, civilizációit a kéreglemezek ingatag határaira. Ma is több mint 300 millió ember él a földrengésveszélyes zónákban, köztük olyan nagyvárosokban is, amelyek mind létszámban, mind pedig kulturális, politikai hatásukban korunk meghatározó pontjainak számítanak. A földrengések időpontját nem lehet előre jelezni, a történelmi kutatás azonban segít megállapítani a várható gyakoriságukat. Öt olyan megapoliszt gyűjtöttünk össze, ahol a szakemberek szerint bármikor megindulhat a föld. Közöttük van olyan, ahol erre egyáltalán nem készültek fel.

Isztambul 200-300 évente

A bizánci Konstantinápoly, majd az Oszmán Birodalom központja, (I)Sztambul az Eurázsiai- és az Anatóliai-lemez határán fekszik, így nem véletlen, hogy történelme során már három 7-es erejű földinduláson van túl. 2015-ben a Time magazin a világ három legveszélyeztetettebb városa közé sorolta Isztambult. A potsdami Német Földtani Kutató Intézet négy évig vizsgálta a város bejáratát képező Márvány-tenger szeizmikus rezgéseit, és ezekből arra jutott, hogy nemcsak a politikai, hanem a kéreglemezek közötti feszültség is rohamosan nő a térségben. Bár magát a várost utoljára 1766-ban érte közvetlen támadás a föld alól, 1999-ben a tőle keletre fekvő Izmit pusztító, 17 ezer áldozatot követelő rengése már 7-es erősségű volt. Hasonlóan erős figyelmeztetést hordoz az 1912-es ganosi és az 1939-es erzincani földrengés is.

A várost először 557-ben érte egy nagyobb kinetikus találat, ami a falaktól kezdve egészen a Hagia Szophia kupolájáig teljesen lerombolta a Bizánci Birodalom központját. Isten „haragját” ráadásul hamarosan követte Isten „ostora” is, ugyanis a megmaradt romokat alig egy évvel később hun rablóhordák fosztották ki. Egy évezredre rá következett be a kortárs költők által csak „ítélet napjának” nevezett 1509-es rengés, ami a tenger felől érte a várost szökőár és ötnapos folyamatos földindulás formájában. Ekkor közel tízezer ember halt meg, teljes kerületek tűntek el, és több mint 109 mecset omlott össze. A kutatók a történelmi adatok alapján 200 és 250 évente valószínűsítik a 7-es közeli vagy annál nagyobb erejű földrengést a térségben, ami összevetve a potsdami intézet által észlelt tengeri aktivitással 40 és 70 százalék közé teszi annak esélyét, hogy 2034-ig egy újabb nagy erejű földrengés rázza meg Isztambult.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!