Hol van Isten a neten?

Az „Isten keresése” kifejezést sajátos jelentéssel látta el egy amerikai férfi. Kevin Lynch úgy gondolta, hogy olyan sokan beszélnek Istenről az interneten, hogy érdemes lenne folyamatosan kimutatni, hány helyen „jelenik meg” naponta. Úgy véli, hogy „ott van Isten, ahol beszélnek róla”, ezért kidolgozott egy olyan programot, amely rákeres „Istenre” az interneten, és megjelöli azokat a honlapokat és bejegyzéseket, amelyekben – bármilyen összefüggésben – szerepelt az „Isten” szó.

Lynch az eredményekből létrehozott egy weboldalt „Isten itt járt” (god-was-here.com) néven, amely egy félig komoly, félig humoros, szatirikus bloggá vált.

A honlapon Amerika térképe jelenik meg, amelyről például leolvasható, hogy egyes államokban azon a napon addig hányszor mondták azt, hogy „hála Istennek!”.

Az oldal a hálaadás okait és szövegkörnyezetét is vizsgálja: „Isten 144-szer segítette meg Texast, New Yorkot pedig 119-szer” stb. De azt is feljegyzi az oldal, hogy hányszor káromkodtak a csetelők Isten nevével, valamint hányszor említették a kávét és Istent egy kontextusban. Megtalálhatjuk az „Isten mint magántanár” opció alatt azt, hogy azon a napon hányan adtak hálát Istennek sikeres vizsgájukért, házi feladatukért stb. Az „Isten, a házasságszerző” menüpont alatt pedig láthatjuk, mennyien adtak köszönetet a párjukért üzeneteikben. És ugyanígy minden másért: munkáért, autóért, vagy éppen a délben elfogyasztott McDonald’s-menüért stb.

Olvashatunk olyanról, hogy „Isten egy magánedző”, „Isten 2461 embert ébresztett föl ma”, amelyek csak annyit jeleznek, hogy hány helyen említették az edzést vagy az ébresztőórát egy mondaton belül.

A klasszikus kérdés természetesen sokakban felmerülhet: „Mire jó ez az egész?”, de éppen ez az a kérdés, amire a legnehezebb válaszolni a különböző internetes „projektek” kapcsán, amelyekben a világ minden táján élő emberek élik ki magukat, idejüket nem sajnálva.

A Facebookon is hasonló esetekkel állunk szemben. A közösségi oldalakat sokan már gyakrabban használják, mint a telefont. Milliók követik nyomon „sztárjuk” életét az interneten keresztül. Mióta nemcsak saját név alatt, hanem mások nevében is lehet Fb-oldalt indítani, csak idő kérdése volt, hogy valaki – nem kevés önbizalommal és merészséggel – elkészítse „Isten” Facebook felhasználói profilját is, ami már több mint hatszázezer követővel rendelkezik. Ez az önjelölt oldal azonban gátlástalanul visszaél „Isten” nevével: a legkülönbözőbb témákban foglal állást: „Mondtam a pápának, hogy, ami sok,

az sok, és mennie kell” – írta XVI. Benedek lemondásáról. A névtelen szerző sok bejegyzésében a melegek mellett kardoskodik, és gyakran közöl olyan fotókat, amelyeken két állat képéből montázsol össze egy új egyedet, és azzal mint egy új „teremtménnyel” büszkélkedik: ilyen például a mókuspók, jegesdisznó stb. Időnként elsüt néhány ízléstelen bibliai viccet, amelyeket az oldal követői hasonlóan morbid és ízléstelen hozzászólásokkal gyarapítanak. Akik felháborítónak tartják az oldalt, időnként írnak is az „internetes hamis Istennek”, amire általában meg is érkezik a kioktató válasz – valahonnan, a net számtalan anonim rejtőzködő kaméleonjainak egyikétől.