hetilap

Hetek hetilap vásárlás
„A diktatúra pápája”
– állítja Horacio Verbitsky Jorge Mario Bergoglio megválasztásáról

2013. 03. 21.
Horacio Verbitsky argentin tényfeltáró újságíró (képün­kön) a kilencvenes évek eleje óta kutatja az argentin katonai diktatúra elhallgatott bűn­cselekményeit. Ő tárta fel többek között a hírhedt „haláljáratoknak” a történetét, amely során a rendszer által ellenséges személyeknek minősített foglyok ezreit likvidálták úgy, hogy az elkábított embereket repülőgépekről a tengerbe dobták. Verbitsky akkor kezdett foglalkozni Jorge Mario Bergoglio múltjával, amikor Emilio Mignone volt argentin oktatási miniszterhelyettes 1998-ban azt állította, hogy az egyházi vezetőnek köze van leánya, Mónica eltűnéséhez és halálához. A lányt, aki katolikus tanárként Buenos Aires szegénynegyedeiben végzett szociális munkát, ugyanazon a héten rabolták el, mint két jezsuita papot, Orlando Yoriót és Francisco Jalicsot, akik ugyanabban a negyedben tevékenykedtek.

Verbitsky több könyvet is írt az argentínai katolikus egyház és a hatalom kapcsolatáról. Ezekben többek között így ír: Orlando Yorio 1985-ben a katonai jun­ta vezetőinek első perén így vallott Bergoglióról: »Biztos vagyok benne, hogy ő adta át a nevünket a hadseregnek.« Bergoglio ideológiai meggyőződésből támo­gatta a juntát. Az 1970-es évek elején a jobboldali peronista Guardia de Hierro (Vasgárda) szervezettel volt kapcsolatban, amelynek tagjai – a peronista adminiszt­ráció más tagjaival együtt – a „Három A” (Argentin Antikommunista Alliansz) elnevezésű halálosztagokban szol­gáltak. Ezek a különítmények már a katonai junta hatalomra jutása előtt megkezdték a hadsereg baloldali ellenzékének a likvidálását. Emilio Massera tengernagy, a hadi­tengerészet parancsnoka és egyben a junta fő ideológusa az „eltűntek” vagyonának szétosztásában is alkalmazta a gárdát.

Yorio azzal vádolta Bergogliót, hogy „kapcsolatban állt Massera tábornokkal, akit arról tájékoztatott, hogy a gerillák egyik vezetője vagyok”. A junta a fennálló társadalmi renddel szembeni legkisebb ellenvéleményt vagy az üldözöttekkel való szolidaritás kifejezését is „terrorizmusnak” bélyegezte. Francisco Jalics egy korábbi könyvben azt állította, hogy Bergoglio megígérte neki, tisztázni fogja őket a hadsereg előtt, hogy nem „terroristák”. „Egy katonai tisztviselő későbbi vallomása, valamint 30 olyan dokumen­tum, amihez utólag jutottam hozzá, kétséget kizáróan igazolta előttem, hogy ez az ember nem tartotta meg az ígéretét, épp ellenkezőleg: ő továb­bította rólunk a hamis vádakat a had­seregnek.”

Bergoglio nem volt hajlandó megjelenni a junta felelőseinek tárgyalásán, és a későbbi idézésekre sem reagált. Végül 2010-ben, amikor hajlandó volt részt venni a meghallgatáson, az áldozatok ügyvédjei szerint „kitérő és félrevezető” válaszokat adott. Ber­goglio azt állította, hogy csak a diktatúra bukása után szerzett tudomást arról a gyakorlatról, hogy az elrabolt és eltüntetett anyáktól a szülés után elrabolták a csecsemőket. A nőket ezután kivégezték, a gyermekeket pedig katonai vagy rendőrtiszti családoknak adták. Több tanú hazugságnak nevezte ezt az állítást, mert elmondták, hogy a junta idején Bergoglio segítségét kérték az eltűnt családtagjaik felkutatásában.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!