Kereső toggle

Fenyegető megbékélés

Teológiai program a kalifátusért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) programja a politikai és jogi érdekérvényesítés mellett az iszlámmal szembeni kritikák teológiai semlegesítését is céljának tekinti. Ennek a törekvésnek a jegyében fogant a Közös szó egymás között (Common Word between Us and You) című nyílt levél, amelyet muzulmán tudósok intéztek XVI. Benedek pápához és más keresztény felekezetek vezetőihez. A 2007-ben kelt dokumentum, amelynek egyik kezdeményezője Ekmeleddin Ihsanoglu, az OIC főtitkára, mára az iszlám-keresztény párbeszéd legtöbbet hivatkozott értelmezése lett.

A levél eredeti, rövidebb formája tiltakozásul íródott XVI. Benedek pápa 2006-ban, a Regensburgi Egyetemen elmondott beszédére. „Nézd meg, mi újat hozott Mohamed a világra, és csak gonosz, embertelen dolgokat fogsz látni, egy olyan hitet, amelyet karddal terjesztenek követői.” Ez volt a mondat, ami miatt tiltakozások indultak a muzulmán világban, annak ellenére, hogy a pápa a beszédében hangsúlyozta, hogy ez az „erőteljes” vélemény nem az övé, hanem a 14. században élt bizánci uralkodó, II. Mánuel Paleologosz egyik teológiai értekezéséből idézte. A katolikus egyházfő megválasztása utáni első németországi látogatása során Hit, értelem és univerzalitás címmel tartott előadást hajdani egyetemén, amelynek bevezetőjében arról beszélt, hogy a bizánci uralkodó miként értelmezte egy perzsa muszlim tudóssal folytatott teológiai levelezésében az iszlám szent háború, a dzsihád fogalmát. Benedek pápa később külön nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát az idézet miatt.
A botrány nyomán 138 vezető iszlám tudós fordult nyílt levélben a pápához és a keresztény világ más vezetőihez.
A dokumentum célja az iszlám és a kereszténység közötti találkozási pontok lefektetése volt. Ennek fő indoka, hogy elejét vegye a világ lakosságának több mint felét kitevő két vallás közötti konfliktusoknak. „A modern világ rettenetes fegyverei mellett, miközben a muszlim és a keresztény világ korábban soha nem látott módon egybefonódik, el kell ismernünk azt, hogy egyik fél sem nyerheti meg ezt a csatát, amelyben a közös jövőnk a tét” – áll a levélben.
A dokumentum első része a Koránból vett idézetekkel igyekszik alátámasztani azt, hogy az egyistenhit összeköti az iszlámot és a kereszténységet, és a két vallás szentírásaiban a legfontosabb parancsolat – az egy Isten szeretete – is közös alapot teremt.
A kritikusok szerint a nyílt levél hamis egységet tükröz: egyszerre tagadja a kereszténység alapvető hitvallását és rekeszti ki a zsidóságot a vallásközi párbeszédből. Figyelmeztető, hogy a megbékélésnek egyértelmű korlátot szabnak: „Muzulmánokként azt mondjuk a keresztényeknek, hogy nem vagyunk ellenük, és az iszlám sincs ellenük – mindaddig, míg nem indítanak háborút a muzulmánok ellen a vallásuk nevében…” Ez a megfogalmazás a Koránra hivatkozik, és éppúgy, mint a sorozatunkban korábban idézett emberi jogi definíció, a cselekedetek iszlám értelmezésétől teszi függővé azt, hogy miként reagálnak a muzulmánok.
Elutasító a dokumentum Jézus keresztény értelmezésével kapcsolatban is: „A muzulmánok elismerik Jézus Krisztust messiásnak, nem olyan értelemben, mint ahogy a keresztények (de maguk a keresztények sem tudnak maguk között megegyezni Jézus Krisztus természetéről), hanem a következő formában: »Mária fia, a messiás Jézus Isten küldötte, és egyben az Ő Igéje, akit Máriába ültetett, és egy Tőle származó Szellem.« (Al-Nisza 4:171).”
A Közös szó nyilatkozatot a vitatott pontok ellenére széles körben méltatták a keresztény világban, többek között Rowan Williams canterburyi érsek és maga XVI. Benedek is, aki 2009-es közel-keleti útján azt mondta, hogy a levél a „szeretet üzenetét hordozza”.

Amerikai egyházak Izrael ellen

Az Izraelnek nyújtott „feltétel nélküli amerikai segítség” újragondolására kérte a washingtoni Kongresszust több keresztény egyház és vallási szervezet vezetője. A kongresszusi képviselőknek írt levélben az áll, hogy az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás csak „a status quo és a palesztin területek katonai megszállásának fenntartását szolgálja”. Egyben kezdeményezik, hogy a Kongresszus indítson hivatalos vizsgálatot a külföldi országoknak nyújtott segélyek és a fegyverexport feltételeit rögzítő törvények izraeli megsértése miatt. A tizenöt aláíró között lutheránus, metodista, presbiteriánus egyházi vezetők, valamint az Egyházak Országos Tanácsa ernyőszervezet igazgatója is megtalálható. „Keresztény egyházi vezetőkként igazságos békét szeretnénk az izraeliek és a palesztinok között. Ezért azt kérjük önöktől, hogy az izraeli kormány magatartásától tegyék függővé a támogatások jövőbeli folytatását. (…) Sajnos a feltétel nélkül Izraelnek nyújtott amerikai katonai segély csak a megszállt palesztin területeken élők elnyomását és életkörülményeiknek súlyosbodását okozza” – áll a levélben. Az aláírók szerint ezeket a felszabaduló forrásokat a palesztin keresztények megsegítésére és egy békés civil társadalom megteremtésére lehetne használni. (Hetek-összeállítás)

Olvasson tovább: