Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Pünkösd alkalmából most teljes terjedelmében elérhetővé tettük korábbi lapszámunkban megjelent cikkünket.
Barratt – „pünkösd apostola” Nyugat-Európában – a századfordulón pásztorként szolgált felekezetében Oslóban (akkor még Christiana volt a város neve). 1906-ban Amerikába utazott azzal a céllal, hogy egy prédikációs programhoz támogatókat találjon.
Mialatt New York Cityben tartózkodott, Barratt megneszelte az Azusa utcai ébredés hírét, és ösztönösen felismerte benne a Szellem régóta várt kitöltetését, a „kései esőt”. Mint abban az időben sokan, ő is szükségesnek érezte, hogy Los Angelesbe utazzon, és ott Szent Szellem-keresztségben részesüljön. Míg az utazásra való alkalomra várakozott, Barratt úgy döntött, hogy imádkozni fog azért, hogy már New York Cityben betöltse őt a Szent Szellem. A férfi, aki napi tizenkét órát imádkozva buzgón kereste Istent, 1906. október 7-én megtapasztalta a Szent Szellemben való bemerítkezést. Később így idézte fel élményét:
„Világossággal teltem meg, és olyan erővel, hogy amilyen hangosan csak tudtam, kiabálni kezdtem – egy idegen nyelven! A különböző hangokból és beszédformákból ítélve, hét vagy nyolc nyelvet használtam...
HírdetésHírdetés
