„Az elmúlt 10-15 évben az európaiak többsége komoly identitási válságot élt át, miközben rengeteg bevándorló érkezett közéjük, olyanok, akiknek viszont nagyon erős az identitástudatuk. A válságot kezelni nem tudó nyugatiak úgy érzik, a muszlimok el akarják pusztítani a civilizációjukat.” A Heteknek Dr. H.A. Hellyer elismert író, szociálpolitikai elemző és a nyugati muszlim közösségek nemzetközi szakértője beszélt a muszlim radikalizmus visszaszorítását célzó új jogi kezdeményezésekről.
Belgium félmilliós muzulmán közösségében állítólag nem több mint harminc asszony hord rendszeresen burkát az utcákon vagy tömegközlekedési eszközökön. A ritka esetek ellenére mégis Európában először készülnek törvényben megtiltani az egész testet és arcot fedő iszlám női ruházat viselését. A törvényjavaslat azonban nem egyedi, a szomszédos Franciaország és Hollandia is hasonló szabályokat akar bevezetni, de a téma napirenden van az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban is. Arra a kérdésre, hogy az új törvények elő fogják-e segíteni a muszlimok asszimilációját Európában, Dr. Hellyer elmondta, hogy a legtöbb országban már nehezen lehetne a jelenleginél jobban integrálni ezeket a közösségeket. Az Egyesült Királyságban például a muszlim bevándorlók állampolgárságot kapnak, részt vesznek a szociális-társadalmi életben, és szerves részei a politikának. Őket is ugyanazok a törvények kötik, mint az összes többi polgárt. „Ezenkívül már nem sokat várhatunk tőlük, ennél jobban már nem nagyon tudnak asszimilálódni. Ami a nők hagyományos öltözetét vagy a minaretépítéseket illeti, azért láthattunk ilyeneket, mert eddig senki nem tiltotta."
A muszlim közösségeket hátrányosan érintő új szabályok indokaként a törvényalkotók elsősorban a női egyenjogúság sérelmét és a radikális iszlám visszaszorítását említik. Hellyer szerint azonban másról van szó. „Európában hosszú évszázadokra nyúlik vissza az iszlám jelenlét, melynek negatív emléke mélyen bele van ivódva a nemzetek történetébe. Ehhez járulnak a modern világot érintő olyan események, mint a szeptember 11-ei terrortámadás, ami alapjaiban változtatta meg a muszlimokhoz való viszonyt. Ezt követték Európában a madridi és a londoni robbantások." A professzor kutatásai alapján azt tapasztalta, hogy egész Európában attól tartanak az emberek, hogy a muszlimok el fogják pusztítani a civilizációjukat. Egy-két esetben bombákkal vagy más fegyverekkel, de a többség szerint azok, akik köztünk élnek, belülről bomlasztják majd szét a nyugati civilizációt. „Gyakran hallunk manapság Eurábiáról, és hogy a muzulmánok tízhetente hány millió gyereket szülnek. Ezek a hírek alakítják az emberek véleményét a muszlim közösségekről. Ez az a környezet, ami megteremti a belga törvényhez szükséges hangulatot."
Nicolas Sarkozy francia elnök például kifejezetten támogatja a burka betiltását, mondván az súlyosan sérti a nők méltóságát. A megfelelő indoklás hiányában azonban még alkotmányjogi problémává válhat, hogy egy vallási öltözködési szokást akarnak törvényen kívül helyezni. Hellyer szerint azonban kizárt, hogy itt női jogokról van szó, mivel ha ez lenne a lényeg, akkor megkérdeznék az érintettektől, hogy akarják-e hordani a burkát vagy sem. „Inkább az a női jogi kérdés, hogy bárki azt vehessen fel, amit akar. Ha valaki miniszoknyában vagy egy bikinifelsőben mászkál az utcán, arra nem mondunk semmit. A nyugati világban az állam nem szól bele ilyesmibe. Az öltözködési szokások nem érintenek államérdeket, ez az emberek magánügye. Európában hosszú ideje ez az első, hogy egy ország ilyen magánügyet állami szinten szabályoz. Ráadásul férfiak indítványára. Mióta mondják meg férfiak Európában, hogy mit viselhetnek a nők?" - teszi fel a kérdést Hellyer. A belgák és a hollandok már kicsit konkrétabban fogalmaznak, ők elengedhetelen közbiztonsági kérdésnek tartják a fedetlen arc látványát.
A szakértő a biztonsági indokot viszont azzal hárítja el, hogy emlékeztet: kormányzati épületekbe, bankokba vagy olyan más helyekre, ahol biztonsági okokból szükséges, már amúgy is jó ideje csak úgy lehet belépni, hogy leveszik az igazoltatást akadályozó ruhát. „Egyértelmű, hogy a motoros bukósisakot is le kell venni, mielőtt banki szolgáltatást igényelne valaki. De az már kevésbé érthető, miért állítanak és büntetnek meg Észak-Olaszországban egy burkában bicikliző hölgyet. Szerintem a biztonság is csak ürügy" - mondta.
A fő ok sokkal inkább a muzulmánok tömeges bevándorlása Európába. Hellyer szerint nagyon rövid időn belül nagyon sok bevándorló érkezett ide, és az európai emberek tehetetlenül nézik, hogyan változik meg körülöttük a világ. „Nagyon sokan kérdezik, hogy mit jelent ezek után a nemzetiségem, az országom, a történelmem." A helyi lakosok veszélyben érzik nemzeti identitásukat, munkahelyeiket és úgy általában véve a nyugati értékeket. Mindeközben a demográfiai helyzet miatt egyre inkább befolyásoló tényezővé válnak a muzulmánok Európában. A professzor szerint a legnagyobb kihívás az Európában, hogy elfogadják-e a nemmuzulmánok a muzulmánok látványát is. „Sokan nem bánják, hogy vannak muszlimok Európában, csak ne lássák őket. Az nem probléma, ha egy szép török lány beiratkozik az egyetemre, csak ne fedje be a haját. Imádkozhatnak a muszlimok Allahhoz, csak ne lássunk az utcán minaretet"- sorolta a visszásságokat a szakértő. Az újabb és újabb mecsetek vagy minaretek építése körüli vita az elmúlt években több nyugat-európai országban is erőszakos tüntetésekhez vezetett. Svájban pedig máris életbe lépett a nemrégiben megszavazott minaretépítési tilalom. Gyakran emlegetett probléma még a szólásszabadság sérelme, különösen az olyan esetek után, amikor a Mohamed prófétát kigúnyoló képregény íróját vagy más művészeket érnek halálos fenyegetések. Ennek oka Hellyer szerint a vallásos és a szekuláris világ közötti óriási szakadék. „A modern Európa már nem egy vallásos hely. Inkább egy kereszténység utáni, szekuláris időszakot élünk ezen a kontinensen. Ezzel szemben a muszlimoknak továbbra is fontos a vallás, és a többség nem távolodott el az iszlámtól." Az európaiak számára ez a tény komoly fejtörést és feszültséget okoz. „Sokan nem igazán tudják kezelni, hogy miért nem lehet Mohamedet lerajzolni és kinevetni, míg ugyanezt Jézussal kapcsolatban bárki zavartalanul megteheti" - említi az elhíresült karikatúrabotrányt.
A tendencia azt mutatja, hogy a muszlimkérdés elsősorban a szélsőséges jobboldali pártok programjában kap fontos szerepet, melyek népszerűsége szinte minden nyugat-európai országban növekszik. Hellyer szerint „az a különös, hogy míg a szélsőséges politikusok legtöbb kirekesztő kezdeményezését a centrálisabb, baloldali pártok általában a helyén kezelik, ezért az extrém javaslatok nem érvényesülnek, addig a muszlimokkal kapcsolatban azt láthatjuk, hogy a szélsőjobb felveti a témát, a többi politikus pedig vagy csöndben marad, vagy fél komolyabban hozzányúlni a kérdéshez". Ez a hallgatás aztán oda vezet, hogy az emberek elfogadják a szélsőséges pártok adta irányt. A populista kispártok egyre nagyobb teret nyernek Európa-szerte azáltal, hogy kihasználják a mérsékelt politikusok tehetetlenségét, és meghatározzák a bevándorlókkal és kisebbségiekkel kapcsolatos közhangulatot. Belgiumban például a tizenöt éve még jelentéktelennek számító Flamand Érdekpárt ma már tizenhét helyet tudhat magáénak. Hollandiában pedig a közvélemény-kutatások szerint a Geert Wilders által vezetett iszlámellenes Szabadság Párt a júniusi választásokon akár megháromszorozhatja jelenleg kilencfős képviselői jelenlétét a képviselőházban.
